Fideszfigyelő

Sok mindenről fogok írni, lehetne is a címe ’Sz*r, szappan, szalámi’, de végül is kultúráról lesz szó, tehát maradjunk az illő stílusnál.

Ráadásul kezdő hírünk kifejezetten kulturált. Az MLSZ küldöttsége meglátogatta a kórházban Törőcsik Andrást, akin augusztus végén életmentő agyműtétet hajtottak végre. A neves focista a körülményekhez képest jól volt, több régi emléket fölidézett az ezüstcipős Dunai Antallal. A látogatók között volt még Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és Vizi E. Szilveszter agykutató.

Aki rajta tartja kezét az ország szellemi ütőerén, az tudhatja, hogy a neves tudós, az Akadémia volt elnöke nem agykutatói minőségben tett látogatást. Hanem az MLSZ elnökségi tagjaként. Ahová Csányi Sándor oligarcha nemzeti elkötelezettségű üzletember jelölte, öt másik neves emberrel együtt. Emellett Csányi hozzájárult, hogy az elnökségbe kerüljön még három fő a magyar futball képviseletében.

Hazánk Puskás országa, messze ő a legismertebb honfitársunk a világban. Nem ördögtől való tehát, ha egy tekintélyes, elnökviselt akadémikus is részt vesz a honi labdarúgás fölemelésében. Elvégre van is honnan.

Szőcs Géza kulturális államtitkár

A kérdés az, hogy jut-e a focin kívül hasonló figyelem a kultúra többi részére. Hagyjuk most az oktatást, ahol, mint azt Hoffmann Rózsától tudjuk, ostoba vagy bohóc az, aki radikális béremelésben reménykedik. Ilyet utoljára Medgyessy tett, kényszeres ígéret-teljesítés közepette, lám hová is jutott,

De van kulturális államtitkárunk is, igaz, ő is tapasztalja a remények és a költségvetési realitás közötti szakadékot. Ő kénytelen most „lemenedzselni” a Márai könyvtárfejlesztési program újabb egyéves csúszását. És ő vonta meg a független színházak támogatását még nyár elején – azóta közismert, hogy ők ’a VI.-os kategória’. (Szőcs számára a döntés bizonyára nem volt könnyű, de ezt a „kategorikus” pénzmegvonást mi sem tartjuk bölcsnek, ez ellen itt lehet tiltakozni.)

De hagyjuk a pénzt, hiszen abból sokkal kevesebb van, mint azt előzetesen lehetett tudni. (Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának korábbi elnöke is csak mostanában, a csontvázkeresés közben tudta meg, hogy mennyire kevés.) A kultúra végül is szellemi terület, ahol nemcsak a pénz érhet el eredményt, hanem a figyelem is.

Mit tart kiemelt feladatának Szőcs Géza a magyar kultúra első számú köztisztviselője? Jómagam arra emlékszem egy nyár közepi  interjúból, hogy szeretné, ha a helymeghatározó szerkezetek (GPS, illendően mondva dzsípíesz) egy-egy településnél bemondaná azt is, hogy ott milyen kulturális látnivaló van. Ötletnek jó, s ha ezt végig tudja verni a hazai viszonyok között, akkor háromszor meglengetem a kalapomat előtte. De tényleg.

Ellenben Sándor Klárának egy másik államtitkári ötlet maradt emlékezetes. A volt liberális politikust, aki civilben turkológus, nyelvész és rovásírás-szakértő, az fogta meg, hogy Szőcs Géza maga is kíváncsi: vajon kiállja-e a finnugor rokonság tézise a genetika próbáját.

A dolog szakmai érdekessége, hogy a nyelvrokonságnak és a genetikai rokonságnak rendszerint semmi köze egymáshoz. Laikusként is tudhatjuk például, hogy genetikai jellemzőink leginkább a szomszédos népekéhez hasonlítanak. Szőcs Géza a magyar kultúra első polgára számára azonban keveredik a nyelvrokonság, s származási rokonság, és vélhetően fogalma sincs a modern nemzeti identitás mibenlétéről.

Ennél súlyosabb az, hogy milyen helyzetben helyezte államtitkári figyelmének fókuszába ezt a … khm … félresikerült kérdést. Az ősmagyar mitológia, a sumér-, szkíta-, etruszk-, stb. rokonság – egymásnak is ellentmondó – tana nemcsak népszerű, hanem a szélsőjobb kedvenc témája is hazánkban.

Talán sumér?

Ez a szellemi irányzat pedig oly annyira fölerősödött az utóbbi években, hogy már a katolikus egyház is föllépett az ún. újpogányság ellen. Pedig ez az egyház – amely a zavarba ejtően kisember-szerető Jézus tanait hirdeti – nyíltan szerepet vállalt a jobboldali fordulatban, és korábban szó nélkül hagyta, hogy a Jobbik felhasználja a kereszt jelét politikai céljaira. De most már ők is látják azt, ami nyilvánvaló.

Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia hallgat, mintha a tudománynak nem volna mondandója az ügyben. Hogy ebben mennyi a felelőssége Pálinkás József akadémiai elnöknek, korábbi fideszes politikusnak, avagy a nyelvész akadémikus uraknak, azt osszák el egymás között.

Ui.: Szőcs Géza ötlete talán elsikkad a kormányzás fáradságos teendői közben. Most már csak az a kérdés, mik a Köztársaság Kormányának kultúrpoliltikai prioritásai. (Akit pedig érdekel az őstörténet meg nyelvrokonság, az sokat olvashat erről Sándor Klára említett és ehhez kapcsolódó cikkeiben.)