Megszokhattuk, hogy Orbán a külföldi befektetőknek, üzletembereknek mást mond, mint a hazai közönségnek. Talán ezért is kerülte el figyelmünket februárban Orbán nyilatkozata a Financial Times-nak. Ezzel együtt most is kifejezetten szórakoztató, ha ezt a hazai fogyasztásra szánt szövegekkel és Orbán tetteivel vetjük össze (amint tette szövegileg a Mancs, illetve képileg kosbor):
"Orbán a Financial Timesban ... kifejtette, hogy nagy reformokra lenne szükség, de a kormány nem reformál, a 25 milliárdos hitelt sem reformokra költi, hanem az adósság törlesztésére [itthoni verzió szerint: a kormány az újraválasztására költi a 25 milliárdos IMF hitelt].
Értékes időt veszítünk - mondotta az az ember, aki az elmúlt három évben egyetlen alkalmat sem mulasztott el arra, hogy a rendelkezésére álló nem csekély eszközökkel minden olyan kezdeményezést megakadályozzon, amely az egészség-, a szociál-, a nyugdíj-, az oktatáspolitika, a pártfinanszírozás, az önkormányzati rendszer átalakítását célozza. És aki ugyanennyi ideje azt is lehetetlenné teszi, hogy minderről bármilyen politikai párbeszéd folyjon ebben az országban." (Magyar Narancs: A nagy reformer)
Utolsó kommentek