Fideszfigyelő

 „Hír az, amit valaki nagyon MEM szeretne, ha nyomtatásban megjelenne. Ami azonban nem ilyen, és amit mégis publikálnak, az mind csak reklám.”

William Randolph Hearst, amerikai sajtómágnás

Tavaly rendes botrány volt az SZDSZ-elnökválasztás miatt.  Az SZDSZ belső vizsgálata kiderítette, hogy néhányan más nevében szavaztak. Lett is következmény, megismételt választás, ahol új  elnököt választottak. A fősodorbeli meg a baloldali sajtó komolyan követte az ügyet. A jobboldali HetiVálasz pedig még címlapot is készített.

Kövér: "Az a betegség, az a rákos daganat, ami az SZDSZ maga, az tovább fog burjánozni a párt eltűnése után is a magyar társadalomban. Az áttétel gyakorlatilag már megtörtént: az MSZP most semmivel sem különb, mint az SZDSZ legrosszabb korszakában volt."

Orbán: "Az Erős Magyarországhoz nélkülözhetetlen tisztelet kultúrája azt jelenti, hogy a mienktől eltérő véleményt, döntést… képesek legyünk tiszteletben tartani". Szóval Laci, az SZDSZ korrupciógyanús ügyeit ki fogjuk vizsgálni, de ettől még legfeljebb véleményüket, nézeteiket hasonlíthatjuk erős felindultságban rákos daganathoz, de őket mint embereket nem.

Ez a megrovás szép lenne a leendő miniszterelnöktől, csak nem történt meg, legalábbis Kövér évek óta nemzetárulózó hangneme nem változik. Pedig valóban Orbáné az első mondat, politikai keretkijelölésnek szánt 2007-es könyvéből. Örülnék, ha komolyan is gondolná.

Az ING Befektetés Menedzsment újabb nemzetközi jelentést közölt a feltörekvő piacokról. Ebben hazánkat a legjobb feltörekvő piaci befektetések közé sorolta. Merthogy:

"Az IMF és az EKB gyors segítségével és a kormányzat határozott intézkedései nyomán viszont Magyarország ... jó eséllyel tudja utolérni ismét a versenytársait, ez pedig befektetési szempontból is kiváló lehetőség." (portfólió gazdasági hírportál).

Ez nagy szerencse, mert januárban Varga Mihály szerint az IMF még úgy tudta, hogy segítsége, a nyújtott hitel "kudarc". A polgári főpénzügyér konkrétan a következőt állította: "[már az IMF is látja, hogy ez a hitel] nem egy sikertörténet, hanem inkább egy kudarctörténet, amiből nem jön ki jól sem az ország, sem a valutaalap"

Bár akkor is megírtuk, hogy az IMF vezetője ezt nem így gondolja, most közvetlenül jeleznénk a leendő pénzügyminiszter úrnak a tényt, mivel így már IMF-től független elemzés is megerősítette. Nehogy majd hivatalosan tárgyalva a külföldieknek kelljen felvilágosítani őt. Csak biztonságképpen, hiszen pár hete az IMF hitelt részben kiváltó kötvénykibocsátás piaci értékelésében is finoman el volt tájolva.

"Gúnyolták Orbánt, hogy hányszor megbukott, de a nemzet mindig talpra állt, ezer esztendeje!" Szalay Károly, az Orbán által előfizetésre ajánlott Demokratában.

Bencsik András a Demokrata fideszes főszerkesztője több módon is segítette a Gárdát. A 2006-ban a fideszesz sajtóban felfutatott Morvai "civil jogászbizottság" Krisztina pedig az ismertségével lendített sokat a Jobbikon. Persze történt más is. (Az első rész itt).

"Nem számítottunk arra az őrületes sajtóhisztériára, amit a ballib sajtó levágott. A Fidesz előbb meg se mukkant, aztán elhatárolódott, majd visszaszívta. A gárda megalakulása nem valami médiahack volt, hanem a kallódó fiataloknak akartunk valamilyen határozott értékekkel bíró szervezetet létrehozni" - mondja Szabó Gábor.

A gárda megalakítása szervezeti szempontból is fordulópont volt: számos Jobbik-vezető, például Nagy Ervin vagy Kovács Dávid erre hivatkozva távozott a pártból. Kovács a Narancs megkeresését is udvariasan azzal utasította el: nagyon elege lett a politikából, lezárta életének ezt a szakaszát. Nagy Ervin szerint úgy vélték: zsákutca a gárda megalapítása, a Jobbiknak nem lesz megfelelő befolyása az alakulat fölött. "Kaptunk olyan információkat, hogy a gárdába elítéltek vagy régi szkinhedszervezetek tagjai akarnak beszivárogni. Úgy véltük, a Jobbiknak nincs elég lehetősége a belépők megszűrésére. Azóta az is világos, hogy a gárda elutasítottsága fontos kapukat zár be a Jobbik előtt: a modernebb, szalonképesebb és a Fidesznél nemzetibb jobboldaliakat elriasztja, illetve azok inkább a Fideszt fogják választani" - elemzi a helyzetet Nagy Ervin.

Egyes jobbikosok szerint a Magyar Gárda csak ürügy volt a korábbi vezetés visszavonulására, amelynek tagjai érdemi munkát már nem végeztek; ráadásul Kovácsék a MIÉP-pel közösen kapott állami támogatás ügyében sem voltak határozottak, és hagyták, hogy Csurkáéknak jusson a nagyobb falat.

A gárda létrehozása Vona Gábor és Bencsik András ötlete volt. Az alakuló üléseket egy éven át a Demokrata szerkesztőségében tartották, a könyvelést is ott végezték, a gárda első masírozásait a Demokrata Andrássy úti székházának az udvarában tartották, ruhájukat Bencsik élettársa tervezte, és saját pénzből állították elő.

Kis korrajz Megyesi Gusztávtól:

A hét végén Tótkomlóson verekedtek össze az emberek; a helyi kocsmáros és az állatorvos abból az alkalomból kezdték el pezsgős ünneplés közepette püfölni egymást, hogy a Fidesz időközi polgármesteri választást nyert a településen. Reménykeltő a hír abban az értelemben, hogy a konfliktus nem eszkalálódott, s így a hivatalos verzió két ember magánügyének tekinti a történteket. Én viszont korántsem volnék ilyen nyugodt. A beszámoló szerint ugyanis a két szemben álló fél közül a Fidesz-szimpatizáns állatorvos a kocsmaablakon behajolva először is széttépte a baloldali érzelmű kocsmároson az inget, majd folyamatosan karmolni (!) kezdte, amit jóérzésű férfiként pirulva írok le, hiszen karmolni meg inget (blúzt) tépni kizárólag asszonyok szoktak vendéglátó-ipari egységek előterében; úgy látszik, tényleg kezd elnőiesedni a férfitársadalom.

A józan, mértéktartó tótkomlósiak most minden bizonnyal irigykedve néznek a fótiakra, akiknek a polgármestere mindig elsőrendű öltözékben, kifogástalanul megkötött nyakkendőben intézi ügyes-bajos dolgait. Például legutóbb, midőn a szocialista frakció ülését teljes körű elsötétítéssel kívánta megszakítani, étkezdei késsel-villával feszítette fel a kapcsolószekrényt. Az ilyen viselkedést csak nagyon mélyről hozhatja magával az ember.

Varró Szilvia alapos oknyomozásban tárta fel a Jobbik történetét. Ebben a részben többek között azt tudhatjuk meg, hogyan adott a Fidesz médiafelületet, politikai akciókért cserébe az Orbán által ekkor még "bátorító szeretettel" figyelt Jobbiknak. (A képen kiemelve a közös polgári körben munkálkodó Orbán és Vona)

Tíz évvel a megalakulása után maga mögé utasította az SZDSZ-t, és harmadik helyet szerzett az EP-választáson. A közép-, alsó közép- és munkásosztályt megcélzó párt átlagos tagja húsz és negyven év közötti dolgozó férfi vagy egyetemista fiú. A párt vezetőivel és vidéki fiatal párttagokkal interjúzva a párthoz való viszonyuk mellett arra voltunk kíváncsiak: mi van a hazai szélsőjobboldaliak fejében.

Budapest, Móricz Zsigmond körtér, Arany Korsó söröző. Itt ült le 2002 májusában, közvetlenül a jobboldal választási veresége után három huszonéves történészhallgató arról vitázni, hogy szükség van-e egy új - a saját szóhasználatuk szerint - nemzeti radikális pártra. Vona Gábor azzal érvelt: a Fidesz sose lesz képes a nemzeti értékek hatékony képviseletére, a MIÉP pedig avítt és alkalmatlan erre. Az est végére sikerült meggyőznie Kovács Dávidot, a Jobbik Ifjúsági Közösség akkori elnökét és Szabó Gábort. Az év végén egy töki borospincében már tízen ittak áldomást a Jobbik Magyarországért Mozgalom Egyesületre, amely végül egy év múlva, 2003-ban alakult párttá.

A nem hívő állami dolgozók listázása, fővárosnak kedvező felvételi ponthatár változtatás, osztrák vircsaft, Orbán minisztere pedig megdícsérte a kórházprivatizációt.

A Magyar Nemzetben Bayer Zsolt megírta, hogy Torgyán ott és akkora villát épít magának, "amekkorát akar". Ezután lap bemutatta, hogy milyen címet kell adni "polgári módra" egy gyógyszeráremelésről (Az olcsóbb is hatásos). A Dunaferr pedig szerződést bontott, hogy Orbán papájától vehessen dolomitot. Révész Sándor gyűjtése a Népszabadságból.

A költségvetésben megjelenő közvetlen egyházi támogatások összege az Orbán-Torgyán-kormány első két évében 13 milliárdról 23 milliárdra nőtt. A következő ciklusra a pénz mellé kilátásba helyezték számukra a paripát és a fegyvert is.

Orbán Viktor tavasszal azzal állt elő, hogy az egyházi esküvőt ismerjék el államinak - vagyis az egyházat állami hatóságnak. Nyáron pedig A vidék lelke az egyház című konferencián a "kötelezően választható", "védett időben" tartandó hitoktatás távlatát nyitotta meg: "Készítsünk közösen egy menetrendet arról, hogy amennyiben a gondviselés segítségével a következő négy évet is polgári kormányzás alatt élhetjük végig, akkor milyen lépésekkel tudjuk bevezetni a közoktatásban a választható, de kötelező hitoktatást, etikaoktatást." A gondviselés pedig gondoskodott, csak nem feudálist értett polgári alatt, hanem azt, amit Orbán Viktor. Tíz évvel azelőtt, amikor az Antall-kormány hasonló próbálkozásait utasította vissza polgári öntudattal.

Köztisztviselõk eskütétele: segéljen vagy ne segéljen?

Július elsején életbe lépett a köztisztviselői törvény, amely a köztisztviselők eskütételét is szabályozta. A minisztériumok személyügyi osztályai mindenkinek névre szólóan készítették elő az eskü szövegét kívánság szerint "Isten engem úgy segéljen"-nel vagy anélkül. Az esküszöveg bekerült az illető személyi aktájába, hogy személyi döntések esetén az illetékes Isten tudjon róla, hogy az illető igényt tartott-e a segedelmére vagy sem.

A Hírszerző belpolitikai hírportál főszerkesztője az EP-választások előtt közvetlenül a Jobbik, az MSZP és az SZDSZ elleni szavazásra buzdított. Bauer Tamás ezzel szemben azzal érvelt, hogy az MDF és az LMP párt  nem komolyan vehető a Fidesz pedig veszélyes. A Hírszerző pár napon belül ígért Bauer érveire viszontválaszt, de aztán mégsem indokolt.

[Gavra Gábor, a Hírszerző főszerkesztője]... lehetséges opcióként jelölte meg még az MDF-et és az LMP-t, amelyek azonban nem jelentős, és nem világos profilú politikai erők. Gavrát és a Hírszerzőt eddig liberális indíttatásúnak hittem, a Fideszről viszont jól tudjuk, hogy minden, napirendre kerülő ügyben - legyen szó gazdaságpolitikáról, büntetőpolitikáról vagy egyházpolitikáról stb. - antiliberális. Az MDF hirtelen magáévá tette Bokros Lajos gazdasági liberalizmusát, de emberjogi és külpolitikai kérdésekben aligha tekinthető liberálisnak. Az LMP néhány emberjogi kérdésben liberális, másokban nem nyilvánít véleményt, a gazdaságpolitikában pedig kifejezetten szemben áll a liberalizmussal. (Minderre Gavra is utal írásában.) Mire véljük hát Gavra álláspontját?

A júliusi uborkaszezon egyik híre volt a magyar eurókötvény kibocsátása. Akik vissza bírnak kilenc hónapra emlékezni, tudják hogy akkoriban a bankpánik miatt meleg helyzet alakult ki: az IMF-EU gyorskölcsönére szorultunk, mert nem tudunk hitelt fölvenni a pénzpiacokról. Most a magyar kötvényeket megvették, tehát gyakorlatilag újra hitelképesek vagyunk.

Megszokhattuk, hogy Orbán a külföldi befektetőknek, üzletembereknek mást mond, mint a hazai közönségnek. Talán ezért is kerülte el figyelmünket februárban Orbán nyilatkozata a Financial Times-nak. Ezzel együtt most is kifejezetten szórakoztató, ha ezt a hazai fogyasztásra szánt szövegekkel és Orbán tetteivel vetjük össze (amint tette szövegileg a Mancs, illetve képileg kosbor):

"Orbán a Financial Timesban ... kifejtette, hogy nagy reformokra lenne szükség, de a kormány nem reformál, a 25 milliárdos hitelt sem reformokra költi, hanem az adósság törlesztésére [itthoni verzió szerint: a kormány az újraválasztására költi a 25 milliárdos IMF hitelt].

Értékes időt veszítünk - mondotta az az ember, aki az elmúlt három évben egyetlen alkalmat sem mulasztott el arra, hogy a rendelkezésére álló nem csekély eszközökkel minden olyan kezdeményezést megakadályozzon, amely az egészség-, a szociál-, a nyugdíj-, az oktatáspolitika, a pártfinanszírozás, az önkormányzati rendszer átalakítását célozza. És aki ugyanennyi ideje azt is lehetetlenné teszi, hogy minderről bármilyen politikai párbeszéd folyjon ebben az országban." (Magyar Narancs: A nagy reformer)

Avagy a vezér és a véleményszabadság

Orbán az emlékezetes 2006. október 23-i tünetés után azt az erőteljes állítást tette, hogy a rendőrség „nyilvánvaló politikai utasításra” „támadta meg” a tüntetőket. A Rendészeti Minisztérium szerint ez nem volt igaz, és személyiségi jogi pert indított. Orbán számára két lehetőség volt. Vagy bizonyítékot hoz mondjuk egy feljegyzést/hangfelvételt Gyurcsány Ferenctől, amint ördögi módon utasításba adja a rendőrségnek, hogy direkt verjék meg a Fidesz békés tüntetőit. Ehelyett azzal kezdett érvelni, hogy állítása a véleményszabadság része. A minisztériumnak pedig tűrnie kell a kritikát.

Noha közismert, hogy Orbán szívesen korholja „parttalan szabadságot”, most ehhez az érvhez előkereste a lehető legjobb partnert, a TASZ-t (Társaság a Szabadságjogokért): az SZDSZ-nél messze keményvonalasabb emberijogi, liberális szervezetet.

A TASZ pedig a kendermagosok, Bácsfi Diána és a Munkáspárt elétfogytiglani elnökének, Thürmer Gyulának a képviselete után, Orbán jogi védelmével is foglalkozott. Ügyvédként pedig Schiffer András járt el, aki azóta az LMP párt szóvivője (lényegében első embere), s újabban már nem támogatja a drogliberalizációt.

Közös ügyfelek

Szívesen elidőznénk azon, vajon igaz-e az a (magyar) közmondás, hogy madarat tolláról, (elv)embert barátjáról, de lépjünk tovább. Orbán és a szólásszabadság románca ugyanis véget ért.

Történt, hogy a nemzet miniszterelnöke szóváltásba keveredett Veres Jánossal. Orbán véleményszabadságilag közölte, hogy a szocialisták az IMF-hitelt „választási célra fogják használni”. Erre Veres hasonlóképp visszaszólt, hogy „ki mint él, úgy ítél, s ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná az IMF-től kapott pénzt”.

A színvonalas vita itt abbamaradt, ugyanis Orbán személyiségi jogi pert indított. Ha már lúd legyen kövér, nemcsak Veres, hanem az interjút közlő lap ellen is: nesze neked, parttalan véleményszabadság.

P.S. 1. Szíjjártó (3 ingatlan+Audi) Péter újabb kihívás előtt áll, hogy elmagyarázza, hol a határ: az a mondás belefér a véleményszabadságba, hogy valaki direkt veret meg embereket, de az hogy lop, na az már nem.

P.S. 2. Érdektelen tény: a pert Orbán első fokon elvesztette.

Másfél hónapja került elő az ügy, hogy Meggyes Tamás esztergomi polgármester (érdekes ügyeiről itt, itt és itt) - miután felesége veszekedés miatt kizárta - pajszerral „a lehető leghalkabban” felfeszítette házuk ajtaját.

Múlt héten Fót mikrofonbetyár polgármestere Mádly Zsolt - sokkal finomabb módon - evőeszközzel feszítette föl a hivatali kapcsolószekrény ajtaját. A cél itt is mindent szentesít: hogy a képviselőtestület ne tudjon az ellene indítandó fegyelmi eljárásról tárgyalni.

Most Nagykanizsa polgármestere alkotott. Miután összeveszett a szintén fideszes alpolgámesterrel (akivel korábban közösen végzett árokbetemetést), kicseréltette annak irodájában a zárat, hogy az ne tudjon bemenni dolgozni.

A Tárki friss felmérése szerint négyszer annyian szavaznának a Fideszre, mint a szocialistákra.

Nagy idők eljövetele várható.

Frissítés:

Mádly Zsolt nem adja fel: "látták, amint délután a polgármester a kerítésen át távozott ... az történhetett, hogy a polgármester belülről bezárta az ajtót és bennehagyta a kulcsot, hogy ne tudjanak bejutni. Miután a takarítónő segítségével bementek mégis, látták, hogy biciklilánccal lezárták a jegyző titkársága és a házasságkötő terem előtti rácsot, ez utóbbiban tartották volna az ülést." [origo]

A nagy idők még nem jöttek el.

Orbán 12 pontja leszögezi: "a Fidesz jobboldali párt". Pedig Orbán a 2007-es korszaklezáró tusványosi előadáson kijelentette:

"A hagyományos jobb- és baloldali fölosztás teljesen egészében értelmét vesztette."

Most akkor a felosztás vesztette értelmét vagy Orbán mondanivalója?

A sajtó legnagyobb része – teljesen jogosan – azt firtatta, hogy Retkes Attila SZDSZ elnök jogosan kapott-e pénzeket attól a kuratóriumtól, amelynek maga is tagja. Ennek ellenére még kishírként sem jelent meg jobboldali portálokon a veszprémi fideszes képviselő ügye.

Mindössze annyi történt, hogy a fideszes képviselő ingatlanbecslés és pályáztatás nélkül vehette meg a veszprémi Dózsa tér kétharmadát. A „telekkiegészítésnek” keresztelt akcióban Hudvágner képviselő úr által megszerzett terület kétszer akkora volt, mint az eredetileg a téren lévő telke.

UPDATE: Családjában nemcsak Hudvágner Tamás vállalkozik. Testvérének és édesapjának cége nyerte el a városi önkormányzattól egy építendő parkolóház üzemeltetését. Mivel a bírálóbizottság anyagát nem hozták nyilvánosságra, ezért nem tudjuk, hogy valóban a  Hudvágner család kft-je adta be a legjobb pályázatot. A tervezett "Győzike dizájnos" épület  mindenesetre érdekes, a vesztes pályázó szerint pedig hazudott pályázatukról a fideszes bizottsági elnök.

Újabb közvéleménykutatás mutatja azt, hogy a legtöbb Jobbik szavazó korábban Fideszes volt. Sajnos sok elsőválasztó is fogékony lett a válaszaikra, a jelentős részben a Fidesz által radikálissá tett közbeszédben. Oda exportálta őket Orbán bátorító szeretete meg Szíjjártó-Palkovics András primitív és indulatokra ható  kifinomultan szakpolitikai kommunikációs stílusa.

"A Jobbik jelenlegi szavazóinak „előéletére”, azaz korábbi pártpreferenciájára is kíváncsiak voltunk. Világosan látszik, hogy a legtöbben, 10-ből közel 4-en (37%) úgy emlékeznek, hogy 2006-ban a Fideszre adták szavazatukat. Negyedük (25%) úgy emlékszik, hogy 2006-ban nem szavazott, ennél valamivel kevesebben, mintegy 17 százalék pedig a szocialista párt korábbi szavazójának vallotta magát. A korábban nem szavazók jelensége azért is érdekes, mert általános történelmi tapasztalat, hogy a szélsőséges pártok nagy áttöréseiben jelentős szerepet játszanak az első szavazók, akik később is hajlamosak kitartani a szavazói aktivitásuk előtti viszonyokkal szembeni lázadás mellett. Jó példa erre a ’29-es németországi vagy a ’39-es magyar parlamenti választás." Publicus Intézet

(Az előző kutatás, kicsit több magyarázattal, pl.: azért ott erős a Jobbik, ahol gyenge az MSZP, mert a baloldaliak sokkal kevésbé nem mentek el, ami a részvételen látszik).

Az európai parlamenti választások estéjén a győztes párt vezetője, Orbán Viktor fölszólította a kormányt, hogy azonnal mondjon le. Mint kijelentette, „Ennek a győzelemnek az erejével fogjuk megváltoztatni Magyarországot. Magyarország azt követeli a szocialistáktól, hogy vonják le végre a konzekvenciákat, és ne álljanak többé a változás útjába."

 A hét eleje, a jövő évi adótörvények végszavazása kiváló alkalmat adott arra, hogy „a győzelem erejével" az ellenzék megbuktassa a kormányt, hiszen az adótörvény-tervezet mondhatni a Bajnai-kormány lelke. Mi történt a hétfői szavazáson, amelyik ilyenformán lehetőséget kínált a szocialista kormányzás azonnali ellehetetlenítésére?

Az Örülünk Vincent? blog kommentárjával.

Biztos láb, világos iránytű, "remek dokumentum". A következő négy évben a Fidesz ennek alapján végzi a munkáját - így jellemezte Orbán Viktor a Polgárok Házában a Fundamentumok című, 12 pontos elnöki programját. "A Fidesz megcélozza a saját program alapján álló, önálló kormányzást; s ezután sem köt koalíciót a kommunista diktatúra utódpártjával, és a szélsőségekbe hajló jobboldali pártokkal" - így szól a kormányzásra vonatkozó pont. Arról, hogy mi következik a Fundamentumokból, ha a Fidesz hatalomra kerül:

1. A Fidesz szövetség, a szabad magyarok pártja.

Fidesz = Szabad Demokraták Szövetsége + Magyar Szocialista Párt

2. A Fidesz stratégiai, bajtársi szövetségben él a magyar kereszténydemokraták pártjával, a KDNP-vel.

Mint kutya a bolhával.

3. A Fidesz az Európai Néppárt családjának tagja.

Előtte pedig a Liberális Internacionálé családjának tagja volt.

Deutsch - Für Tamás kampányfőnöke és Fideszes polgármesterjelölt is volt Hont András. Mostani Hírszerzőn megjelent írásában a Fidesz felelősségét nézte meg a szélsőjobb megerősödésével kapcsolatban. Szó esik a Fidesz radikális hangvételéről, a "polgári" médiában felfuttatott megmondóemberekről és arról, hogy a Fidesz sosem volt hajlandó vitába szállni a széljobb nézetekkel. 

Kövér László sógornőjének, Kövér Szilárd feleségének cégéről már írtunk. Kiderült, a hölgynek egy másik - bejelentett címén ugyanúgy nem található - cége is van. Ami azért szép, mert vezető köztisztviselőként nem vezethetne céget (nemhogy olyat, amelynek százmillió feletti köztartozása van). Kövérné ugyanis, az esztergomi Fideszes cézár polgármesternek, Meggyes Tamásak a kabinetfőnöke. Meggyes Tamás több más ügye mellett arról ismert, hogy valószínűleg feszítővassal oldott meg egy konfliktust a feleségével. Mielőtt azonban Kövérné kabinetfőnök asszonnyal kapcsolatos részletekről lenne szó, következzék az érsekváros géniuszáról készült vicces, de annál tényszerűbb filmátirat. (Klasszikusok után szabadon a Meggyesahibas blogtól).

A Népszabadság érdeklődött Meggyes Tamástól. "Meggyes Tamás vállalja a cégbíróság által mindhiába keresett kabinetfőnöke, Bakos Erika tevékenységét, aki azok közé tartozik, akik "a hátukon viszik a hivatalt". Lapunknak nyilatkozva Esztergom polgármestere még hozzátette, hogy nem ismeri az üzletasszony Bakos Erikát, de majd elolvassa a cikkeket. (Népszabadság 2009. június 4. és július 9.)

Kövér László sógornőjének Bakos Erikának a nyomdája jelentős köztartozást halmozott fel. A céghez került a több mint százmilliós adótartozást felhalmozó Arzenál nyomda is. Ezt más cégen keresztül már "Kaya Ibrahim" is tulajdonolta.

Kövér László sógornőjét nem lehetett a cégbíróságon bejelentett címén megtalálni, de egyébként sem akart nyilatkozni. Az ügyről bővebben a Népszabadság írt. (A kép illusztráció).

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet kutatási vezetője ma este nagy komolyan ezt mondta egy interjúban:

[egy pártról illetve annak egy csoportjáról] "nem akarok tanácsot adni, mert akkor keveredne a politikai elemző funkció [a tanácsadóival]". Majd később kifejezetten a Fideszről: "nem is akarok tanácsot adni milyen irányba kell menni".

Nagyon szép ez a tanácsadóságtól való elemzői önmegtartóztatás. Csakhogy Mráz úrról köztudott, hogy a Fidesz frakció tanácsadója. A Nézőpont Intézet pedig milliókhoz jut a Fidesz pártalapítványától. (Ezt rendesen meg is szolgálja csúsztató közvéleménykutatással és koktél-jelentéseket felértékelő ranglistával is).

De egy rendes polgár-ember biztos külön tudja választani a két funkciót és itt most más minőségben szerepelt. (A képen a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány rendezvényén elemez Böszörményi-Nagy Gergely és Mráz Ágoston Sámuel).

A jobboldali média már-már eposzi jelzőként próbálja kötni kormánypolitikusokhoz az off-shore és adócsaló jelzőt. A recept a fideszes EP-kampány szempontjából bevált, komolyabb helyreigazításokra csak most a választás után került sor. Nem semmi azonban, hogy milyen súlyos állításokat nem tudott igazolni a Magyar Nemzet. Bár azután, hogy csak 2002-2003-ban 67 sajtópert buktak el kormánypolitikusokkal szemben nem lehet csodálkozni (Ennek a számnak kevesebb, mint negyedét nyerték meg, azokat is jelentős részben formai okok miatt). Ezekről a pereikről bővebben a Magyar Narancsban.

A mostani ügyről az index cikke:

"Helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság. (Frissítés: Az ítéletet jogerősén helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla). A lapot Bajnai Gordon miniszterelnök perelte be, mert szerinte valótlanul állították, hogy adót csalt és a Wallis-csoport vezetőjeként több milliárd forinttal megkárosította az államot. A bíróság a bizonyítékok alapján a miniszterelnöknek adott igazat.

Valótlanul állította a Magyar Nemzet, hogy Bajnai Gordon kormányfő nem fizetett adót ciprusi cégétől kapott jövedelme után, ahogy az is valótlan állítás, hogy irányításával a Wallis-csoport több milliárd forinttal károsította meg a költségvetést, állapította meg nem jogerős, elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság. A kormányfő azért kezdeményezett sajtópert a Magyar Nemzet ellen, mert a napilap két cikkében összesen hét, Bajnai szerint hamis állítást fogalmazott meg a kormányfő korábbi üzleti tevékenységével kapcsolatban. A bíróság mind a hét vitatott pontban a kormányfőnek adott igazat.

Az ítélet szerint a Magyar Nemzet hamisan állította, hogy Bajnai ciprusi cége, a WEMS tulajdonosi köre ismeretlen, hiszen a volt és jelenlegi tulajdonosok adatait a ciprusi cégnyilvántartás adataiból bárki máig lekérheti. Az sem igaz, hogy Bajnai a WEMS-től származó jövedelme után nem fizetett adót.

Egyik olvasónk megnézte a HírTv Péntek8 című „elemző” műsorát. Nézte, és egy idő után szükségét érezte, hogy írjon a polgári ténykezelésről.