Fodor Gábor pártalapítása nem keltett túl nagy érdeklődést, pedig jó kérdés, hogy van-e értelme újabb párttal aprózni az ellenzéki pártpalettát. A szombati bejelentés után vasárnap már egyik nagy portál és egy hírkereső.hu által szemlézett blog sem írt róla. A blog.hu számtalan blogja közül, mindössze kettő szánt a Fodor-pártnak egy mondatnál többet (és kettő említette egy mondatban az ellenzéki összefogás kapcsán). Mindkét érdemben író blog elég kritikus volt. A Kakukkfészek blog szerint Fodornak is felelőssége volt abban, hogy a liberalizmus Magyarországon nem tudott erősebb lenni, ezért kíváncsian várja mekkora sikerrel fogja Fodor "elhódítani ... azt az öt embert meg aki még mindig képes" őt is komolyan venni. A Hacsaknem blog az "Együttérző liberalizmus röheje" című bejegyzése hasonlóan kemény. "Nem szeretnék eljutni arra a felismerésre, hogy a Fidesz áll e politikai befektetés mögött ... de igaza van annak, aki úgy érzi: olyan ez, mint amikor a léket kapott hajón a szakácsok elkezdik lefőzni a menüt. A magyarországi választások előtt egy évvel a nagy semmiből pártot létrehozni, amelynek homlokára az együttérző liberalizmus elvét írják úgy, hogy szerény anyagi tőkére, a vezetőséggel megegyező taglétszámra, és valószínűtlen támogatásokra számítanak, miközben állítólag kormányváltásra készülnek, legalábbis szánalmas politikai amatőrizmusra vall."
A késői időzítés valóban érdekes. Fodor már három és fél hónapja bejelentette, hogy pártot csinál, de nem érthető, hogy miért várt eddig. Négy ismeretlen arcot tudott maga mögé állítani a színpadra és egy közhelyes programot adott ki. Ráadásul ezt a programot olvasni se tudjuk, mert a januárban bejelentett, fiatalokra alapozó pártnak nincs honlapja. A programot a facebook-oldalukon se osztották meg. A párt facebook-oldala se tűnik átütőnek, a 232 lájkolót létszámban még a szintén most alakult "Abbahagyom a dohányzást, hogy ne támogassam a fideszes gengsztereket" oldal is lenyomja. A párt bejelentésére kíváncsi 50 embernek ráadásul a fele újságíró volt, ami azért nem biztató, hiszen a januári előzetes bejelentésre még újságírók nélkül is 45-en voltak kíváncsiak.
Kísért a "vállalhatatlan" múlt
Fodor Gábor múltja nem lenne különösebben érdekes, de ő maga hozta elő a párt bejelentésekor. Arról érthetően nem beszélt, hogy oktatási és kulturális miniszterként és pártelnökként miért bukott meg, csak környezetvédelmi miniszterségét minősítette sikernek. Ennél érdekesebb volt, hogy utólag átírta, hogy miért adta vissza a mandátumát 2009-ben. Közölte:
"Majd lemondtam [mandátumomról] másodszor is, amikor a megmaradt egyetlen liberális párt, az SZDSZ politikája számomra vállalhatatlanná vált."
Akkori nyilatkozatában azonban szó sem volt "vállalhatatlanságról". Akkor arról beszélt, hogy a leendő pártelnököt akarja segíteni, nem tetszik neki, hogy a frakció a pártot akarja szétverni és arra szólított fel, hogy az elnökválasztó küldöttgyűlésen minél többen legyenek jelen. Összességében épp a "vállalhatatlan" pártot akarta segíteni.
Index: "Fodor azért mond le mandátumáról, hogy lehetőséget adjon az SZDSZ új elnökének arra, hogy a mandátumát egy hozzá közel álló, a nézeteit osztó új képviselőnek adja. "Ne kerüljön olyan helyzetbe, amilyenbe én kerültem, hogy a parlamenti frakció gyakorlatilag ellehetetleníti azt a politikát, amit én elnökként szerettem volna végigvinni" - mondta Fodor Gábor.
A volt pártelnök azt mondta ... arra kér minden "becsületes tagot", hogy legyenek jelen a küldöttgyűlésen és szavazzanak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy többen is azon törik párton belül a fejüket, hogyan lehet ellehetetleníteni a vasárnapi gyűlést."
Egy másik híradás pedig ezt emelte ki: „Nem kívánok egy olyan frakcióban dolgozni, ahol a frakcióvezető azon munkálkodik a párton belül, hogy hogyan lehet a pártot szétverni, hogyan lehet olyan helyzetet kialakítani, amelyben a párt szinte lehetetlen helyzetbe jut, és a teljes reménytelenség útjára tévedhet” – mondta Fodor Gábor.
Látjuk, a lemondáskor szó sem volt vállalhatatlanságról. De, ha hiszünk Fodor Gábornak, akkor még zűrösebbé válik a történet. Fodor képviselői lemondása után ugyanis az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén arról beszélt, hogy a küldötteknek "kísérletet kell tenniük a párt válságából való kilábalására." Eszerint épp a "vállalhatatlan" pártot akarta megmenteni.
Fodor Gábor a párt küldöttgyűlésén szavaz, miután "a párt vállalhatatlansága miatt" visszaadta a mandátumát.
Ugyanaznap Retkes Attilával (akinek az öltönygombolással is gondjai voltak)
Fodor most azt ígéri, hogy az SZDSZ-nél jobban, hitelesebben fogja a liberális értékeket képviselni, de jó kérdés, hogy miként tudja meghaladni azt, amiről hazudik.
Az elnök emberei
Pár szót ejtsünk Fodor embereiről, pontosabban arról a négyről, akit maga mögé állított a színpadon. Róluk ennyit mondott Fodor:
"Azért állnak körülöttem fiatalok, illetve olyanok, akiknek nincs politikai múltja, mert világossá akartuk tenni, hogy ez itt a jövő. Ha kinézünk, megnézünk másokat, ők a múlt."
Vicces, amikor egy negyedszázada politizáló ember nevezi a politikán kívüliséget a jövőnek. Azt pedig most hagyjuk, hogy a 25 éve politizáló Fodor miért jövőbb, mint pl.: Bajnai Gordon, Jávor Benedek, Mesterházy Attila, vagy Schiffer András akik mind fiatalabbak nála és nála rövidebb ideje politizálnak. De térjünk Fodor embereire. Bősz Anett (27), Vatai Szabolcs (30), Popper Gábor (55) és Pócs Bálint (18) azok "a fiatalok, illetve olyanok, akiknek nincs politikai múltja". Érthető, hogy Fodor csak az "idősek" esetében tartotta értéknek a politikai múlttól való mentességet: ugyanis az ifjú Bősz és Vatai is kapcsolatba került már a politikával. Vatai 2006-ban az MSZP és az SZDSZ közös önkormányzati-képviselőjelöltje volt a XVII. kerületben. Bősz Anett pedig 2005-ben a Gyurcsány-féle Amőbában tűnt fel, majd tavaly az SZDSZ ifjúsági szervezete nevében jegyzett egy írást. Persze nem gondolom, hogy a 2010 utáni SZDSZ ifjúsági szervezetében tevékenykedni nagy pozíció, de ugye pont Fodor nevezte vállalhatatlanná váltnak a pártot.
Együttérzés egykulcsos adóval
Fodor Gábor többször hangsúlyozta, hogy "együttérző" liberalizmust hirdet meg. Eközben azonban megtartaná az egykulcsos adót. Eszerint a jobbmódúaktól nem várnak nagyobb anyagi felelősséget, csak lelki együttérzést. Bár Fodor a brit konzervatívok "együttérző konzervativizmusát" jelölte meg mintaadóként, a kifejezés eredetileg nem innen származik. 2000-ben George W. Bush kampányolt ezzel a jelszóval az elnökségért. Bush elnökségét pedig kevesen mernék sikeresnek vagy szociálisan érzékenynek mondani.
Fodor a sajtótájékoztatóján híres liberális emberek voltak kifüggesztve a párt logójával a háttérben. Azonban több mintaképének liberalizmusa is némileg megkérdőjelezhető. Kennedy és Obama elnök gazdasági értelemben egyértelműen baloldalinak számítanak. Furcsa egy egykulcsos adót hirdető politikát azzal az Obamával eladni, aki a magas jövedelműek megadóztatásával kampányolt.
Összességében nem meglepő, hogy Fodor zavaros alapokra építő minipártja nem keltett nagyobb figyelmet. Kérdés, hogy később tud-e olyat felmutatni, ami alapján nagyobb figyelmet érdemel.
Utolsó kommentek