Hírek és kommentárjaink

Goldenblog-díj

goldenblog_szeles_1.png

Csatlakozz a Facebook-on

Utolsó kommentek

Hírmátrix

A múlt köde 2001. július

2009.07.30. 15:15 - eroica

Címkék: múlt köde

A nem hívő állami dolgozók listázása, fővárosnak kedvező felvételi ponthatár változtatás, osztrák vircsaft, Orbán minisztere pedig megdícsérte a kórházprivatizációt.

A Magyar Nemzetben Bayer Zsolt megírta, hogy Torgyán ott és akkora villát épít magának, "amekkorát akar". Ezután lap bemutatta, hogy milyen címet kell adni "polgári módra" egy gyógyszeráremelésről (Az olcsóbb is hatásos). A Dunaferr pedig szerződést bontott, hogy Orbán papájától vehessen dolomitot. Révész Sándor gyűjtése a Népszabadságból.

A költségvetésben megjelenő közvetlen egyházi támogatások összege az Orbán-Torgyán-kormány első két évében 13 milliárdról 23 milliárdra nőtt. A következő ciklusra a pénz mellé kilátásba helyezték számukra a paripát és a fegyvert is.

Orbán Viktor tavasszal azzal állt elő, hogy az egyházi esküvőt ismerjék el államinak - vagyis az egyházat állami hatóságnak. Nyáron pedig A vidék lelke az egyház című konferencián a "kötelezően választható", "védett időben" tartandó hitoktatás távlatát nyitotta meg: "Készítsünk közösen egy menetrendet arról, hogy amennyiben a gondviselés segítségével a következő négy évet is polgári kormányzás alatt élhetjük végig, akkor milyen lépésekkel tudjuk bevezetni a közoktatásban a választható, de kötelező hitoktatást, etikaoktatást." A gondviselés pedig gondoskodott, csak nem feudálist értett polgári alatt, hanem azt, amit Orbán Viktor. Tíz évvel azelőtt, amikor az Antall-kormány hasonló próbálkozásait utasította vissza polgári öntudattal.

Köztisztviselõk esküt...Köztisztviselõk eskütétele: segéljen vagy ne segéljen?

Július elsején életbe lépett a köztisztviselői törvény, amely a köztisztviselők eskütételét is szabályozta. A minisztériumok személyügyi osztályai mindenkinek névre szólóan készítették elő az eskü szövegét kívánság szerint "Isten engem úgy segéljen"-nel vagy anélkül. Az esküszöveg bekerült az illető személyi aktájába, hogy személyi döntések esetén az illetékes Isten tudjon róla, hogy az illető igényt tartott-e a segedelmére vagy sem.

Július 20-án "vonalhúzó konferenciára" gyűltek össze az egyetemek és a főiskolák vezetői. Ezeken a konferenciákon eddig érdekegyeztetés és konszenzuskeresés folyt, igyekeztek a fölvételi ponthatárokat úgy meghatározni, hogy nagyjából mindenhol a keretszámoknak megfelelő számú hallgatót vehessenek föl. Most azonban egyeztetésről szó sem volt, a minisztérium képviselői már meghúzott vonalakkal érkeztek, tájékoztatták az intézmények vezetőit arról, hogy a felvételi tájékoztatóban szereplő keretszámok nem is keret-, hanem csupán irányszámok, amelyeket a minisztérium úgy módosít, ahogy akar. Úgy akarta, hogy a fővárosi intézményeknek általában jobb, a vidékieknek pedig rosszabb legyen. A Pécsi Egyetem bölcsészkarára például 700 elsős helyett csak 481-et vehettek föl, s emiatt az egyetem sok millió forintot vesztett.

"Ízléses dolog-e, ha a kormány az adófizetők pénzéből finanszírozott hirdetésekben saját fejlesztési programját s azon keresztül saját magát, közvetve az őt alkotó pártokat reklámozza?" Erre a kérdésre kereste a választ Pete Péter a HVG-ben (Kormányimázs, HVG, 2001. július 14.) Ezek azok a válaszok, amiket mindig megtalál, aki elvesztette, és mindig elveszíti, aki megtalálta.

A hirdetős kormányra hirdetős jön. De az Orbán-kormány nemcsak hirdetős volt, hanem országjárós is. Lappal és üléssel járta az országot. Eredetileg csak ebben az évében járt volna a Millenniumi Országjáró, de tovább járatták. Kéthavonta 3,6 millió példányban. A postázáshoz az Országimázs Központ beszerezte a BM-től három és fél millió állampolgár adatait. Ennyi állampolgár alkotmányos jogai sérültek adataik nem törvényes fölhasználása által Majtényi László adatvédelmi biztos szerint. A kormány általában fütyült ugyan az ombudsmanra, de már a fütyülést is unta. Jobb, ha nincs is kire fütyülni. Majtényi megbízatása lejárt, s a helyére olyan jelöltet kerestek, aki nem foglalkozik adatvédelemmel, viszont közel áll a kormánypártokhoz, tehát nem kell attól tartani, hogy az ellenzék megszavazza őket. Egy darabig nem is volt adatvédelmi ombudsman, s néhány fideszes politikus fölvetette, hogy talán többé ne is legyen. Adataink, jobb híján, az új általános ombudsman, Lenkovics Barnabás védelme alá rendelődtek, aki a neki gratuláló miniszterelnöknek ezt találta mondani: "Örülök, hogy együttműködhetek a jelenlegi (!) kormánnyal." Jó lenne tudni, elszállt-e az öröme a kormánnyal, vagy csak visszahúzódott.

Orbán Viktor: Az országjáró kormány először Vörsön sátorozott ezredmagával, bográcsgulyással, rétessel, sörrel. Kálócfán sertéspörköltöt, pogácsát és bátorítást kapott a nép. Orbán arra bátorította a népet, hogy rántsa elő bátran a zsebszerződéseit, ingyen fölbontják őket, nem lesz neki baja belőle, sőt az egyszer már eladott földjüket újra eladhatják a piaci ár felett az államnak, a sógornak viszont annyi, mert "ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza". (Népszava, 2001. július 18.) Az ijesztgetéstől csak azok ijedtek meg, akiket bátorítottak. De azok se nagyon. Mindenki sejtette, hogy nem sok színlelt szerződést döfnek a jogcsőszök a botjuk végére, de azt azért kevesen gondolták, hogy egyet se, s azt is milliárdokért. Viszont amíg a nép a kormány naivitásán ámult, addig se vette észre, hogy legkésőbb hét év múlva már úgyis szabadon folyhat a magyar termőföldön az összeurópai vircsaft, mert a kormány ezt éppen elfogadta - éppoly szégyenlősen, mint amilyen helyesen - a csatlakozási tárgyalásokon.

...

A július 11-i Magyar Nemzet második oldalán a Belföld rovatban öt nagyobbacska cím volt: Nonstop lesz a kormányportál, Időben jön az emelt pedagógusbér, Egyre többen igénylik a gyedet, Százmilliók gyermekeknek, Nincs tömeges elbocsátás. Jól mentek tehát a dolgok. Még a gyógyszerészek is fölfüggesztették a betegek aláírásainak gyűjtését a patikákban, s nem azért, mert az országos tiszti főgyógyszerész ezt jogtalannak ítélte, hanem mert győzelemre vitték a betegek ügyét: jelentősen emelkedtek a gyógyszerárak. Az örömhírt a Magyar Nemzet címlapon hozta ezzel a főcímmel: Az olcsóbb is hatásos (2001. július 2.). Aki az olcsóbbal beéri, annak nem kell majd többet fizetnie, mint eddig a drágábbért.

Az Orbán-kormány nem tekintette célnak a kórházak eladását. Csak eszköznek: "megvan a jogszabályi lehetőség mind a járóbeteg-, mind a fekvőbeteg-ellátás magánítására, vannak kísérletek a fekvőbeteg-ellátás privatizációjára is. (...) A privatizáció meggyőződésem szerint egyébként sem lehet cél, hanem csak eszköz annak érdekében, hogy a szolgáltatások a jelenleginél racionálisabbá váljanak, s a betegeknek jobb gyógyulási esélyt nyújtsanak." (A privatizáció csak eszköz, Tanács István interjúja Mikola István egészségügyi miniszterrel, Népszabadság, 2001. június 11.) A Népszava ismertette az egészségügyi minisztériumban készült tervezetet, amely "igen tág teret adna a magánosításra", s mely szerint a betéti társaságok kivételével "valamennyi gazdasági társaság lehetőséget kapna a kórházak privatizációjára", s mely semmilyen garanciát nem tartalmaz "a vadprivatizáció - csak a profitot termelő ellátások magánkézbe kerülése - megakadályozására sem". (Kun J. Viktória: Tízéves részletre kínálják a kórházakat, Népszava, 2001. július 31.)

Letartóztatták a VIX Kft. ügyvezető igazgatóját, Fazekas Árpádot, akit alaposan gyanúsítottak 70 millió forintos vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel a Torgyán József által vezetett minisztérium közraktározási cégével, a Concordiával lebonyolított búzaügyletekkel kapcsolatosan. Fazekas cége volt Torgyán József Tállya utcai villájának generálkivitelezője. Az ORFK munkatársai 120 millió forint értékben foglaltak le a Torgyán-villa építésével kapcsolatos számlákat a VIX-nél. Kilenc hónappal azután, hogy Bayer Zsolt megírta a Magyar Nemzetben, hogy villaügy nincs, azt csak a sajtó csinálja "szoci és szadi megrendelésre, aljas eszközökkel". A Torgyán házaspár legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a házépítéshez 50 millió forint kölcsönt kaptak meg nem nevezett magánszemélyektől. Sejtjük, kik lehettek azok a magánszemélyek. A Szoci meg a Szadi. Azt is írta a Bayer, hogy Torgyán József "pontosan ott és akkora házat épít magának, ahol és amekkorát akar". (A Torgyán villa titka, Magyar Nemzet, 2000. október 28.) És tényleg.

Július 26-án az MTK tulajdonosa, Várszegi Gábor cége, a Fotex nevében megvette a Fradit. A MIÉP sajtótájékoztatón ítélte el a "nemzetellenes" adásvételt. Az elítélés logikája szerint a Fradi képviselné a nemzetet, a zsidó MTK zsidó tulajdonosa meg az ellenest. A Várszegivel jó viszonyban lévő, MTK-drukker Deutsch Tamás által vezetett ISM elítélte az elítélést, viszont a Magyar Nemzet publicistája csatlakozott hozzá: "próbálják meg elképzelni azt a felemelő érzést, midőn a Maccabi Tel-Avivnak egy reggelen, tisztán üzleti alapon Jasszer Arafat lesz a főrészvényese". (Csontos János: Lepsénynél még megvolt, 2001., Magyar Nemzet, július 28.) Ezek szerint Várszegi úgy viszonyul a magyarsághoz, mint a zsidók elleni harc vezetője a zsidósághoz. Az adásvételi szerződés aláírását követő hétvégén összecsaptak a Fradi és az Újpest focistái, és antiszemitái. A focisták csatáját a Fradi nyerte, az antiszemitákét az Újpest a "zöld sas helyett kék liba" transzparenssel.

A sötét indulatokkal támadott ügylet bizony világos üzleti elvek szerint sem volt támadhatatlan, hiszen a tulajdonoson keresztül versenytársak között jött létre üzleti érdekegység. Az UEFA meg is tiltotta, hogy az általa szervezett kupákban több, egyazon tulajdonos ellenőrzése alatt álló csapat induljon. Tiszta mázli, hogy az MTK ebben az évben amúgy sem szerzett jogot a nemzetközi kupákban való indulásra.

http://epa.oszk.hu/00800/00804/00209/gazd/banya.JPG"Ha engem lefejeznek, az nem biztos, hogy neked közvetve vagy közvetlenül nem ugyanazt fogja jelenteni...." - ezt mondta rá június 28-án Szabó József, a Dunaferrnek a dolomitbeszerzésért (is) felelős ügyvezető igazgatója - a régi vezetőgárda utolsó mohikánja - Zarándok János üzenetrögzítőjére (Népszava, 2001. július 14.). Egy héttel később Szabót egy frissen kreált álállásba fejezték le. Zarándok kemény nyakán még dolgozni kellett egy darabig. Sokáig Zarándok cége szállította a Dunaferrnek az összes dolomitot, amire ott szükség volt. Az Orbán-Torgyán-kormány hivatalba lépése után néhány hónappal a miniszterelnök édesapja nehezen visszautasítható ajánlatot tett a Dunaferr Rt. akkori vezérigazgatójának, Horváth Istvánnak, hogy ő is szállítana mészkövet és dolomitot. Horváth útmutatásai alapján Szabó szerződést kötött vele, mert célszerűnek látta "politikai megnyugtatását". "A megkötött szerződésről szóban, Stumpf István miniszter úron keresztül tájékoztattam Orbán Viktor miniszterelnök urat is." (Horváth István: Diákkoromban jártam utoljára Gánton, Népszabadság, 2001. július 26.). 2001. júniusában leállították Zarándok szállításait, és a Dunaferr Rt. nyilatkozatot adott ki, miszerint Zarándok cégével már nincs érvényes szerződésük, kizárólag Orbán Győző cégétől veszik a dolomitot. Zarándok azonban bemutatta a Dunaferr által elfelejtett, és a cégnél föllelhetetlen szerződés hitelesített példányát, miszerint ő 2009-ig szállíthatja a dolomitot, s ha nem szállíthatja, akkor irdatlanul sok kötbér jár neki. Ezért a szerződésért fejezték le szegény Szabót. Zarándokra pedig lefejezők és lefejezettek közösen igyekeztek nyomást gyakorolni, hogy legyen egy kicsit rugalmas. Lett, elfogadta, hogy a régi szerződést egy újjal váltsák fel, amely már nem szól olyan hosszú időre, sem olyan sok kőre, kötbér sincs benne, viszont legalább a dolomitszállítás harmada megmaradt neki: "Rávettek, hogy a vasmű érdekében nyugodjak bele. Még mindig jobb kevesebbet szállítani, mint a miniszterelnök apjával szemben kiszorulni az üzletből." (Zarándok: Ilyesmiben én nem engedek, Pekarek János interjúja, Népszabadság, 2001. július 28.) Orbán Győző nem értette, miért kell neki a kétharmaddal beérnie, és egyébként is úgy érezte, hogy sokkal kedvezőbb helyzetben volt, amíg nem volt olyan magas pozícióban a fia. (Orbán Győző: Félnek üzletet kötni velem, Pekarek János interjúja, Népszabadság, 2001. július 26.)

Szájer Józsefet lebuzizták - a Magyar Nemzet állandó demoralistájának sajátos értelmezése szerint. Maguk a "gyűlölködő" "buzik" tették volna ezt, midőn azt kérték a Fidesz frakcióvezetőjétől, lépjen föl az őket ért törvénytelen diszkrimináció ellen. Azért kérték tőle, mert hozzá intézett levelük szerint "széles körben ismert a szexuális kisebbségek egyenjogúsága melletti személyes elkötelezettsége". A demoralista úgy véli, ez a mondat azt jelenti, hogy az illető "nyilvánosan le lett buzizva". Azért véli így, mert nem feltételezi senkiről, hogy nem személyes érdekből, hanem az emberi jogok és az emberi méltóság iránti elkötelezettségből pártolja az egyenjogúság elvét. (Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok - 4. rész, Magyar Nemzet, 2001. július 14.) Szájer maga tette széles körben ismertté ezen elkötelezettségét az Országgyűlésben, amikor még egy emberi jogokra érzékeny, liberális párt képviselője volt.

A melegek levele azért született, mert az óbudai polgármester - hatósági jogkörével visszaélve - beleavatkozott a Diáksziget programjába: a hivatali engedélyek megadása fejében olyan szerződés aláírására kényszerítette a szervezőket, miszerint a programból kiiktatják azokat a programokat, amelyek szerepjátékok segítségével igyekeznek empatikussá tenni a fiatalokat a homofóbiától, a melegek elleni diszkriminációtól, a nemi erőszaktól és a nemi szerepekkel kapcsolatos csökött sztereotípiáktól szenvedők iránt. Ezekről a programokról hazudta a kormánypárti sajtó azt, hogy a fiatalok meleggé nevelését szolgálják. A polgármester mellett egységesen fölsorakozott az egész homofób jobboldal, Dávid Ibolya igazságügy-minisztertől Lenkovics Barnabásig, az új ombudsmanig. De hiába sorakoztak. A meleg szervezetek keresete alapján a II-III. Kerületi Bíróság felfüggesztette a kikényszerített szerződés hatálybalépését, mivel az "szexuális orientáción alapuló diszkriminációt fogalmaz meg".

...

Július 10-én a rákoskeresztúri 300-as parcella '56-osai közé új lakó költözött. Hegedűs B. András (HBA). Ő fújta talán a legnagyobb erővel Jerikó falai alatt '56 kürtjét, aztán ő volt az omladékon létrejött legkarakteresebb és legtermékenyebb tudományos intézmény, az Orbán-kormány alatt kikoplaltatott '56-os Intézet lelke-motorja. Hevesen élő lexikon volt, bármit keresett benne az ember, hosszú és sűrű szócikket kapott, rengeteg indulattal. A legjobb portréírók közé tartozott; boldog lehetett élő és holt, akit ő köszöntött, jellemzett, búcsúztatott.

A hónap utolsó napján Vásárhelyi Miklós élete is véget ért: "Csalódott teóriákban, dogmákban, mozgalmakban. Megvesszőztetett állhatatosságáért, megszenvedett tévedéseiért, kiközösítették, mert jobban szerette az igazságot, mint Caesart, büntették, gyalázták, rágalmazták, de a reménységet nem tudták kiölni belőle. Utolsó leheletéig vállalta a szolgálatot embertársaiért, népéért, nemzetéért." Ezt Vásárhelyi Miklós mondta egy síremlékavatón még a régi Jerikó falain kívül Donáth Ferencről, társáról balhitekben, igazságokban, reményekben, perben és forradalomban. (Beszélő Összkiadás, III. k., 205.o.)

A Nagy Imre-per vádlottjai közül nem él már senki, hiénák sivalkodnak a periratok fölött.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fideszfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr611277789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alt Gr 2009.08.07. 15:39:27

Annyira undorító, amikor a jobb vagy baloldal sajtójának a pártja kormányon van, és akkor elindul a propaganda-gépezet: minden szép, minden jó, ha pedig szükséges, megvédjük a mundér becsületét (Bayer Zsolt Torgyánt védi! LOL!). Nézzük meg a mostani Magyar Nemzetet: csak negatív híreket hoz, mindenből a rosszat veszi ki. De mondjuk a Népszava is szépen tud segget nyalni, nem csoda, hiszen a szocik pénzelik.
Az Orbán-kormányban az egyházi tartalmak erőltetése volt a legcikibb. Most már így visszaolvasva nagyon vicces, hogy mindenkit aszerint kategorizáltak, hogy Isten segedelmét kérte-e, de azért remélem tanult annyit Orbán, hogy legközelebb hanyagolja ezeket a dolgokat.


süti beállítások módosítása