Fideszfigyelő

Ma 74 éve lőtték a Dunába magyar nyilasok Richter Gedeont, a magyar gyógyszergyártás atyját. Richter azután is bejárt dolgozni, amikor 1942-ben a Horthy-rendszer zsidótörvényei alapján kitiltották a saját gyárából. Sorsát azért is érdemes megjegyezni, mert a cinikus Orbán Viktor szerint a cég történtete "magyar sikertörténet", mivel a "vállalat minden egyes csapás után sikeresen újrakezdte". Orbán a beszédéből kihagyta, hogy ezeket a csapásokat a horthysta magyar állam mérte a cégre, és az alapító Richter Gedeonra. Richter Gedeon ennek ellenére tett meg mindent a világszerte legismertebb magyar cégért.

Fenti rövid kommentárunktól függetlenül mindenkinek érdemes elolvasni Nyáry Krisztián szép életírását Richter Gedeonról. Akinek bonyolultabb a facebook-on olvasni a hosszú írást, az megtalálja Nyáry "Merész magyarok" című könyvében, de lentebb is bemásoltuk:

Nyáry Krisztián írása Richter Gedeon életútjáról:

Ritkán ismeri be a közmédia, hogy csak a kormánypropagandát szolgálják. A közmédia biztonsági igazgatója akaratlanul beismerte, hogy mennyire egyoldalúak.

Szél Bernadett élő videójának utolsó tíz másodpercben ezt mondta, amikor az ellenzéki képviselők be akartak menni az épületbe:

"Az urak szintén országgyűlési képviselők? Arcról nem ismerek mindenkit"

Hát igen, ennyire ritkán hívnak a közmédiába ellenzéki képviselőt... A biztonsági igazgató, egyébként közölte, hogy ő nem közszereplő, ezért csak kitakart szemes fényképet teszünk be róla, bár jogász ismerősünk szerint eleve közszereplő, ráadásul közéleti vitával összefüggésben használjuk a felvételt. Arról nem is beszélve, hogy a közmédia sem volt visszafogott, amikor Hadházy Ákos nem közszereplő rokonait járatta le.

A biztonsági igazgató mondata Szél Bernadett előző videójának utolsó tíz másodpercében hangzik el.

Az alábbi most is élő videóban az látszik, hogy a biztonsági igazgató beszél a közmédia nevében:

A Fidesz-média valószínűleg az előző napi tüntetés néhány gyújtogatását fogja agyonismételni, de a pénteki tüntetésen nem nagyon láttunk ilyesmit. Ezért a kizárólag a kormánymédiát fogyasztókat sokkolhatja, hogy milyen békés volt az utolsó szakasza a tüntetésnek. Fotóriporterünk, Pásti Anett péntek éjjel fél 12 és szombat hajnali 1 között fényképezett.

Az éjjeli tüntetés-túrán már csak a tüntetők töredéke vett részt, ami érthető mert korábban a fél városnak megmutatták a tiltakozás egy körtúrán. A fagypont körüli hidegben gyorsan és hosszú útvonalat tettek meg a tiltakozók. A Kossuth térről  indulva a következő helyeket érintették kora-este/este: Margit-híd pesti hídfő, Oktogon, Deák tér, Astoria, a régi Magyar Rádió-épület a Pollack Mihály téren, Kálvin tér, Fővám tér, Gellért tér, Erzsébet híd, Március 15-e tér, Szabadság tér, Kossuth tér. A Kossuth téren hosszabb ideig tiltakoztak, majd fél 12 után elindultak, hogy csatlakozzanak Sándor palotához tartó kisebb csoporthoz. A Sándor palotánál találkozó két csoport aztán a Szentháromság téren kimondta, hogy vasárnap 3-kor ott lesznek a Hősök téren a tüntetésen. Elénekelték a himnuszt, majd a Bécsi kapun keresztül szépen levonultak a Széll Kálmán/Moszkva térre. De ezt persze nem csak így lehet elmondani.

A kormánymédia propaganda-munkásait szeretnénk megkímélni a túlóráktól, ezért megírtuk helyettük az éjjeli képek kommentárjait:

A Kossuth téren Soros György repülővel hozott internacionalista anarchistái gyűlölködtek a Nemzettel szemben!

A nemzet Sándor palotáját az Örömóda éneklésével gyalázták meg a Coca-Cola mámorban fetrengő internacionalista fiatalok!

A nemzettől elcsalt 2002-es és 2006-as választás után Orbán Viktor a Dísz téren szólította egybe azokat, akik nem lehetnek ellenzékben. (Tudják: haza=Fidesz). Színtiszta provokáció, hogy a sorosista tüntető itt lengette magyar zászlót. Ez a szép emlékű polgári körök meggyalázása!!

Az őrjöngő liberálkommunista tömeg jelentős rendőri készültséget igényelt a Budai Várban.

A következő képek, annyira drámaiak, hogy csak fekete-fehérben merjük közreadni őket!

Egykoron a muzulmán (!!) török hódítók jöttek így fel a Budai Várba. Egyértelmű, hogy most Európát akarják iszlamizálni a PC-terroristák!!!

Végül pedig a mindent elöntő liberális véleményterrort láthatjuk. Más magántulajdonára kényszerítik rá a saját véleményüket!!

Bezzeg 2006 őszén a tüntetők semmit nem irkáltak mások autójára! 2006-ban még csak a hazaszeretet lángolt a tüntetéseken!

Rengetegen megnéztek a két napja publikált "Matolcsy legszebb pillanatai" videót. Azonban legalább három erős Matolcsy-szereplés kimaradt belőle, így mi ezeket is betettük alá. Matolcsyt tényleg nehéz überelni:

A jegybank döntéshozó szervénél, a monetáris tanácsnál pedig öt év alatt a hétszeresére nőttek a bérek. Matolcsy válasza a bérnövekedésre:

Matolcsy akkor is felejthetetlen volt, amikor a rokonai konkrét ügyeiről kérdezték: unokatestvérének ügyeitől fia hitelein át egészen feleségéig, Vajda Zitáig. Válaszát ezzel kezdte: "Kinek hány rokona van, számunkra akik hívő emberek vagyunk 7,5 milliárd rokonunk van a Földön."

Év elején pedig egy hatalmas, Magyarország elleni összeesküvést vizionált, de aztán hallgatott a konkrétumokról.

"Rogán úr! Legalább négy országból származnak a felmenőim. Őket is kitiltaná gazdasági menekültként?"

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

Orbán a tusnádfürdői beszédében "fizetett politikai aktivistáknak" nevezte azokat a civileket, akik külföldi alapítványoktól kapnak pénzt. Sokan emlékeztettek akkor is: Orbán maga is az Amerikában élő Soros György ösztöndíjából élt '89 környékén. Az akkor rendes fizetésnek számító havi 10 ezer forintos ösztöndíjról maga Orbán beszélt '89-ben a HVG-nek.

Részlet a tusnádfürdői beszédből (Orbánnak ma már nem tetszenek, akik úgy kapnak külföldi pénzt, mint ő kapott):

Most azonban Kenedi János publikált egy jelentést arról, hogy a Fidesz 3000 dollárt kapott egy norvég alapítványtól. Hegedűs István a Fidesz akkori politikusa tisztázta is, hogy a bergeni egyetemhez köthető díjról van szó, amit Molnár Péter át is vett (a Rafto-díjat az emberi jogokért és demokráciáért küzdők kapják 1987 óta). Hegedűs és Molnár egyébként 1993-ban elvszerűségből kiléptek a Fideszből. Nem tetszett nekik az addig liberális Fidesz jobboldali fordulata.

A BM III/III. Csoportfőnökség Napi Operatív Információs Jelentése 1989. október 4. (Kiemelés: MHB)

Hegedűs kommentárjában leírja, hogy az ilyen külföldi támogatás fontos volt a Fidesznek. "Akkor természetesen elfogadtunk (sőt, kértünk) támogatást külföldről". 

Akkor valószínűleg senki sem gondolta, hogy Orbánék 25 év múlva úgy vádolják külföldet beavatkozással, mint Ceaușescu tette a bukása előtti napokban. A szülőfalujába stadiont építő román diktátor épp 25 évvel ezelőtti szavait idézzük:

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

Házi feladat a 7b osztályban: Folytasd a megadott történetet! A megadott történet így szól:

Orbán Viktor kormánya meg akarta adóztatni az internetforgalmat. Két hatalmas tüntetés azonban meghátrálásra kényszerítette. A másodikon a Reuters szerint már 100 ezer ember vett részt, pedig hétköznap volt. A felvétel az Erzsébet hídon álló tömeggel és a világító mobiltelefonok erdejével bejárta a világsajtót.

Két házit is írtam, remélvén, hogy legalább az egyik tetszeni fog a tanítónéninek. Vigyáztam természetesen arra, hogy a két történetben az alapsztorin kívül ne legyen közös.

Házi feladat, első változat:

A magyar nép nem hagyja magát! Nem lesz netadó, mert kiálltunk magunkért. Ahogy kiálltunk a múltkor a vizitdíj és a tandíj ellen is, abból sem lett semmi. Utáltuk a magas rezsit, szóltunk miatta minden konzultáción, el is bukott a magas rezsi. Ahogy nem sokáig tűrtük Gyurcsány vagy éppen Bokros megszorításait. De visszamehetnénk a padláslesöprésekig. Előbb-utóbb nem hagytuk. Mindegy, mi a duma. Hogy a szocializmus vagy a kapitalizmus épül éppen, amiért áldozatot kellene hozni pont nekünk, akiknek amúgy sincs sok. Most épp az illiberál, de ismerjük már ezeket. Mi adózunk, míg ők lopnak és rizsálnak. Nem hagyjuk, és a jövőben sem fogjuk hagyni. Nem lesz netadó, nem lesz tandíj, nem lesz Bokros. Nem dőlünk be semminek. És a kaja is drága, halljuk mennyit lopnak azzal is. Pedig enni majdnem olyan fontos, mint fűteni és netezni. Meglássátok: ha a sarkunkra állunk, a hús is olcsó lesz újra.

Házi feladat, második változat:

Elegünk lett a hülyítésből. Tudjuk nagyon jól, hogy mi fizettük volna meg a netadót, bárhogy is szabályozzák. Már hazudni sem tudnak. Jöttek a (b) verzióval is, miszerint csak 700 forint háztartásonként. Arra az esetre, ha nem hinnénk el az (a) verziót, miszerint eleve nem is hárítják át a háztartásokra. Ép ésszel mindenki tudja, hogy végső soron az emberek fizetnek meg minden adót. Ahogy a kenyér árában is megfizetjük a lisztet is. Mi fizetjük meg a rezsicsökkentést is, ki más? (Ha nagy ország hirtelen olcsón adja a gázt, és kér érte valamit titokban, akkor fizetjük csak meg igazán.) Ha lecsalják az áfát, akkor persze kicsit olcsóbban kapjuk az étolajat, de aztán behajtják rajtunk más úton. Mi fizetjük meg az áfacsalók veszélyességi pótlékát is, persze. Az ingyenes egészségügyet és oktatást is mi fizetjük adóban. Sajnáljuk már, hogy bedőltünk a rezsicsökkentésnek. Hogy sokalltuk a 300 forintot a vizitdíjra, miközben ennek sokszorosát adjuk zsebbe. Olyan kormányt akarunk, aki komolyan vesz minket és nyíltan megmondja, mibe kerül az, amit közösen jó megfizetnünk. Beszéljük meg, mi az előnye és hátránya annak, ha teljesen adóból megy az orvos és az egyetem, illetve, ha bele kell fizetnünk közvetlenül is. Beszéljük meg, hogy progresszív legyen-e az szja, vagy egykulcsos. De könyörgöm, netadót ne, mert akkor leszakadunk a világtól. És ne akarjanak minket olcsó olajjal, olcsó rezsivel megvenni. Pontosan tudjuk, hogy akkor járunk legjobban, ha rendesen megfizetjük, amit kell, és nem akarunk még a kerülőutakért is fizetni. Abban persze biztosak akarunk lenni, hogy nem fognak lopni belőle. A jelenleginél kevesebbet sem szabad lopni, hogy félreértés ne essék.

Van tehát két házim is, lehet választani.

A Bokros-csomag vízválasztó a magyar politikában. 1995 tavaszán, nyolc hónap után Horn Gyula végre rászánta magát arra, amire nagyjából minden hozzáértő szerint szükség volt: a gazdaság egyensúlyba hozására. Rövid távon mindannyiunk jóléte rovására, mert csak úgy lehetett. Nem örömből tette. Ellentétes volt mindazzal, amit addig hirdetett, amiben hitt. De felfogta, hogy különben felbukik az ország.

A szovjet piac már összeomlott, a magyar ipar átállása nyugati exportra még nem zajlott le. Drasztikusan csökkent a magyar GDP, drámaian leértékelődött a magyar ember munkája a világpiacon, zuhant az életszínvonal. A ’94-es választási évre azonban az MDF kormány költekezése növekvőre fogta a gazdaságot. Újra nőttek a bérek, nőtt a fogyasztás – sajnos fedezet nélkül. A felpumpált kereslet az importot növelte, az exportot nem. Többet kellett külföldre fizetnünk, mint amennyi bevételünk lehetett. Lépni kellett.

A Csomag két legfontosabb lépése a vámpótlék bevezetése és a forint leértékelése volt. Ezzel drágult az import és versenyképesebbek lettek a magyar áruk külföldön. A csődveszély elhárult, de a társadalmi ár hatalmas volt: a növekvő árak elvették a polgárok jólétének tizenegynéhány százalékát. A csomag tartalmazott számos – inkább jelképes – kiadáscsökkentő intézkedést is. Bevezettek egy igen alacsony egyetemi tandíjat és elvették a gyermekgondozási segélyt a legnagyobb jövedelműektől – hogy csak a két legnagyobb port felvert döntést emeljem ki.  

Tudták jól csinálni. Sikerült elkerülni az ilyesfajta csomagok nagy buktatóját, a gazdaság visszaesését. Elkerülni a „vajh’ mi jöhet még?” gazdaságromboló bizonytalanságát. A következő évtől már újra nőtt a gazdaság, nőhettek újra a bérek, a fogyasztás. Immár fenntarthatóan. Idővel létrejöttek azok az exportkapacitások, amelyek ma már bőven ellentételezik az importot. (Bizony, jórészt a „multik”-nak köszönhetően.) A magyar gazdaság innentől rendben volt, amíg az ígérgetések licitje újra el nem rontotta.

De Orbán Viktor kezdettől úgy döntött, hogy hazaárulásnak, egy „idegenszerű” (senki sem fogta fel akkor, mit hirdetett meg ezzel a szóval…) kormány népnyúzásának állítja be a Csomagot. Nem mondta, hogy mit tenne az adott helyzetben. Csak a Csomagot szapulta általánosságban, és konkrétan annak a jelképes intézkedéseit. Aki akarta, érthette úgy, hogy fölöslegesnek és értelmetlennek tartja azt a hatalmas áldozatot, amire a kormány kényszerítette a társadalmat. Feltűnő viszont, hogy a vámpótlékot és a forintleértékelést egy szóval sem bírálta. Pedig e kettő volt a lényeg, s ezt nyilván tudta ő is – de mintha ezeket elfogadta volna. Orbán akkor még nem akart nevetségessé válni a hozzáértők előtt. De elindult a kettős beszéd és a hazudozás útján.

Orbán ’98-as hatalomra kerülése után első parlamenti döntésével eltörölte az egyetemi tandíjat és visszaállította a mindenkinek járó családi pótlékot. Jelképesen legyőzte a Csomagot. Az persze nem jutott eszébe, hogy ha a Csomag fölösleges volt, akkor nem a jelképes döntéseket kellene eltörölni, hanem visszajuttatni az elvesztett reáljövedelmet valahogyan. Nagyon is tudta ő, mit köszönhet a Csomagnak. A ciklus első felében gyakorlatilag be voltak fagyasztva a fizetések a „bokrosi” szinten. Tartalékolt, aztán a választások előtt elkezdte szórni a pénz. S ellenzéke gyáva volt csalást kiáltani, inkább megpróbálta túllicitálni…

Mi pedig most szavazhatunk arra a Bokros Lajosra, aki anno a nevére/vállára vette a Csomagot. S akit azóta sikeres válságkezelőként tisztel a nemzetközi szakma. Szavazhatunk a hazudozás és népbutítás ellen.

Az áprilisi választás előtt több jó írás született, hogy miért érdemes szavazni. Tóta W. szépen leírta, hogy a választás nem szerelem, hanem olyan mint a bolti vásárlás: az adott lehetőségekből választjuk a legjobban. Ha csak tökéletes kenyeret lennénk hajlandóak venni, könnyen éhenhalhatnánk. Két választás között lehet tenni azért, hogy jobb legyen a politikai kínálat, de a választás napján azzal segítünk az országnak, ha a lehető legjobbat választjuk. Különben csak a fanatikusok szavaznak, akik pl.: akkor is az "antikommunista" Orbánra szavaznak, ha Orbán a KGB-s Putyintól energiafüggőségébe helyezi a hazánkat.

S mivel a fanatikus párthívők biztosan szavaznak, ezért kell hogy a mérlegelve gondolkodók is szavazzanak a kisebbik rosszra. (Amely néhány szerencsés ország, néhány pártjánál jó is lehet, de általában csak a kisebbik rossz.)

Einstein a gonoszról nem csak általában tudott. A német tudósnak menekülnie kellett Hitler Németországából, így saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyen az amikor az emberek nem egy kisebb rosszra szavaznak. Hanem egy új, radikális erőre, akinek azért kéne esélyt kapnia, mert "mások már mind kormányoztak". (Az "elmúlt 24 év erői" ellen kampányoló Jobbikot valamiért nem érdekelte Rogán Antal luxusingatlanjainak ügye. Ebben az esetben miért nem fontos nekik, hogy Rogán hamis vagyonbevallást adott le, amit ötször kellett javítani? Csak nem maradt még valami kapcsolat köztük, miután 2006-ban együttműködési megállapodást kötöttek? És a Jobbik még 2010-ben sem indult Rogán ellen a polgármester-választáson.)

De aki nem tartja veszélyesnek a Jobbikot, annak bőven van oka a Fidesz ellen szavazni. Ezügyben többen is sok konkrét botrányt gyűjtöttek össze már áprilisban is:

100 érv, hogy ne szavazzunk a Fideszre (V. Naszályi Márta)

229 visszás dolog a Fidesz kormányzásban (fuckner.hu)

150 ok, amiért soha nem szavaznék a Fideszre (Democrat blog)

Azóta pedig újabb okok gyűltek. A demokráciát erősen csorbította a volt III/III.-as rendészeti államtitkár kinevezése, az Origó főszerkesztőjének kirúgása, rendőrök kivezénylése a norvég alapos civilek ellen stb. Orbán meg is hirdette az illiberális államot, ahol az állampolgároknak kevesebb, az államnak pedig több joga van.

Ételosztásra várók idén tavasszal

A szegénység pedig egyre egyértelműbben nő, hiába állították le az erről szóló kutatás elkészítését - pénzhiányra hivatkozva.

A kérdés most az, hogy legalább az önkormányzatokban segítünk-e némi ellensúlyt kialakítani Orbánék hatalmával szemben.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on. 

A Fidesz nemcsak a kormányzati propagandára költött és költ sokmilliárdot, hanem a választási plakátjait is mindenhová elhelyezi. Persze a padra helyezett propaganda könnyen találkozhat a valósággal. Szerintünk elég sokatmondó olvasónk képe.

"Bízzon a Fideszben! Dunaújváros fejlődik" (Olvasónk, Csepreghy Gábor képe)

Aki szerint ez csak egy kép, annak idéznénk a HVG alapos cikkéből:

"Súlyos szegénységben több mint 3,2 millió magyar él. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Döbbenetes számok egy új szociológiai felmérésben.

Sajnos mára közhely, hogy nő a szegénység Magyarországon, ez egyre több statisztikából, adatból látszik. A gyermekszegénység területén viszont egyenesen katasztrofális a kép: az EU statisztikai hivatalának átfogó adatai szerint míg 2008-ban a magyar gyermekek 24,4 százalékának kellett szembenéznie komoly anyagi nélkülözéssel, 2014-ben már 35 százalékuk járt így. Ez már Romániánál is rosszabb (ott 34,4 százalék), és csak Bulgáriát előzzük meg.

Így érthető, miért hallgat mélységesen a kormány az egyre terebélyesedő és mélyülő, naponta emberek százaival, ezreivel bővülő szegénységről. Az állam 2012 óta már nem ad pénzt a társadalomkutatással foglalkozó műhely, a Tárki 1990 óta évente megjelenő kiadványára, a Társadalmi riportra. Pedig a jelentést mind belföldi, mind külföldi kutatóhelyeken, egyetemeken sokat használják. Az pedig külön pikáns, hogy lassan már csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyetlen olyan intézmény, mely egyelőre nem közölte legfrissebb számait ebben az ügyben – bizarr módon épp a takarékosságra hivatkozva. ...

2010 óta sokkal jobban nő a súlyosan nélkülözők aránya (Táblázat: Eurostat)

A tízmillió alá becsúszott magyar lakosságból nagyjából 4-4,2 millió ember (1,4 millió háztartás) él a KSH által számított létminimum alatt...." (Bővebben)

Sajnos persze, aki járja az országot, az maga is tapasztalhatja a szegényedést, ami látványosan cáfolja a sikerpropagandát.

(Kép: Index olvasó)

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on. 

Nem volt hajlandó válaszolni az indexnek Szijjártó Péter arra a kérdésre, mennyiért jutott hozzá balatonedericsi birtokához. Az index cikkét egészítenénk ki néhány helyszínen tapasztalt információval. (A hírportálon közölt képeket a Fideszfigyelő bloggere készítette.)

A lényeg: Szijjártó házai egy egyhektáros telken (10.000 négyzetméter) fekszenek, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra, Szigligetre, a Badacsony-hegyre és a Szentgyörgy-hegyre. A telken lévő "gazdasági" épületet is sokan elfogadnák lakásnak, a 91 négyzetméteresnek mondott ház pedig legalább háromszor akkora. A birtokon gyerekmedence és gyepes teniszpálya is van. A környéken egy harmadakkora telken lévő, harmadakkora házat 40 millióért kínálnak így Szijjártó telke 120 milliót érhet. 

Ez a ház állítólag csak 91 négyzetméter. Pedig borospincéje is van.

Közel egyhektáros telke van Szijjártó Péter külügyminiszternek. A politikus szerényen zártkertként tesz említést vagyonnyilatkozatában a páratlan panorámájú telekről, ami hat korábbi telek egybenyitásával jött létre, s amelyen szerinte mindössze egy 91 négyzetméteres gazdasági épület áll. Van ott egy nyaraló is, amelynek összterülete legalább ennek a háromszorosa, s a gazdasági épületnek hazudott építmény is egy önálló ház.

Ez egy "gazdasági épület" Szijjártó vagyonnyilatkozata szerint

Balatonedericsen 2009-ben, illetve 2010-ben vásárolt területeket Szijjártó Péter külügyminiszter. A vagyonnyilatkozatában szerényen zártkertként és szőlőként szerepeltetett terület valójában egy csaknem egy hektáros egybefüggő telek a balatonedericsi Öreghegyen. Szijjártó szomszédságában valóban zártkertek fekszenek, apróbb házakkal, présházakkal, némi szőlővel. De Szijjártóé nem ilyen. A telken a környéken élők szerint egykoron szőlő volt, de annak nagy részét kivágták, így most a telken jobbára gyep van. Az óriásteraszos nyaralóból páratlan kilátás nyílik a környékre. Egyszerre látni az épületből a Szentgyörgy-hegyet, Badacsonyt, a Balatont, illetve látszanak Tapolca paneljai is, így Szijjártó külügyminiszter szó szerint lenézhet a tapolcai panellakókra.

Középen Szijjártó háza (a hatalmas terasszal) a háttérben a panoráma (jobbra a Balaton látszik)

A Szijjártó-birtokon – ahogy a környéken emlegetik – teniszpálya is helyet kapott, de nem salakos, ez is gyepes. Hetente egy fűnyíró autó nyírja le a füvet a csaknem egyhektáros területen. Van aztán a birtokon egy gazdasági épületnek hazudott önálló ház is. A környéken sokan a vagyonnyilatkozatban csak gazdasági épületnek aposztrofált épületnél kisebb méretű házakban nyaralnak, mert ekkora az ingatlanjuk.

A nyaraló előtti hatalmas gyepterületet rendszeresen nyírják. A kép jobb szélén a "gazdasági épület" látható. (Mi tagadás: a ház mögötti látványt is elfogadnánk.) 

A "Szijjártó gyerek" több telket is szeretett volna megszerezni, meséli Szijjártó birtoka előtt az egyik szomszéd, aki ellenállt és nem adta el neki a kis szőlőjét. Így a most 36 éves politikusnak még várnia kell arra, hogy a fél hegyoldal az övé legyen.

„Amióta itt van birtoka a Péternek, ritkábbak a betörések. Esténként benéznek ide a veszprémi kapitányságról éppúgy, mint Tapolcáról, de a közeli örsökről is be-be néznek Edericsre”- meséli névtelenséget kérő helyi segítőnk. A Szijjártó-birtokon van mozgásérzékelő is a riasztón kívül, de erre sok a vad, így olykor miattuk vonulnak ki nagy erőkkel a külügyminiszter luxusingatlanjához.

Szijjártó Péter a vagyonnyilatkozatában 91 négyzetméteresnek hazudja azt a terméskőből épített nagyobb üdülőépületet, ami megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 300 négyzetmétert. „Finom a bora, amikor idejött eleinte mindenkit kínálgatott a helyi viszonylatban is kellemes itókával, de mostanában inkább a barátaival mulat” – meséli helyi forrásunk, aki szerint, ha igazán nagy a buli, nem lehet elférni, mert elállják az utat a drága autócsodák. Olyankor magukra zárják a kapukat és hajnalig dajdajoznak.

Szijjártó egyébként egy celebek által közkedvelt települést választott magának, a birtokától nincs 200 méterre a jobbos ikonná vált énekes, Ákos háza, de mindössze egy telek választja el „Mamagésa” jóval szerényebb (valóban 90 négyzetméter körüli) házától. Sőt haláláig ezen a településen volt nyaralója Csurka István néhai MIÉP-elnöknek is.

Soma "Mamagésa" háza valószínűleg közelebb jár a 91 négyzetméterhez, mint a 36 éves Szijjártóé

Szijjártó ingatlana valószínűleg több mint 120 milliót érhet

Ez a 117 négyzetméteres ház némileg kisebbnek tűnik Szijjártó "91 négyzetméteresénél". Kevesebb, mint harmadakkora a telek (szemre a ház is körülbelül harmadakkora) és 40 millióért árulják ezen az "Elit környéken". A ház teljes adatlapja.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on.

2014-ben mi fényképeztük le először és fotóink bizonyítják: nem olcsón lett felújítva a Semjén-család balatonfenyvesi nyaralója. De a tulajdonlási megoldás is figyelemre méltó: a politikus kiskorú gyermekei fizettek életjáradékot Semjén apjának. Semjén vagyonosodása azért is érdekes, hiszen 24 éve csak a politikából él (évekkel ezelőtt abbahagyott, esetenkénti vizsgáztatói díjazását leszámítva).

FRISSÍTÉS: A nyaralót felújító cég alapító-tulajdonosa szerint Semjén mindössze félárat fizetett a nyaraló felújításáért. Semjén nem emlékezett mennyit fizetett, de közölte: "Én ezt kizárt dolognak tartom, ez egy szabályos szerződés volt."

A miniszterelnök-helyettes és balatonfenyvesi nyaralója

Semjén Zsolt egy életjáradéki szerződés alapján haszonélvezője a 102 négyzetméteres balatonfenyvesi nyaralónak. A KDNP-elnök miniszterelnök-helyettes a vagyonnyilatkozatában tesz említést az ingatlanról. Van azonban egy kis bökkenő: nem ő szerződött apjával az életjáradékról, hanem a kiskorú gyermekei. Azt sem tudni, honnan futotta a nyaraló tavalyi teljes felújítására.

Semjénék 176 négyzetméteres gánti vadászháza nem szerepel Semjén vagyonnyilatkozatában (Kép: Átlátszó)

Semjén Zsoltnak a II. kerületben egy 123 és egy 42 négyzetméteres lakása van. A család Gánton egy nagy vadászházat, Balatonfenyvesen pedig egy nyaralót birtokol. A gánti ingatlan nincs benne Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatában, az ugyanis hivatalosan a miniszterelnök-helyettes Stockholmban élő testvéréé, édesanyjáé, illetve Semjénné Menus Erzsébet tulajdona. Az ügyet feltáró átlátszó szerint a helyiek mégis Semjén Zsolt házaként tartják számon a vadászházat. Akárcsak a balatonfenyvesi nyaralót. Ez utóbbinak szintén nem tulajdonosa Semjén Zsolt, „csupán” haláláig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a tulajdoni lap tanúsága szerint. Egy életjáradéki szerződés alapján „nyerte” a lehetőséget a KDNP-s politikus. Csakhogy életjáradéki szerződést nem Semjén kötött az apjával, hanem a gyerekei, még 2003. A csemeték akkor még 12, 9 és 7 évesek voltak, így aligha ők fizették az életjáradékot. (Azt, hogy a gyerekek életjáradékért cserébe lettek tulajdonosok, a nyilvános tulajdoni lapról tudtuk meg.)

2003. július 30-án kapott holtig tartó haszonélvezeti jogot Semjén Zsolt édesapja és édesanyja, illetve a miniszterelnök-helyettes felesége is. Tulajdonosként pedig Semjén Zsolt három gyereke lett bejegyezve a tulajdoni lapon. A pártelnök parlamenti vagyonnyilatkozatában azt állítja, hogy az 524 négyzetméteres telken egy 102 négyzetméteres ház van. Az azonban érhetne egy drónfelvételt, hogy a tetőtérrel együtt nem haladja-e meg a 102 négyzetmétert. Ráadásul tavaly átesett egy sokmilliós teljes körű felújításon is. (Ekkor növekedhetett meg a területe is). Informátoraink szerint olyan alapos volt a felújítás, hogy még vakondhálót is felhelyeztek. Kérdéses azonban, hogy minderre miből futotta a munkaerőpiacra mostanában kikerült, vagyis lényegében vagyontalan Semjén csemetéknek.

A növekvő ingatlanvagyon alapján Semjén Zsolt nem követi igazán az apostoli szegénységet.

További képek (Fideszfigyelő forrásmegjelöléssel szabadon átvehetők):

Egy hátsó épület is látszik a fából készült szerszámos házik és a nyaraló között

Több autó is elférhet a nyaraló udvarán

A felújításkor a ház új kerítést is kapott

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on.

 [A cikk 2018-ban címében is frissítve lett, eredetileg 2014.10.08-án jelent meg.]

Nemrég kiderült, hogy Matolcsy György is segédkezett, hogy Balatonakarattya önálló községgé váljon. (A telepként alapított Akarattya sosem volt önálló település.) Kiderült, hogy Matolcsyné most polgármesternek indul a férje segítségével önállósodott helyen.

Matolcsyék akkor gyorsan közölték: Matolcsyné csak függetlenként indul. Ma lefényképeztük, hogy mennyire független. Közel kellett mennünk az óriásplakáthoz, hogy rájöjjünk: a narancs alapon fehér felirat szerint független jelöltről van szó, amit "csak támogat" a Fidesz és a KDNP.

A mellette lévő pártpropaganda kormányzati óriásplakát alapján azonban egy dolog biztos: Matolcsyné jobban teljesít. (A képeink forrásmegjelöléssel ingyen átvehetőek.)

 Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

Szijjártó 60 négyzetméters medencéje hosszabb is lehet, mint a Ewing-családé ami szép teljesítmény, hiszen nála beltéri medencéről van szó

 Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

Fodor Gábor tavaly október 23-án "erkölcsi parancsnak" nevezte az összefogást. Azt követelte, hogy világnézetre való tekintet nélkül fogjanak össze az Orbán-rendszer ellen a "szabadságszerető magyarok".

Fodor és főpolgármester-jelöltje, Bodnár Zoltán bankár

A főváros vagyonát Orbánnak szó nélkül átadó Tarlós István ellen is hasonló ellenzéki összefogásra van szükség. Ennek érdekében Falus Ferenc és Magyar György is visszalépett Bokros Lajos javára.  Ehhez képest most mindkét szempontból a tavalyi érvek ellenkezőjével utasította el a Bokrossal való összefogást Bodnár és Fodor. (Fodor egy az egyben átvette Bodnár facebook-bejegyzését.)

"Persze joga van két baloldali pártnak, hogy úgy döntsenek: egy magát jobboldalinak nevező jelöltet akarnak támogatni. Csakhogy ezzel semmibe veszik az ellenzéki választók akaratát. Egy ilyen elvek nélküli összefogásban a Liberálisok nem fognak részt venni."

Tehát most azt mondják, hogy elvtelen dolog a világnézeteken átívelő demokrata összefogás.
Akkor most idézzük fel Fodor Gábornak október 23-i beszédének üzenetét. A beszéd címe: "erkölcsi parancs az összefogás"

"Ha jól mennének a dolgok, akkor mindenki küzdhetne akár a saját céljaiért is.
Amikor jól mennek a dolgok, akkor nem erkölcsi parancs az összefogás.
Amikor jól mennek a dolgok, akkor mindenki lehet liberális, szocialista, konzervatív, zöld.
Amikor jól mennek a dolgok, akkor nincs veszélyben a szabadság.
De ma nem mennek jól a dolgok. 
Ma veszélyben van a szabadságunk, ezért állunk mindannyian egy színpadon.
Ma nem mennek jól a dolgok, ezért nem küzdhet senki csak a saját céljaiért.
Ma nem mennek jól a dolgok, ezért erkölcsi parancs az összefogás.
Veszélyben van a szabadságunk, ezért itt és most mindenekelőtt szabadságszerető magyarok vagyunk, és csak másodsorban liberálisok, szocialisták, konzervatívok, vagy zöldek.
...
Ha a Fidesz győz, az annak a két pártnak a felelőssége, akik az együttműködés helyett az elkülönülésben állapodtak meg."

Tehát akkor nem "elvek nélküli" dolog volt a konzervatívokkal való összefogás, hanem "erkölcsi parancs". A Fidesz győzelme pedig a széleskörű összefogást elutasítók felelőssége. Az alábbi és cikk végi coub ismétlővideókon megnézhető, hogy milyen átéléssel hirdette azt, aminek ma az ellenkezőjét mondja. (A teljes beszéde.)

Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on.

Fodor jelöltjének különindulása már csak azért is nehezen magyarázható, mert tényleg semmi esélye sincs indulni. Ráadásul a "pártnak" fővárosi listája sincs, így a szintén esélytelen polgármester-jelöltjeik jobb szereplése se jelent semmi hasznot.

De a párt kampánya sem tűnik erősnek. Láthatóan több a fizetett óriásplakátjuk, mint az aktivistájuk, számos kerületben pedig listát sem tudtak állítani. A párt az ingyenes online felületeken se kampányol túl intenzíven. A különindulás megerősítése előtt másfél-két napig semmilyen poszt nem volt se a párt, se Fodor, se Bodnár facebook-oldalán.
Ráadásul még egy váratlanul "sikeres" fővárosi szereplés se oldja meg a párt szervezeti problémáját: Fodor Gábor egy interjúban másfél perc alatt se tudott öt vidéki szervezőt megnevezni. 

Kérdés, hogy akkor miért éri meg Fodornak pártot csinálni? Kinek érheti meg, hogy egy esélytelen párt ossza meg jobban az ellenzéket? Sajnos a gyanúknak van alapja: Az átláthatóságot hirdető Fodor még mindig nem tette átláthatóvá pártja pénzügyeit még mindig: nem lehet tudni, hogy ki finanszírozta a tavaly őszi óriásplakát-kampányukat. A HVG szerint a Fodor-pártot támogató Mesterházy Ernő jó viszonyt ápolt Simicskával.

Honnan lett a Fodor-pártnak pénze? Orbánnak most érdeke Fodort segíteni? (A kép 2008-as találkozójukon készült, amit Orbán "fideszes hangulatúnak" nevezett. Fodor, Orbán és Simicska szobatársak voltak a kollégiumban, ahol a Fideszt alapították.) 

Az mindenesetre látszik, hogy az ellenzéki közönségnek nem tetszik, hogy Fodor jelöljte nem lép vissza és így növeli Tarlós esélyeit. A Bodnár Zoltán ATV-szereplését reklámozó poszt se a párt, se Fodor Gábor facebook-oldalán nem kapott egyetlen lájkot sem, míg több kritikus komment is érkezett. Nyilván nem teljesen összevethető, de közben a Fideszfigyelő facebook-oldalán 1900 lájkot kapott az a felhívás, hogy Bodnár lépjen vissza Bokros javára.

Egyetlen ember sem lájkolta Fodor Gábor posztját, amiben Bodnárt reklámozta. Kizárólag kritikus kommenteket kapott.

Végezetül jöjjön még két részlet Fodor idézett október 23-i beszédéből coub ismétlődővideón is. Értékeljük, hogy milyen erőteljesen hirdette Fodor azt, aminek ma az ellenkezőjét képviseli. 

 Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on.

Fonyód fideszes polgármestere eddig főként forradalmian újszerű kampányvideójával vetette észre magát:

Komolyabb probléma, hogy Hídvégi József polgármester láthatóan egyáltalán nem szégyelli, hogy tavaly a 18 éves fiát két mutyi-trafikhoz juttatták. (Hídvégi Bence, a fiatal üzleti tehetség, Fonyód mellett Balatonfenyvesen is nyert egy trafikkoncessziót.) Ha picit is szégyellné a polgármester, akkor a plakátja nem virítana fia trafikján. Így viszont az ott vásárlók a tüdőrák mellett politikai iránymutatást is beszerezhetnek. Külön szép, hogy a mutyi-trafikon is a "BÍZZON A FIDESZBEN" szlogent nyomják. Szóval bízhatunk benne, hogy a következő ciklusban is a rokonoknak adják a pénzes lehetőségeket?

 A fia trafikján hirdeti a polgármester, hogy bízzunk a Fideszben  (Kép: csehszlovák kém)

Ez a "trafikmutyis" eset is szép példa Orbánék maffiaállamára. A trafikmutyi nem valamifajta egyedi helyi akció volt, hanem országos rablás. Megfosztották a boltosokat, trafikosokat az árusítási jogtól, majd a koncessziók nagyját haverok között osztották szét. Tökéletesen beleillik a Magyar Bálinték által leírt maffiaállam koncepcióba. Tehát az "Orbán Viktor által vezetett politikai csoportosulás a politikai hatalom megszerzését a gazdasági hatalom meghódítására is felhasználja, és politikai eszközökkel egy új, hozzá hű polgári osztály mesterséges kialakítására, „feltőkésítésére” törekszik." A gazdasági hatalmat pedig a politikai hatalom erősítésére is fel tudják használni: Simicska óriásplakátjain a Fidesz mindenhol hirdetheti magát, de kicsiben a trafikra is csak fideszes plakát kerülhet ki stb. A maffiaállamról szóló Magyar polip című könyv összefoglalója itt olvasható. A második kötetét most hétfőn mutatják be, a szerzők és az ajánlók alapján kíváncsiak vagyunk rá.

Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-oldalához a Facebook-on.

Most következzen néhány kép és gif Hídvégi Józsefról és a kampányvideóban látható csapatáról. Végül pedig a kampányfilmből készített őszintébb, zombis változat.

(Kép: GG)

SZIJJÁRTÓ: "Az embereknek elegük van a luxuskormányzásból. A Fidesz szerint az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség, és a limuzinszocialisták helyett felelős döntéshozók kellenek a parlamentbe és a kormányba is."

 Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

A hétméteres belmagasság miatt drága lehet a fűtés, de a "rászoruló" Szijjártón is segít a "rezsicsökkentés".

A 130 négyzetméteres uszoda medencéjét a fűthető mozaikcsempék teszik komfortossá és magas rezsijűvé.

A 7 méteres belmagasság mellett a nagy üvegfelületek is növelik a rezsit, de úgy tűnik, a szépen vagyonosodó Szijjártónak nem kell erre gondolnia.

Az épület kívülről sem titkolja puritán méreteit

A  200 db 8 éves smaragdtuja mellett játszótér is van a kertben

 Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

Az Orbán-Semjén kormány egy 131 éve halott filozófus ellen vívott háborúja "sikerrel járt". Beértek a KDNP hazugságai, az egyetem engedett a politikai nyomásnak és elvitték a Marx szobrot a Közgázról. Az egyetem először még elutasította Rétvári Bence államtitkár felszólítását, nyárra viszont úgy döntöttek, eldugják egy egyetemi kiállításra az aulában álló szobrot. 

Az egyetemi hallgatók kötődtek a Marx-szoborhoz, számos gólya-csoport és végzős fényképezkedett vele. (Kép: MTI, Szigetváry Zsolt)

A szobrot ma reggelre eltávolították (ráadásként Nagy Imre és Teleki Pál emléktábláját is elvitték az Aulából).

A Fideszfigyelő elsőként teszi közzé a szobor helyéről készült fotókat. (Képeink forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatóak.)

Itt állt a Marx-szobor

Leszedték Nagy Imre emléktábláját is, ami a Marx szoborral szemben volt. (Helyette egy létra, egy pulóver és egy ing lett kiállítva.)

A KDNP-t persze nem zavarta az antiszemita-fajvédő Teleki Pál mellszobros emléktáblája, de azt is elvitte az egyetem. (Telekinek "köszönhető" az I. világháború utáni első zsidótörvény.) Az egyetem valószínűleg nem akarta, hogy annyira feltűnően csak Marxot vigyék.

A KDNP fő érve az volt, hogy az 1883-ban meghalt Marx felelős az 1917 utáni kommunista bűnökért, de más csúsztatásaik és nettó hazugságaik is voltak az ügyben. Az átlátszóoktatás cikke számos durva példát hoz a KDNP-s hazugságokra:

"Ahol Rétvári Marx vélt feketeellenes rasszizmusát és rabszolgaságpárti álláspontját próbálja bizonygatni, ott valójában egy olyan szövegrészletet idéz, ahol Marx az anarchista filozófus, Pierre-Joseph Proudhon leegyszerűsítő dialektikájának kritikáját adja a rabszolgaság vs. szabadság példáján keresztül. Tehát a Rétvári által idézett szövegről Marx világosan jelzi, hogy az egy hipotetikusan Proudhon fejében lejátszódó gondolatmenet, nem pedig a saját véleménye. Egyébként Proudhon talán leghíresebb kijelentése, hogy "A tulajdon: lopás," de ugyanott írja azt is, hogy "Mi a rabszolgaság? (...) Gyilkosság.""

Talán ennél is szebb, hogy Marx "fajelméleti" beállítódását Rétvári egy olyan "Marx-idézet"-ből próbálta torzítva levezetni, amit Engels írt.

A KDNP álláspontját a legkeményebben az ifjú KDNP-s Csontos Sandra képviselte. A produkció alapján sok olvasónk egyetértett velünk: megszületett a KDNP Selmeczi Gabriellája:

Csontos Sandra Rétvári Bence leveléhez képest egyetlen új érvet sem mondott, de nem volt ellenérv, ami ki tudta volna zökkenteni. Még a konzervatív Mandiner is megjegyezte, hogy rutinosan tért ki a válaszok elől. Pedig kemény tényekkel szembesítette a riporter. Hiszen ha az 1883-ban meghalt Marx felelős az 1917 után történtekért, akkor Wass Albertet és Nyirő Józsefet miért tette a Fidesz-KDNP a tananyagba? Az erőszakosan is térítő Pázmány Péterről miért van egyetem elnevezve? (leszögezte: "azt gondolom, hogy másként kell kezelni a vallási személyeket, mint másokat.") Amikor pedig felmerült, hogy Horthy szobra ellen miért nem tüntetettek az ifjú KDNP-sek, Sandra bravúrosan az ilyen ügyekről való kommunikáció fontosságáról kezdett beszélni. 

(Csontos Sandra korábban a fiatalok elvándorlása kapcsán arról is beszélt, hogy "ha valaki szeretne, tudna itthon  boldogulni.)

A Marx szobor eltávolításának híre miatt sokféle tiltakozás volt. Csillampauni mikroblogger pedig azt vetette fel, hogy a Marx szobor egy kis változtatással már elfogadható lenne a Fidesznek.

 Ha tetszik a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

"A keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást" - ígérte Navracsics másfél hónapja.Orbánék a mongolóliai és az ecuadori nagykövetség nyitásával párhuzamosan bezárták a ciprusi és az észtországi követséget. Az észtek válaszul bezárták a budapesti követségük.

Észtország helyett Mongóliában vetné meg a lábát Szijjártó és a magyar külügy

Pedig Észtország nem csak az EU-tagsága miatt lenne fontosabb nekünk, mint Mongólia. Észtországgal hússzor akkora volt a külkereskedelmi forgalmunk 2012-ben, mint a 6000 kilométerre lévő Mongóliával. Mongóliának ugyanis nagy területe ellenére is csak egy 2,8 millió lakosa van és szegény ország.
Vendégszerzőnk Aivar kulturális és külpolitikai szempontokat is leír, hogy mit vesztettünk:

Észtország egyetemi városában, Tartuban nem kell meglepődni, ha az egyetemi ügyintéző magyarul szól hozzánk. Az észt könyvtárakban biztosan találunk egy polcot, amit Janikovszky Éva ott is népszerű könyvei töltenek meg. A Tenkes kapitány dallamát dúdolva pedig biztosak lehetünk benne, hogy Tallinn utcáin az idősebbek ráismernek a régi sorozat zenéjére.

Az észt és a magyar népet szoros kapcsolatok fűzik össze. Amíg ez a kicsi ország a Szovjetunió része volt, sok kapcsolat alakult ki a két nép között. Észtországban számon is tartják, hogy rokon nyelvet beszélünk. Évtizedeken át nyelvészek, tudósok és mások jelentették a köteléket a népek között. A Szovjetunió végével ismét elnyerték függetlenségüket az észtek, és olyan változásokat hajtottak végre, amit érdemes lenne eltanulnia a többi volt szocialista országnak. Ha az ember Észtországról hall, ritkán hall a szovjet nosztalgiáról, vagy az illiberális demokráciáról, még akkor is, ha súlyos társadalmi problémák vannak ott is. A NATO és EU csatlakozás óta bevezették az eurót, sikerrel küzdöttek a válság ellen, építik a 21. századi e-társadalmat. Sok magyar fordult meg ott az elmúlt évtizedekben, aktívak a gazdasági kapcsolatok, az észtek pedig sokat tudnak Magyarországról.

Az Orbán-rendszer számára viszont Észtország hivatalosan lekerült a térképről. Ciprus mellett itt is bezárták a magyar nagykövetséget. Tallinn pedig válaszolt, államközi szinten egyoldalúan ők sem barátkoznak a nyelvrokonokkal. A „keleti nyitás” jegyében természetesen logikus lépés Mongólia barátságát keresni. Biztosan Ecuadorral is vannak közös pontok, mint a közeledés Putyin felé, de egy "illiberális demokrácia" átlagos lakója számára nehéz látni, hogy ez miért is éri meg. Néhány évtized alatt biztosan erősödik a kapcsolat a mongol és ecuadori néppel is, és természetesen a szoros kapcsolatok más államokkal fontosak. Azt már tudjuk, hogy ennek ára, hogy sutba vágjuk másokkal épített kapcsolatainkat és az EU-n belül szabadon mozgó magyarok közül azokat, akik itt kötöttek ki. (Bár kevesebben magyar él itt, mint Nyugaton, de áprilisban például 49 magyar állampolgár tartotta fontosnak, hogy Tallinnból is részt vegyen a választásokon, ami majdnem annyi, mint ahányan Zágrábban vagy Szófiában szavaztak)

"A magyar média szabad" - írta a fideszes Gulyás Gergely Neelie Kroes uniós biztosnak küldött nyílt levelében. Egy emlékezetes mondatában mondatában két tényt állított: "Az öncenzúra létének felvetése értelmezhetetlen: egyetlen újságírót sem ért semmilyen jellegű bántalom".

A közmédiát nem érdekelte, hogy Newsweek Mussolinihez hasonlította Orbánt

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on.

Orbán és Semjén egyre nagyobb befolyást adnak az egyházaknak. Állami iskolákat adnak  át és a megmaradó állami iskolákba is kötelezővé teszik a hit- és erkölcstan oktatást (közben drasztikusan beszűkítették az informatika-oktatást és a gondolkodásra nevelő filozófia-oktatást). Az egyházi fenntartásba került iskolákban aztán voltak tanárok, akiket politikai okból rúgtak ki és olyanok is, akiket azért rúgtak ki, mert "nem énekeltek elég áhítattal" az iskolán kívüli istentiszteleten.

Semjén Zsolt a magyar állam képviselőjeként tárgyal (a háttérben Orbán Viktor)

Most egy újabb durva ügy azt mutatja, hogy a katolikus egyház láthatóan a hívei felé sem számol el. A jánoshalmi esetről Tanács István írt egy remek cikket, aminek a lényege a következő:

Jánoshalmán gyerekek halhatnak meg, mert bármikor leszakadhat egy óvoda-iskola ebédlőjének mennyezete. A mennyezet azért szakadhat le, mert a tervező (az érsek haverja) kivetetett egy tartóoszlopot. A helyi plébános felszólalt az ügyben, később pedig az épület másik részén le is szakadt egy nagy darab vakolat – csaknem ráomlott két kislány fejére.

Az iskola felújításáért felelős érsek érdemi válasz helyett közölte: a tervező szerzett statikai véleményt. Ezt ugyan ő sem látta, de nem is akarják megmutatni.

Bábel Balázs kalocsai érsek, aki szerint ha egy katolikus baloldalra szavaz, az "legyőzhetetlen tudatlanságban szenved"

Bábel Balázs érsek ezután áthelyezte a több nyelven beszélő, népszerű plébánost a városból egy kétezer fős faluba. A hívek aláírásgyűjtését a plébánosuk mellett semmibe vette. Pedig Nagyidai Zsolt eredményes pap volt. 

"Jelentősen megnövekedett a templomba járó hívők száma, egyre több gyermeket kereszteltek meg, évente több zarándokutat vezetett belföldre és külföldre. Az egyházközségi vezetőknek lelki napokat rendezett, rendszeresen segített a rászoruló családokon, és elesett, beteg híveket látogatott. Számos egyházi emléket is felújíttatott."

Az utolsó misén a hívek nevében felszólaló tekintélyes pedagógus fel is vetette: az volt-e a plébánosuk "hibája", hogy "nem vitte be a politikát a templomba, nem agitálta a híveket egyik párt irányába sem, és nem csinált pártirodát a plébániából". Az előző plébános ugyanis a választások idején a "kitapétázta" a plébánia ablakait "politikusok fényképeivel és jelszavaival".

A Vajdaságban született Nagyidai Zsolt viszont határon túli kisebbségiként már megtapasztalta a szerb nacionalizmust, és elhatározta, hogy magyarként minden hívőnek a papja kíván lenni. Ezt most már csak egy jóval kisebb településen teheti meg.

A Jánoshalmán történtekről bővebben.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on.

A kedvenc amatőr politikai zenészünk ismét vicces dalt készített. Terék Zsolt Matolcsy és Orbán után most Széles Gábor energiacellájáról énekel. Emlékezhetünk, Széles Gábor tavaly októberre ígérte az energiacellát, de az azóta se született pedig. Pedig azt ígérte, hogy az energiacella segít megszerezni Orbán újabb kétharmadát. (Így aztán a Fidesznek a kamupártok segítsége kellett, hogy a szavazók 45 százalékának támogatásával parlament kétharmadot szerezzen)

Az alkotók az ironikus Széles-dalt így mutatták be: "Íme szerény tisztelgésünk az Energiacella előtt, amely végre sutba dobja a fejlődés gátjait, az ódivatú fizika elmaradott, korszerűtlen megmaradási törvényeit, és megnyitja az utat, hogy az energiát közvetlenül a levegőből csatoljuk ki."

Széles energiacellájának késéséről és a fideszes milliárdos egyéb zűrjeiről mi is írtunk.

Az amatőr zenész korábbi népszerű politikai dalai:

A kevésbé ismert "Oszmán Viktor" című dalt viszont csak azoknak ajánljuk, akik értékelik a 16. századi nyelvezet felelevenítését a videó leírásában olvasható a korabeli kifejezések mai megfelelője is.

Akik szerint Orbánékról pozitívabb hangvételben kellene énekelni, azoknak szeretettel ajánljuk Rozika néni tévés produkcióját. Az Echo TV műsorvezetője szerint ennek "nagyon tapsolni kellene, az egész nép nevében":

 Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on.

Orbán fociakadémiájának elnöke, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az elmúlt években rengeteg közbeszerzést nyert el. Mészáros hivatása gázszerelő, vállalkozása pedig néhány éve csődbe ment. Mostanra milliárdossá vált és szeret is költeni: villát vett, a budapesti Kossuth téren pedig egy 27 milliós Mercedes-szel fényképeztük le.

Persze nem a magánszektorban gazdagodott, hanem az egész országban nyert állami közbeszerzéseket. A cége csak 2014-ben, csak a fővárosban 9,51 milliárdért építhet csatornákat. 

A következő képek alapján döntsék el, hogy mennyire megérdemelten nyeri el a milliárdos beruházásokat. A 18. kerületi Tiszavirág utcában tavasszal végeztek munkálatokat. A képeket tegnap délelőtt készítette a Juhász József és a Szigeti Kálmán utca között és osztotta meg egy helyi lakos. Egy másik lakos kommentje: "Én is Tiszavirágban lakom, a Nemes és a Vezér utca között, itt is a járdák megsüllyedtek, berepedtek, az úttestről nem is beszélve amin körülbelül aszfalt nem is maradt."

Sötétben vagy kisgyerekkel kalandos a járda elég kalandos lehet

A fentebbi képeken mutatott problémát úgy oldották meg, hogy egy kis földet hánytak rá.

Mészárosék munkáját már korábban is érték kritikák. A helyi Lőrincimagazin.blog.hu-n ezekről több cikket is írtak.

A Damjanich utcában három héttel a munka "befejezése" után is kerülgetni kellett a lerobbant munkagépet.

Mészáros cége a csatornázás után hetekig nem végezték el az aszfalt helyreállítását. "Így már egy közepes esőzést követően is járhatatlanná válnak az utcák" (további képek).

De ez az aszfaltázás se volt túl minőségi:

És ez se. Ráadásul a csatornázás után egy hónapig aszfalt nélkül hagyott utat rohamtempóban kezdték csinálni és még éjfélkor is aszfaltoztak.

 
Az alábbi képen látható gödröt november és június között folyamatosan kerülgethették a Bagamér utca lakosai. (Az utca másik részén egy fideszes képviselő lakik, ott meglepő módon sokkal hamarabb befejeződött az aszfaltozás.)

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on. 

Orbán Viktor nagyon tanulságos beszédet mondott. Érdemes beleolvasni.

"Az utóbbi időben a kormány és hívei nem csupán a nemzeti eszme és a keresztény értékrend egyedüli letéteményeseinek tekintik magukat, hanem hovatovább a tiszta múlt kizárólagos letéteményeseinek is. Nem csupán azért szegülünk szembe ezzel a gondolattal, mert a mögöttünk hagyott évtizedek nem írhatók le a makulátlan tisztaság és a sötét gonoszság küzdelmeként. Hanem azért nem fogadjuk el ezt a hamis, primitíven egyszerűsítő beállítást, mert tudjuk, hogy akik az állítólagos tiszta múlt folytatóinak tekintik magukat, legkevésbé sem tartoztak azok közé, akik az első követ vethetnék másokra... 

Egyre inkább úgy érezzük, hogy a kommunista rendszer összeomlása után hirtelen kitágult világban fogyni kezd körülöttünk a levegő... 

A kormánypártok padsoraiból időnként felreppenő autoritárius hangok hallatán gyakran fogalmazódik meg a vád, hogy a kormány urai semmiben sem különbek a kommunistáknál. Hiszen ugyanúgy pártirányítás alá akarják vonni a rádiót, tévét, a sajtót. Hiszen ideológiai komisszárokat akarnak az iskolai tantestületek nyakára ültetni. Ugyanúgy ellenségnek és hazaárulónak bélyegzik ellenfeleiket. Ugyanúgy tévedhetetlennek gondolják magukat, ahogy a kommunisták tették. Ugyanúgy a politikai megbízhatóságot részesítik előnyben a szakértelem helyett s a legutolsó pozícióba is rokonaikat, osztálytársaikat, kormánypárti elvtársaikat szeretnék ültetni, ahogy a kommunisták tették."

Mindezt persze még 1992-ben mondta Orbán az akkori "nemzeti" kormányról a Fidesz kongresszusán (és ez most újra előkerült). Külön érdekes, hogy az osztálytársak pozícióba ültetését kritizálta, hiszen most kollégiumi társai vannak fontos pozíciókban. Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, így Orbánnal együtt a három legfőbb közjogi méltóságot kollégiumi társak töltik be. Szintén fontos szerepe van Orbán szobatársának Simicska Lajosnak, aki csak tavaly 432 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést. 

Orbán akkor még liberálisnak vallotta magát és elítélte az állami beavatkozást a magángazdaságba. Az akkori kormány mentségére pedig elmondta: vannak olyan "kétes célok", amiket szerinte még az MDF-kormány sem valósítana meg. Ilyen kétes lépésnek nevezte a trafikjog állami osztását.  

Vannak akik "attól félnek, hogy visszatér az a világ, amikor a magángazdaság is az állam ellenőrzése alatt állt. Amikor egy trafikengedélyt is csak akkor adtak valakinek, ha bebizonyította nemzethűségét.

Ezeket a vádakat mi túlzásnak tartjuk, bár vannak olyan esetek, amikor feltűnő a párhuzam. Azt is nehéz lenne tagadni, hogy vannak olyan erők a kormányzó pártok házatáján, akiknek a liberális jogállam iránti elkötelezettségük erősen kétséges. De szerencsére ezeknek sem az ereje, sem a tekintélye nem elegendő ahhoz, hogy megvalósítsák kétes céljaikat."

Orbán megjósolta a trafikmutyit, de úgy gondolta, hogy a kétes célokat követőknek nincs elég ereje ehhez. Aztán 21 évvel később ő csinálta meg a trafikmutyit.,,,

További tanulságos hosszabb részletek a beszédből.
 A teljes beszéd a Politikusportrék - Orbán Viktor című könyvben olvasható (Századvég, 1994, 176-189. o.)

 Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő oldalához a Facebook-on.