Fideszfigyelő

Nemzeti ügyekben köztudottan csak egyetlen igazság létezhet. Aki nem azt képviseli az hazaáruló, de minimum borvizező, ferdeszándékú himpellér (picit más szavakkal).

2010 májusában a kettős állampolgárságról szóló szavazás előtt meg is lett mondva Az Igazság. A Fidesz egyik fő jogásza, Répássy Róbert volt a Nemzeti Együttműködés Centrális Erőpártjának kikiáltója. Egyértelműen a határon túli magyarok érdekében utasította el a kettős szavazati jogot:

“Bár elvileg lehetséges lenne, a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak. Ha a más országokban élő magyarok szavazati jogot kapnának, akkor leértékelődne a lakóhelyükön nekik járó választójoguk. Ez gyengítené ottani parlamenti képviseletüket, márpedig a budapesti országgyűlés nem fogja tudni megoldani az ő minden problémájukat. A kettős állampolgárság csak Magyarországon jelent jogokat vagy kötelességeket. Az állampolgár lakhelyén a másik – például román vagy szlovák – állampolgárság az irányadó.”

NINCS DE!

Tehát, hogy a legmegátalkodottabb nemzetvesztők is értsék, a kettős szavazati jog:

- Leértékeli a határon túli magyarok ottani voksát.

- Gyengíti az ottani parlamenti képviseletüket.

(-És egyébként is, az a számít, hogy ki hol lakik).

Ez elég világos, egyenes beszéd volt. Eszerint, aki szavazati jogot akar a határon túliak magyaroknak adni, az rosszat tesz nekik.

Csak azt nem értem, hogy akkor most miért javasolja ezt a Fidesz. Illetve sajnos egy ötletem van.

A statisztika segíthetne a monopóliumok és az oligarchák ellen, de sajnos Magyarországon nem igazán teszi.

Egyrészt tudomásom szerint nem gyűjt adatokat olyan termelési ágaktól, ahol három vagy kevesebb cégé a piac. Így például a növényolaj-gyártás egyetlen cége miatt nincs információnk, hogy hazánkban mennyi növényi olaj készül. Ezek a fehér foltok miatt viszont még a bruttó élelmiszeripari kibocsátásról sincs statisztika.

A képviselőknek sokszor főnökei a oligarchák. Mit láttat belőlük a statisztika?

Szintén nem adja ki a KSH a földbirtokokról való pontos adatokat, csak birtoknagyságonkénti összesítésben. Pedig Angliában azt is pontosan tudni lehet, hogy a királynő birtoka mennyi uniós mezőgazdasági támogatást kap. Persze Magyarországon nem biztos, hogy mindenki örülne, hogyha Csányi Sándor Videoton-szurkolóról kiderülne, hogy mennyi támogatásban részesül latifundiumai után.

A Fidesz most szavazati jogot akar adni a magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli magyaroknak. Ez azért érdekes, mert a választás előtt a Fidesz egyértelműen azt üzente, hogy a kettős állampolgárság nem jár majd szavazati joggal. A 2009-es törvényjavaslatuk sem adott volna ilyen jogot, a javaslatot azzal vontak vissza, hogy nem akarják, hogy 2010-ben ez kampánytéma legyen. 2010. március 23-án pedig a Fidesz alapítója és fő külügyese, Németh Zsolt a párt külpolitikai koncepcióját ismertetve leszögezte: "mindezzel nem járna választójog".

A választások után pedig a magyar választójog hátrányaitól óvta a határon túliakat Répássy Róbert:
"Bár elvileg lehetséges lenne, a Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak. Ha a más országokban élő magyarok szavazati jogot kapnának, akkor leértékelődne a lakóhelyükön nekik járó választójoguk. Ez gyengítené ottani parlamenti képviseletüket, márpedig a budapesti országgyűlés nem fogja tudni megoldani az ő minden problémájukat. A kettős állampolgárság csak Magyarországon jelent jogokat vagy kötelességeket. Az állampolgár lakhelyén a másik - például román vagy szlovák - állampolgárság az irányadó."

Nem tudom, hogy ez a pálfordulás mit jelent. Tudatos hazugság volt-e, amely nem a határon túliak iránti jószándékról, hanem hatalmi manőverről tanúskodik? Vagy egyszerűen ennyire csak eszközként tekintenek rájuk, hogy még koncepciójuk sem volt? Az viszont biztos, hogy Orbán 2006-os bizalmasa, Mikola István meglehetősen "gyakorlatias" érvekkel érvelt a kettős állampolgárság mellett.

Ez pedig nem sok jót sejtet.

Orbán a következővel indokolta, hogy bármifajta hatástanulmány és társadalmi egyeztetés nélkül vezetik be a 3 fogyasztási különadót.

"A legfontosabb egyeztetés Magyarországon megtörtént. Valóban két választás is volt, egy parlamenti és egy önkormányzati. Ezt mi a legfontosabb egyeztetésnek tekintjük."

Mindez nagyon jól hangzik, csakhogy a választások előtt a különadókról egy árva mukk sem esett. (Aki emlékszik bármilyen különadóról szóló ígéretre az kérem linkelje.) Amire én emlékszem az egy kicsit más.

Ez ugye picit másként hangzik, mint a különadó?

Radikális adócsökkentés?

"A Robin Hood-adó [enegiaipari különadó] bevezetése csak tovább növelné családok költségeit"

László Tamás, a Fidesz szakpolitikus, 2008

Orbán szerdán új, egyes szektorokat érintő különadókat jelentett be. Sok érvet fel lehetne hozni ez a különadó ellen, ami igazából az emberek fogyasztási különadója lesz. Senki sem akarna olyan főbérlőnél lakni, aki hó közepén emeli fel a bérleti díjat. Így a munkahelyeket teremtő befektetők sem jönnek olyan országba, ahol hirtelen adókkal csapnak le rájuk. (Adócsökkentés ígérete, majd különadó). Aki ezt nem hiszi el nekem, az higgye el a fidesz.hu-nak. Ott egy olyan cikket közöltek, amelyik azt az energiacéges adót igencsak kárhoztatta. A Fidesz ezt az adót most nemcsak megtartaná, hanem jelentősen növelné (+ még két másik szektort is különadóztatna).

A Fidesz.hu cikke a különadó ellen (2008):

"A szakemberek szerint az energiaszektort terhelő különadó ötvenszázalékos társaságiadó-emelésnek felel meg, ami rossz üzenet a befektetőknek. Márpedig e szektor beruházásai hosszú távra meghatározzák az ország fejlődési lehetőségeit.

A Robin Hood-adó lényege: az energiaár-emeléseken meggazdagodott vállalatok hasznának lefölözése a távhőtámogatás javára. A szakértők szerint a szociális gondoskodás látszatát keltő jogszabály számos kételyt vet fel. Egyrészt azzal fenyegeti a befektetőket, hogy ha túl nagy haszonnal működik a vállalkozásuk, akkor a kormány lefölözi a haszon egy részét. Ráadásul nem szektorsemleges megoldásokkal, hanem az egyes ágazatokra célzott, a piacgazdaság működésének alapjait megkérdőjelező módszerekkel, amelyek hátrányosan megkülönböztetik a legjobban teljesítőket.

Tegnap a következő "költségmegatakarításokról" értesült az index:

-A index.hu által megismert tervezési körirat szerint a minisztériumoknak és az igazgatási szerveknek ötszázalékos létszámcsökkentést kell végrehajtaniuk, a háttérintézményeknek munkatársaik tíz százalékától kell megválniuk. Ez tizenkét–huszonötezer ember.

-Ha a helyhatóságok is hasonló leépítésre kényszerülnek, akkor további 22–45 ezer ember léphet ki a közszférából.

-Azokra is nadrágszíjhúzás vár, akik maradnak a közintézményekben. A tervezési körirat kiköti: nem lehet jutalmat tervezni, és a cafetériakeret jövőre kétszázezer forint lehet személyenként (idén ennek két-háromszorosát is ki lehet osztani több minisztériumban).

Bocsánat, de mi ez, ha nem megszorítás? Tízezrek kirúgása is csak "feszes költségvetési politika"? Akiket ráadásul a magyar megszorítások történetében először gyakorlatilag végkielégítés nélkül rúgnak ki. (Legfeljebb kéthavi végkielégítést kapnak, akár több évtizedes munka után is.)

Minek mondjuk azt, hogy megadóztatják a minimálbért, csökkentik a nyugdíjkorrekciót és az ígért pedagógus-béremelésben reménykedőket bolondoknak nevezik? Minek mondjuk azt, hogy az ígért pluszpénzek helyett 23 milliárdot vonnak ki jövőre az egészségügyből?

Miben más ez, mint Bajnaiék "népnyúzása", azaz "brutális megszorításai". A megszorítások, a takarékosság, amiről sokszor és lassan el lett mondva, hogy "elhibázott gazdaságpolitika". Hiszen a Fidesz a megszorítások helyett mást ígért. Mit is?

Meggyes Tamás nem hajlandó a pakolást megkezdeni sem két irodája egyikéből sem a legutolsó törvényes határidőig. Így a szavazatok kétharmadával megválasztott független polgármesternő, Tétényi Éva a folyóson rendezte be irodáját. (A kép Tétényi Éva facebook-csoportjáról származik, ehhez ITT lehet csatlakozni, hogy a magát az esztergom örökös urának képzelő Meggyes Tamást kordában tartsuk).

Hát kell ehhez bármi kommentár?

A kolontári vörösiszap-ömlés után Orbán, Pintér és Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hamar emberi felelősségről és felelősségre vonásról kezdett el beszélni.

Nos kiderült, hogy két héttel a gátszakadás előtt, szeptemberben ellenőrizték a MAL  vállalat vörösiszaptározóját a környezetvédelmi hatóság emberei. Mégpedig a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség talált mindent rendben.

Illés Zoltán májusi kinevezése után 10-ből 8 felügyelet vezetőjét cserélte le nyár elején, indoklás nélkül. A legnagyobb port éppen a Közép-dunántúli csere kavarta. Ide ugyanis Zay Andrea, Illés korábbi személyi titkára került, akinek legkomolyabb szakmai teljesítménye az volt, hogy részt vett az andornaktályai Búbos Banka Környezetvédő Kör alapításában. (És persze Illéshez hasonlóan a terézvárosi Fidesz önkormányzati képviselője volt, de ez nyilvánvalóan nem játszhat szerepet egy szakmai kinevezésnél). Egyébként pedig tanár végzettségű és pedagógusként dolgozott és tiszteletre méltő környezeti nevelési munkát végzett, amikor a felügyelőség élére szólította Illés a haza.

A Fidesz vasárnap nagy győzelmet aratott, az ország kb. felének távolmaradása mellett. Orbán ezt úgy értelmezte, hogy "Magyarország egységesen kifejezte, amit akar" (a távolmaradók, mind engedélyezték irányát).

A Fidesz tavasszal is annak köszönhette kétharmados mandátumarányát, hogy az ellenzék megosztott volt (2006-ban az MSZP és az SZDSZ csak 100 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint most a kétharmadot elért Fidesz). Most is ennek köszönhette, hogy jelentős szavazati arányát ennyire durván meghaladta mandátumaránya. Persze önmagában is nagy a szavazati arány így. Így, ha Orbán Viktor egységes felhatalmazásról beszél (és más érv helyett erre hivatkozva változtat meg szabályokat), akkor 4 év múlva a hazai folyamatokért teljes felelősséget is kell vállalnia. Mondhatni 2014-ben a felelős...

A nagy vagyonnal, bevételekkel rendelkező kerületekben, városokban botrányosan nagymértékű lenyúlások tudnak történni. Így van ez Esztergomban, az ötödik kerületben és a következő oknyomozó videó-riport szerint így van az I. kerületben is. Itt nagy kedvencünk, a Berzsenyit Bessenyeivel országos Fidesz ünnepségen összekeverő Nagy Gábor Tamás a polgármester. Az ügyekről bővebben a filmben, itt csak címszavakban:

-Egy utca összes fájának kivágása két elitmulató miatt.
-Jogszerűtlen kirúgás, mert az illető nem akart Fidesz képviselő lenni.
-Továbbalkalmaznak egy olyan embert, aki a később kirúgott nőt úgy megpofozta, hogy annak beszakadt a dobhártyája.
-Közalkalmazottként foglalkoztatott fantomemberek az önkormányzat több ügyosztályán.
-Zsebre tett milliós árfolyamnyereség a parkolópénzből.

Riporter ál-pénzátvevőként bemegy a parkolódíjszedőkhöz: "Szia, a GAMESZ-tól jöttem, Éva küldött, az euróért." És kap.

-Százmilliós parkolópénz a vezetőknek. "Én nem magamnak loptam én a főnökömnek kellett lopjak. És hogyha nem csináltam volna, akkor szépen kiraknak".

A végén pedig Nagy Gábor Tamás az előzetes ígéret ellenére sem nyilatkozik és a riporter szemébe hazudja, hogy titkársága nem tett erre ígéretet.

Ezen már nem lepődtem meg.

A riportot egy számomra nehezen elfogadható illető készítette, de a tényszerűségével nehéz vitatkozni. Amennyiben Nagy Gábor Tamás cáfolni kívánja a súlyos vádakat,  akkor korlátlan terjedelemben rendelkezésére állunk.

Orbán Viktor kedden, 28-án az Estében azt mondta, október 4-én tudják majd értelmezni, hogy tartható lesz-e idén hiánycél, a 3,8 százalékos. Nem mondta, de október 3-án választások lesznek (és negyedike, már harmadika után lesz).

Mint az Szijjártó Pétertől vagy akár Pelczné Gáll Ildikótól közismert, Gyurcsányék 2006-ban hazugsággal nyerték meg a választások, mert eltitkolták a költségvetés valódi helyzetét. Pontosabban a Pénzügy csak a választás első fordulója utáni napon tette közzé az államháztartás adatait. (Az sose zavarta meg a Fidesz logikáját, hogy a közzététel után, a második fordulót még nagyobb arányban nyerte meg az MSZP).

Sohasem titkolná el a költségvetés helyzetét az emberek elől.

A polgári nemzeti ügyek kormánya ilyet nem tenne. Megmondják ők az őszintét, amint lehet (4-e után). De hát – mondja Orbán – meg kell várni a szeptember 30-i adatokat. Hiszen csak az alapján lehet látni a hiánycél teljesülését.

Az augusztus végi adatok hetek óta megvannak. De ezekből – belátható minden nemzeti együttműködő ember számára – választás előtt egyáltalán nem lehet következtetést levonni. Veres János szelleme lebeg a magyar polgári ugar fölött.

Molnár Gyula ügye több, mint 1000 napja húzodik. Most lett nagyon sürgős az ügyészségnek, hogy a szóvivő (!) személyesen kézbesíti az idézést. 7 Fideszt érintő ügyben azonban nem akar mozdulni az ügyészség.

1. A Kubatov-ügyben meglepő gyorsasággal, mindössze 5 napon belül eldöntötte, hogy nem érdeklik a választási csalásról beszámoló hangfelvételek. Az indoklás? "A feljelentés sem tartalmaz olyan adatot, tényt, amely megjelölné, hogy kinek és milyen hátránya keletkezett". Talán pont ez lenne az ügyészség dolga, hogy kiderítse, hogy keletkezhet-e az "E" betűs "komcsikról" való listából ilyesmi. De nem, az ügyészség véletlen sem feltételezte egy magyar pártról, hogy bármi rosszra használna egy politikai ellenfeleiről való listát. Végülis, csak Orbán bizalmasa, Simicska Lajos mondott korábban olyanokat, hogy "egyenként vadászunk le titeket".

A Kubatov-felvétel hanganyaga, és legfontosabb szövegrészei.

2. Nem érdekelte az ügyészséget, hogy a (Neo FM-mel együtt) botrányos párttámogatással frekvenciát nyert Class FM hirdetései, miért voltak a kampányban a Fidesz hirdetéseivel együtt. Ennek az "együtthirdetésnek" van-e köze ahhoz, hogy Class tulajdonosa miniszter lett az Orbán-kormányban? Véletlen-e, hogy Fellegi Tamás cége, az Euroatlantic az Orbán-kormány utolsó napjaiban százmilliós informatikai megrendelésekhez jutott.

Class FM és Fidesz plakátok együtt. Ez is biztos véletlen.

3. Nem érdekelte az ügyészséget, hogy vajon Járai biztosítájának bankadó alóli felmentését önzetlenül próbálták meg a fideszesek. A törvény indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a versenyt élénkítő új biztosítók általában 7-8 évig veszteségesek. Ehhez képest csak a 2007 óta alakult biztosítók mentesültek volna. Hogy akkor miért nem a 2003 után alakult biztosítók mentesültek volna? Az ügyészség ebben a 400 milliós ajándékban sem látott semmi gyanús logikátlanságot.

4. Látványosan abbamaradt az ügyészség érdeklődése a Magyar Villamosművek (MVM) ügyében. Tavasszal még több tízmilliárdos hűtlen kezelésről beszéltek. Azóta azonban semmi hír. Lehetséges, hogy a BKV ügyek kiborításával a Fidesznek nagy szolgálatot tevő Kocsi István (Mrs. István Kocsis), korábbi MVM vezér ügyei miatt nem annyira alkalmas a téma?

5. Nem érdekli az ügyészséget, hogy miért Pintér Sándor korábbi cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. nyeri el sorra különböző állami vállalatok (például az MVM) őrzését.

Mintha több lenne az állami megrendelő...

A Civil Biztonsági Szolgálat biztonságtechnikai referenciái. Kivastagítva a Pintér cég az állami megrendelői.

BKV ZRt. * Campona Bevásárló Központ * Dévai Irodaház * Fővárosi Közlekedési Felügyelet * Magyar Rádió * MÁV Igazgatóság * Honvédelmi Minisztérium * Környezetvédelmi Minisztérium * Magyar Államkincstár * Magyar Posta, Hírközlési Főfelügyelet * TV2 Székház * Művészetek Palotája * Magyar Villamos Művek * LURDY HÁZ * WESTEND Business Center

6. A kónyi hangfelvétel ügye sem izgatta fel az ügyészséget. Nem érdekelte, hogy egyesek politikai célból, az "eredménytől függetlenül", akartak ÁSZ-vizsgálatot riválisuk ellen. Nyilván az is csak véletlen egybeesés, hogy kis idővel előtte egy pártkatonát aktív Fidesz-politikust neveztek ki az Állami Számvevőszék élére.

7. Az ügyészség abban sem látott gyanúsat, hogy egy cég az Orbán kormány alatt 20 milliárdért megvesz 30 milliárd értékű állami ingatlant, majd ezt a céget valaki 200 millióért megveszi. A vásárló utána százmilliókat pumpál Orbán Viktor kedvenc focicsapatába, ahol VIP Páholyt biztosít a miniszterelnöknek. A focicsapat együttműködési szerződést köt Orbán fociakadémájával is. (Bővebben).

"Ott repül a húszmilliárd"

+1. A Szombathelyen, a közbeszerzésekből 10 százalékos sápot szedő fideszes frakcióvezető ügyében legalább elindult a nyomozás. De meggyanúsítani annak ellenére senkit nem gyanusított eddig az ügyészség, hogya hangfelvételen név szerint elhangzott, hogy kinek megy a 10 százalék.

Horváth József a Fidesz korábbi csepeli önkormányzati képviselője és 2006-os országgyűlési képviselőjelöltje volt. Most egy több részletben az internetre feltett interjúban kipakol a fidesz csepeli "erős emberéről", Németh Szilárdról.

Németh Szilárd idéntől országgyűlési képviselő, polgármester-jelölt és Tarlós kampányfőnöke is. A csepeli politikus pályája kezdetén mindössze egy Bánya utcai másfél szobás lakással rendelkezett. Ma egy nagy értékű családi házban él, ami szép teljesítmény az önkormányzati képviselői fizetésből (felesége, Németh "legfrissebb" életrajza szerint pedagógus, ami szintén nem kiemelt fizetés). Erre a vagyonosodásra is magyarázatot adhatnak Horváth József állításai.

"Ő nem szól bele a mutyikba, csak szóljanak róla neki".

Németh a frakciópénzt és a kampánypénzt is sajátként kezelte.

"A frakciópénz, 1 millió 240 ezer forint volt ... egy tollbetétet nem vett senkinek, csak és kizárólag ő vette fel". "Hozták be a pénzt az emberek [a kampányra támogatásként] ... ez a Fidesz kasszába nem került be".

Hogy is mondta Az Ember, Aki Még Sohasem Hazudott?

És mivel is indokolta Szíjjártó az azonnali radikális adócsökkentést a választás előtt:

1. Adócsökkentés gyakorlatilag önfenntartó, mert TÖBB lesz a bevételből. (Részletesen ezt sokan cáfolták már, nem véletlen, hogy a példának hozott Szlovákiában az alacsony adók mellett "valamiért" a szociális ellátások, a nyugdíj is alacsonyabbak).

2. Adócsökkentés nélkül nem is indul be a gazdasági növekedés. (Tehát rosszat tesz a gazdaságnak, aki nem csökkent adót.)

Két lehetőség áll fenn, hogy akkor most miért nem vetik be ezt a gazdasági csodafegyvert 2013-ig.

1. Orbánék direkt nem akarják ezt az univerzális csodaszert bevetni, ilyen gonoszság esetében Semjén Zsoltnak gyorsan ördögűzést kellene csinálni.

2. A Fidesz az utóbbi négy (nyolc) év kommunikációját tudatosan arra a hazugságra építette, hogy bármikor megléphető, egy mindenen segítő adócsökkentés. Ráadásul erre a hazugságra építették egyéb ígéreteiket, hiszen sok mindenre lenne pénz, ha az idegenszívű kormány nem megszorítana, hanem élénkítene. Konkrétan az elhíresült 14. havi nyugdíjat is járulékcsökkentésből ígérték meg. Ezután nem csodálkozhatnak, ha bárki előveszi a jól ismert lemezt.

Garancsi István bróker, nagyvállalkozó minimum százmilliókat fektetett be a Videotonba. Orbán kedvenc csapata a 2007-es csődhelyzet óta szépen talpraállt, a nyáron egyes hírek szerint 2 millió euróért vett játékosokat (ez a Kósa-Szíjjártó nyilatkozat óta ez már 570 millió forintot jelent).

Garancsi és Hernádi 200 millióért vette meg a 18 milliárdért privatizált céget.

Úgy tűnik, hogy a kapcsolat mégsem csak a sportról szól. S lehet, hogy Garancsi nem annyira önzetlenül segíti Orbán kedvenc csapatát.

Garancsiról ugyanis már korábban is lehetett hallani. 2001-ben ő szerezte meg a CD Hungary Kft.-t. A Budapest legszebb helyein fekvő diplomataingatlanokat birtokló és hasznosító állami céget az Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. értékesítette, mégpedig az OTP által alapított Magyar Ingatlan Befektető Kft. részére 18,2 milliárd forintért (az átlagos négyzetméterár nem érte el a 150 ezer forintot).

Az árat sokan túl alacsonynak tartották, mivel olyan értékbecslés is rendelkezésre állt, amely 30 milliárdra taksálta a CD Hungary ingatlanvagyonát. A támadások felerősödtek, miután kiderült, hogy a vevő ripszropsz túladott a CD Hungary Kft.-n: 200 millió forintért a Garancsi István és Hernádi Zsolt által 20 milliós alaptőkével létrehozott Szinva 2001 Kft. tulajdonosa lett.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) összehívása a kormány feladata. Utoljára május 7-én hívták össze, de ez nem számít, mert akkor a Bajnai-kormány már csak ügyvezető volt.

Sok mindenről fogok írni, lehetne is a címe ’Sz*r, szappan, szalámi’, de végül is kultúráról lesz szó, tehát maradjunk az illő stílusnál.

Ráadásul kezdő hírünk kifejezetten kulturált. Az MLSZ küldöttsége meglátogatta a kórházban Törőcsik Andrást, akin augusztus végén életmentő agyműtétet hajtottak végre. A neves focista a körülményekhez képest jól volt, több régi emléket fölidézett az ezüstcipős Dunai Antallal. A látogatók között volt még Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és Vizi E. Szilveszter agykutató.

Aki rajta tartja kezét az ország szellemi ütőerén, az tudhatja, hogy a neves tudós, az Akadémia volt elnöke nem agykutatói minőségben tett látogatást. Hanem az MLSZ elnökségi tagjaként. Ahová Csányi Sándor oligarcha nemzeti elkötelezettségű üzletember jelölte, öt másik neves emberrel együtt. Emellett Csányi hozzájárult, hogy az elnökségbe kerüljön még három fő a magyar futball képviseletében.

Hazánk Puskás országa, messze ő a legismertebb honfitársunk a világban. Nem ördögtől való tehát, ha egy tekintélyes, elnökviselt akadémikus is részt vesz a honi labdarúgás fölemelésében. Elvégre van is honnan.

Szőcs Géza kulturális államtitkár

A kérdés az, hogy jut-e a focin kívül hasonló figyelem a kultúra többi részére. Hagyjuk most az oktatást, ahol, mint azt Hoffmann Rózsától tudjuk, ostoba vagy bohóc az, aki radikális béremelésben reménykedik. Ilyet utoljára Medgyessy tett, kényszeres ígéret-teljesítés közepette, lám hová is jutott,

De van kulturális államtitkárunk is, igaz, ő is tapasztalja a remények és a költségvetési realitás közötti szakadékot. Ő kénytelen most „lemenedzselni” a Márai könyvtárfejlesztési program újabb egyéves csúszását. És ő vonta meg a független színházak támogatását még nyár elején – azóta közismert, hogy ők ’a VI.-os kategória’. (Szőcs számára a döntés bizonyára nem volt könnyű, de ezt a „kategorikus” pénzmegvonást mi sem tartjuk bölcsnek, ez ellen itt lehet tiltakozni.)

A szuverén Magyar Köztársaság elnöke találkozott Vatikán államfőjével.

Említhetjük, hogy az őszintén hívő (és nem Schmitt-módra megvallásosodó) Antall József nem csókolt kezet II. János Pál pápának. Úgy gondolta, ő minden magyar miniszterelnöke a katolikusoké, a nemkatolikusoké és az ateistáké is. Szóval említhetjük, de tulajdonképpen no comment.

Kapcsolódó írás: És milyen a hallása, Rezedák bácsi? – Római katolikus!

Eljárt az idő a tegnapi bejegyzésem fölött. Az ott emlegetett svájci frank árfolyama 225 forintról majd 5-öt csökkent. Ebben benne volt a nemzetközi piacok jó hangulata is, de a kifejezetten hazai ügyek is jól alakultak. Nagy volt a kereslet például az állampapírokra, így csökkent is ezek kamatszintje.

Lám, tudnak jót tenni a politikusok, legalábbis ezt hangsúlyozza a legtöbb elemző. A piacok jó jelnek látják, hogy Orbán Kötcsén kemény jövő évi költségvetésről beszélt, tegnap Matolcsy egyenesen megígérte a 3% alatti hiányt.

Azért érdemes hangsúlyozni ezt a pozitív hatást, mert Orbánnál elbizonytalanodást tapasztalni. Tegnap már idéztem tőle, hogy „a kormányok csak csekély mértékű hatást tudnak gyakorolni a nemzeti fizetőeszköz árfolyamára”, ami szögesen ellentétes a belőle sugárzó elszántsággal.

Tizenkét éve pédául, amikor éppen kormányt alakított, azt hirdette, hogy a politika az akaratra épül. Meg egy országot biztatott, hogy merjünk nagyok lenni. Sőt, emlékszünk még a nagy álmokra is. Most pedig az utópiákkal való leszámolás lett a vezérfonál a beszédeiben.

Közismert, hogy a ’zelmúlt nyolc évben éllovasból sereghajtókká váltunk. Aki jól szavazott áprilisban, az méltán várhatja a híreket, hogy újabb és újabb területeken válunk éllovassá.

Orbán Viktor említette is, hogy a közrend máris megszilárdult, gondoljuk, ez nemzetközi összehasonlításban is szép eredmény. Mondhatni Pintér Sándor élen lovagol.

Kevésbé kiemelt témakörökre nem térhetett ki a nemzet miniszterelnöke, de láthatóan Szíjjártó Péternek sem volt rá érkezése. Minket nem nyomaszt a kormányzás terhe, tudunk szolgálni két hasznos információval.

Az egyik az országkockázati felár (ún. CDS), amely ma szépen megugrott. Ebben a fontos műfajban még júniusban, a Kósa-Szíjjártó nyilatkozatokkal emelkedtünk ki a mezőnyből, ahol egész tavasszal voltunk. Megugrott még a CDS-ünk júliusban, amikor hazaküldtük az okvetetlenkedő IMF-EU párost. Ma megint csúcsra jutott a CDS-ünk, bár ebben vélhetően a romló piaci hangulat játszott szerepet. (Ez a hangulat az elmúlt másfél hónapban jobb volt, amitől csökkent a CDS-ünk is.)

A szép magas értékek nemcsak látványosak, hanem hatásuk is van. Gyakorlatilag ennyivel nagyobb kamatot vár el a piac a magyar adósságpapírok után.

Régiós és magyar CDS felár (portfólió.hu). A június 3-i Kósa nyilatkozat után látványosan rosszabb helyzetbe kerültünk a régiónál.

A másik rekord közismertebb. A svájci frank tegnap is, ma is történelmi csúcson áll, konkrétan most 14 óra után 225,11 forintot ért. Ez nem olyan bonyolult ügy, mint a CDS, akinek frankhitele van, az ennek arányában számíthat magasabb törlesztőrészletre.

avagy hogyan hazudnak már maguk a szavak is 

Az MSZP-nek volt két súlyos tapasztalata, mit jelent visszalépni az ígéretekből. Az elsőt történetet Horn vezényelte le ’95 elején, miután jó fél évig próbálkozott, hátha kaphat az ország hitelt. Nem kapott, s ekkor odaengedte a kormányrúdhoz Bokros Lajost. A másik visszalépés Gyurcsány nevéhez kötődik, az Őszödi beszéddel.

A szocik egyik esetben sem ígértek toronyórát lánccal, de épp eleget, hogy az emberek jobb idők eljövetelét várják. Horn, az öreg róka, leginkább a korábbi éveket kárhoztatta, Gyurcsány pedig fejlesztéseket ígért, uniós forrásokból.

Orbán a tavaszi választás előtt inkább Hornt követte, inkább csak sejtetni engedte, hogy lehet itt javulás (hiszen azért nincs pénz, mert talicskával tolják haza). Csak annyival mondott ennél többet, hogy jó gazdaságpolitikával („azonnali radikális adócsökkentéssel“) föl lehetne pörgetni a gazdaságot. No meg megígérte ezt az azonnali radikális adócsökkentést.

Az elmúlt száz napban Orbán abban is Horn útját járta, hogy megpróbálkozott külföldön nagyobb mozgásteret szerezni. Lényegesen könnyebb dolga van, mint volt a Horn-kormánynak. Hiszen akkor tételesen az IMF hitelére volt szükségünk, most pedig enélkül talán elvagyunk, inkább a költségvetési hiány uniós korlátozása szorít. S láthattuk azt is: ahogy Orbán tapasztalta a nyugatiak következetességét, nevezetesen Barroso határozott elutasítását, azonnal váltott. Következő keddre már az Országgyűlés előtt volt a korrekciós csomag (némi pálinkafőzéssel enyhítve).

Vasárnap van, itt az idő egy elmélkedősebb írásra:

A magyar jobboldal antiliberalizmusának egyik legmarkánsabb jele a mérsékelt és a szélsőjobboldalt egyaránt jellemző piacellenesség, valamint a külföldi befektetők és a nemzetközi intézmények befolyásának visszaszorítására irányuló igény. A jobboldal maga kíván dönteni róla, hogy ki rúg és ki nem rúg labdába a magyar gazdaságban: gazdaságpolitikáját az erőforrások eloszlását szabályozó döntések nagyfokú centralizációja jellemzi. Ez nem feltétlenül jár együtt az erőforrások nagyarányú állami újraelosztásával: az állam nemcsak azokat preferálhatja, akiknek sokat ad, hanem azokat is, akiktől keveset vesz el. A közterhekről és a megfizetésük alóli mentességekről szóló döntések ugyanakkor épp olyan önkényesek és nehezen kiszámíthatók, mint az állami megrendelések és vagyonjuttatások odaítélésének technikái.

A gazdasági szabadságharc legyőzi az IMF-et és az EU-t.
(Delacroix nyomán a Progresszív blog képe)

A gazdasági szövetségeseknek tett nem transzparens és nem piackonform gesztusok, valamint a klientúrák építésére és finanszírozására irányuló gyakorlatok sokszor párosulnak harcos külfölditőke-ellenességgel, gyakran jelentős hatékonyság- és jóléti veszteséget okozva. Ezzel nemcsak az a baj, hogy gazdaságilag nagyon költséges, morálisan pedig nagyon elfogadhatatlan, hanem az is, hogy mélységes provincializmusából fakadóan összeegyeztethetetlen a konzervatív hagyománnyal. A piacgazdaságért korántsem kritikátlanul lelkesedő Roger Scrutont idézve "minden, a piaci viszonyok eltörlésére irányuló kísérlet a társadalmi tudásnak azt a magját veszélyezteti, amelyből a hagyományok származnak". A piac gyakran jelent ugyan veszélyt a konzervativizmus számára oly fontos társadalmi intézményekre, mint amilyen az erkölcs vagy a vallás, ám az ellensúlyok nélküli állami önkény - mint azt a huszadik század borzalmai bőségesen megmutatták - még a piacnál is pusztítóbb hatású.

Orosháza képviselőtestületének fideszes többsége úgy döntött, hogy visszaadja Gömbös Gyulának a díszpolgári címét. A Horthy-korszakban a magyar Duce-szerepre törő pártvezér érdekes történelmi előkép a Fidesz számára. A Nemzeti Egység Pártról csak véletlenül juthat bárkinek eszébe a Nemzeti Együttműködés Rendszere. De nézzük meg történészi szemmel, hogy is volt Gömbös Gyulával, a magyar Mussolinivel.

Gömbös "beszélő" nevet adott pártjának, a Nemzeti Egység Pártja (NEP), mely legtöbbet hangoztatott gondolatát fejezte ki: a magyarság valamennyi bajának legfőbb forrása széttagoltságában, a nemzeti érzés meggyengülésében keresendő. A megoldás: a nemzeti egység megteremtése határozott szervezőmunkával. Mindenkit hívott - "felekezeti, osztály- és pártkülönbség nélkül". Egyaránt számított a birtokosokra és a gazdákra, a tőke uraira és a munkásokra. Ezt szimbolizálta a párt jelvénye, a fogaskeréken áthúzott búzakalász, hátterében a nemzeti trikolórral.

 
Dísz, polgár?

Mindenkit hívott - de feltételekkel. A nemzeti egységet csak azok képezhették, akik az általa megfogalmazott eszméket és célokat követték. Akik egyéni törekvéseiket a Vezér - nem csak a párt, hanem a nemzet Vezére - által megfogalmazott nemzeti érdeknek rendelték alá, megteremtve az "egész nemzet egyetlen, megbonthatatlan munkaközösségét", melyben "mindenki egyért és egy mindenkiért dolgozik". Ezt nevezte Gömbös "a nemzet szolidáris munkaközösségének", s ez volt az általa sokat emlegetett nemzeti öncélúság tartalma.

A Fent és Lent blog három hete jelezte, hogy Orbán Viktor június 8-én abbahagyta nagy sajtóviszhanggal beharangozott Facebook oldalát. Hiába írták meg, Orbán vagy csapata azóta sem "fárad" az oldal töltésével. (Frissítés: augusztus 31-én csak újraindult - kampányban Viktor mindig jó volt).

Azonban hasonló dolog történt a Fidesz.hu-n is. Amíg a Fidesz a hatalomra pályázott, addig volt a honlapon egy blogszemle, amely - ha nem is naponta, de - viszonylag gyakran frissült. Augusztus 21-én azonban még mindig ez a júniusból ittmaradt kép fogadja a látogatót.

Még mindig a  Biszku-filmről szóló június 14-i posztokat ajánlják (illetve június 9-éről egy ellenzékfikázást). Ez - a film korszakos nagyságát tekintve is - túlzás, így augusztusban.

Úgy tűnik a Nemzeti "Együttműködés" Rendszerében elég ha az alattvalók együttműködőek, a forradalmi Vezérnek és a Pártnak nem kell a pórnéppel bajlódnia.

Frissítés: Szeptember 16-án még mindig nem frissítettek. Pedig, ha ez a jobbközép  Mandiner szerint a frissítés abbamaradása  az SZDSZ-nél és az MDF-nél ciki, akkor a kormányzó Forradalmi Polgárpártnál különösen az.