Fideszfigyelő

Rogán Antal, aki korábban a "luxusbaloldal" bélyeggel támadta politikai ellenfeleit, a keddi IMF tárgyalások előtt még gyorsan megmerítkezett a bulvárban. A provence-i nyaralásáról visszatérőben küldött egy kedves képet a Blikknek, amin a családjával egy hattyú alakú vízibiciklin ülnek.

Egy olvasónk jelezte felénk, hogy ez a hattyú bizony a méregdrága Four Seasons Terre Blanche luxusszállódában készült. A Four Seasons a világon mindenhol drága szállodának számít, a legolcsóbb kétgyerekes lakosztály napi 268 ezerbe kóstál. A hotel számlálójával meg is néztük, hogy mennyibe hozható ki a "legolcsóbban" Rogánék 7 napos nyaralása. Ennél azonban kétszer drágább lakosztályok (konkrétan egy hálószobás villák) is kivehetők a Four Seasons-ban. Ha Rogán egy ilyenre sem sajnálta a pénzt, akár 4,3 millióba kerülhetett a nyaralás.

(A "legolcsóbb" szálláshelyen nem volt különbség, hogy egy vagy két felnőtt van-e ott, így az áron nem változtatott, hogy Rogán csak 6 napot volt, míg családja 7-et. A nyári időszakban keddtől keddig (ahogy Rogánék voltak) nem lehet találni 935 eurósnál olcsóbb szobát.)

Ez a legolcsóbb szállás ára, de Rogán lehet hogy egy kétszer ennyibe kerülőt választott

Természetesen Rogán Antal ott és annyiért nyaral a saját pénzéből, ahol akar. Bár kissé furcsa, hogy a kizárólag a politikából élő Rogán négyhavi nettó képviselői tiszteletdíját egy nyaralásra költi. Miközben tudjuk, hogy máskor se túl spórolós, hisz az újságok szerint százezres árú cipőt és Louis Vuitton táskát hord.

Nem csak a táskáknál szereti a francia luxust, pedig korábban "luxusbaloldaliként" bélyegezte meg ellenfeleit

Ráadásul felmerül, lehet hogy nem először élvezték ezt a szállodának a luxusát. A Blikknek ezt mondták: "Visszajáró vendégek vagyunk Provence-ban, mivel nagyon kellemes emlékek fűznek ide: itt nyaraltunk először közösen a feleségemmel".

A másik furcsaság, hogy az a Rogán Antal élvezi így a francia luxust, aki hosszú ideig "luxusbaloldal" bélyeggel támadta politikai ellenfeleit. Akkor most ő a luxusjobboldal?

A harmadik furcsaság nem új. Két éve azzal vezették be az egykulcsos adót, hogy az beindítja a magyar gazdaságot. Csakhogy azoknál a jómódú embereknél, akiknél több pénz marad az egykulcsos adóval, azok láthatóan szeretik ezt külföldön elkölteni.

Végezetül csak azt jegyeznénk meg, hogy Rogán az egykulcsos adó mellett azt is megszavazta, hogy a közmunkások bérét havi 60-ról 47 ezerre csökkentsék. Szavazatával ő is része volt a Fidesz döntésének: "havi 47 ezerből meg lehet élni". Amennyiben Rogán a legolcsóbb Four Seasons szobát választotta, akkor 40 közmunkás egyhavi bérét költötte el az egyhetes nyaralásra. Útiköltséget nem számolva.

FRISSÍTÉS: Megérkezett Rogán Antal válasza. Pontosabban az V. kerületi önkormányzat sajtósa elküldte a polgármester feleségének Rogán-Gaál Cecília válaszát, amelyet teljes terjedelmében közlünk.

"Tegnap este megjelent írásuk kapcsán Rogán Antal felesége egy bejegyzést posztolt a facebookon. Tekintve, hogy vélhetően csak az ismerősök látják a szöveget, bemásolom ide, de csatolom a bejegyzésről készült screenshotot is (kettőt, mert csak így látszik a teljes szöveg), így egyértelmű, hogy valóban született ilyen bejegyzés!

Olvastam a Fideszfigyelőn megjelent tegnap esti bejegyzést a családi nyaralásunkkal kapcsolatban. Sajnálom, hogy a fotónk félreértésre adhatott okot. A blogon megjelentekkel ellentétben az elmúlt hetet egy francia barátunk házában töltöttük egy provence-i kis falu, Callian közelében. Ez a barátunk 2004 és 2006 között Budapesten járt, akkor ismerte meg őt a férjem, én pedig később rajta keresztül. Ő szerettette meg velünk 2007-ben ezt a vidéket és Callian zegzugos utcáit, majd volt olyan kedves, hogy kölcsönadta nekünk néhány napra a nyaralóját. A Blikkben megjelent kép valóban a Four Seasons szállodánál készült, ahova egyik nap meghívott a férjem ebédelni. Kisfiunk, Dani ezalatt az említett szálloda gyermekmegőrzőjében játszott. A fotót akkor csinálták rólunk, amikor Daniért elmentünk a megőrzőhöz, hogy elinduljunk vissza a nyaralóba, ahol Áron fiunk a nagymamával volt éppen.
Szó sem volt tehát arról, amit a Fideszfigyelőn megjelent cikk ír, és még egyszer sajnálom, hogy ilyen félreértés kerekedett a nyaralásunkból."

Hétfő óta itt tárgyal az IMF, Matolcsy pedig szabin. Vagy mégsem. Varga Mihály szerint ugyanis „fennáll annak a lehetősége, hogy miniszteri találkozó is lesz”. 

Nem hiányoljuk mi Matolcsyt tárgyalásról. Önmagában az ötletparádé után, amit a tranzakciós adó (csekkadó) kapcsán előadott, nem lehet komoly ember számba venni. (A várható bevételek 120 és 500 milliárd között ugrándoztak, végül az állam jól megadóztatta saját magát is: az MNB-t, Kincstárat). A tündérmeséit speciel kedveljük.

De mégiscsak érdekes, hogy előkerül-e: hiszen ő a miniszter, aki hazánkat képviseli az IMF Kormányzótanácsában.

A legfontosabb, amit Varga Mihálytól megtudunk, hogy az IMF/EU-tárgyalók még semmi nem mondtak. Tájékozódnak: egy hét alatt 50-55 megbeszélés.

„Amíg a tárgyalásokon hivatalosan is el nem hangzik, hogy mit kínál az IMF, addig van mozgástér”. – mondja őszintén Varga. Két terepen igyekeznek kihasználni a mozgásteret. Egyrészt abban, hogy mi mennyi. Mekkora lesz a várható növekedés és a hiány.

„Mégis abból tudok kiindulni, ami a jövő évi költségvetési törvény fő számaiban van.” – próbál biztos pontot találni Varga, de valljuk be, nincs könnyű dolga. Nyilván az IMF-esek is tudhatják, hogyan „talált” Matolcsy a költségvetés parlamenti vitája során hipp-hopp 300 milliárd !! forint bevételt: miután Orbán bejelentett egy jól hangzó 300 milliárdos lazítást.

Próbál Varga némi mozgásteret megőrizni Orbán kedvenc témáinál is. A főnök – aki szintén szabadságát tölti – korábban „kizártnak tartotta, hogy a tranzakciós adóból engedjen Magyarország”. Varga itt is az Országgyűléssel érvel: „a magyar kormány nem engedhet ilyen kérdésekben, hisz az a feladata, hogy a parlamenti döntéseket végrehajtsa”.

Aki látta már a NER-t működni, az tudja: egy új törvény pillanatok alatt végigszáguld a parlamenten: képviselői indítvánnyal, sürgős eljárásban, és hála a kétharmadnak. (Egyszer döccent meg a kétharmad szekere, a KDNP ellenállásán: a képviselő urak és hölgyek fizetésének mérséklésekor.)

Más szempontból most is láthatjuk a NER működését. Varga Mihály, aki alapjában korrekt szakember, szemrebbenés nélkül beletolja az olvasók képébe ezt az érvet, hogy a kormány tehetetlen, hiszen az Országgyűlés döntött. (Már benne ott munkál egy kis Szijjártó.)

Ezek után, hogy jobban lássuk a mozgásteret, Varga kijelenti: „vannak olyan kérdések, amelyekről van parlamenti döntés, de a megvalósítás a kormányra van bízva, ebben van mozgástér”. Akkor ez így hogy?

Ipi-apacs, zajlik a bújócska. Vagy ez már az itt-a-piros-hol-a piros?

A Magyar Nemzet Online-on egy méretes Közgép hirdetés alatt gyalázzák a Közgép székháznál tiltakozó LMP-t.

Az LMP-t támadó tudósító cikk hihetetlenül egyoldalú,. Az LMP által a tüntetésen elmondottakról egy szó sem esik (!) az egész cikkben. Azt még elfogadhatjuk a Magyar Nemzet véleményének, hogy szerinte az LMP "magára" akarta felhívni a figyelmet, de az, hogy ezek után egy tízbekezdéses cikkben egy szó sem szerepel arról, hogy a tiltakozók mit mondtak, az gyalázat. A cikkben két bekezdésen keresztül idézik a Közgép ügyvédjét, egy bekezdésen keresztül a Közgép szóvivőjét, és egy további bekezdésen keresztül Selmeczi Gabriellát. Emellett három bekezdésen keresztül Boros Bánk Levente jobboldali politológus is "elemzi" az akciót. Érdekes arányok, no.

A cikk utolsó alcíme "Az LMP külföldi cégek szolgálatában?" alatti bekezdés szintén árulkodó. Itt a cikk arról beszél, hogy "Nem új keletű az LMP oligarcházása." és beidézi, hogy mit válaszolt Orbán június elején Karácsony Gergely oligarcházására a parlamentben. Karácsonytól itt se idéznek semmit, csak Orbán válaszát. Azaz csak itt, a tizedik bekezdésben tudhatja meg közvetetten az olvasó, hogy miről szólhatott a tüntetés. (Azt persze itt sem, hogy mi van az oligarchákkal, és hogy ezeknek esetleg köze lenne a Fideszhez...)

Mit ad Isten, nem csak a címlapon a cikk felett is a Közgép hirdetése látható. Nagy a verseny Magyarországon a toronyszerkezet és hídépítőkért, itt is hirdetni kell... (Amúgy a Közgép "hirdetései" több, mint fél éve segítenek a Magyar Nemzet finanszírozásában).

A cikkbe ágyazott HírTV hírben ugyanúgy egy szó sem esik a tüntetés céljáról. Magyar Nemzet egy másik cikke "közvetítette" a tüntetést, abban szintén egy szó sem esik a tüntetés céljáról. Afölött a cikk felett is Közgép hirdetés van.

Sebtiben összeraktak egy költségvetést, amivel Orbánék bizonyítani akarják, hogy rendben van az államháztartás 2013-ra. Sikerül is elfogadtatni az Országgyűléssel. Csak a torka véres.

Múlt héten érdekes adatokkal lepte meg a Számvevőszék (ÁSZ) a nagyközönséget: a költségvetésben tervezett adóbevételeknek 30%-a nem megalapozott, és további 12% is csak részben. Lett is ebből egy kis adok-kapok Matolcsyék és az ÁSZ között. Matolcsy szokás szerint _általánosságban_ megdicsérte, hogy milyen körültekintően dolgoznak, ezen túl még szemére vetette az ÁSZ-nak, hogy nem létező adatokat kér.

Hm. Attól, hogy nincs adat, mindjárt megalapozott lesz a költségvetés? Nem inkább megszerezni kellene az adatokat? – kérdezné a naiv polgár, de ne komolytalankodjunk. Matolcsyról a nagy (tündér)mesemondótól mit is várnánk.

Érdekesebb a Számvevőszék szakmai korrektsége. Nyakukba kapták Domokos Lászlót a Fidesz volt Békés megyei elnökét, de így is komoly kockázatokra hívták fel a figyelmet. Még akár mondhatnánk is reménykedve: lám, a független állami szerv elfoglalása nem feltétlenül teszi tönkre (mindig) az adott szakmai szerv működését.

Domokos László ma az Országgyűlésben megismételte, hogy számos kockázatot tartalmaz a büdzséjavaslat a bevételi és a kiadási oldalon is. Majd hozzátette: az ÁSZ szerint a 2013-as költségvetés hiánycélja tartható.

Domokos beszélt még arról, hogy a csekkadó pénzügyi tranzakciós adóról el sem készült a jogszabály, ráadásul hatalmas bevételt terveznek (a GDP közel 1%-át), ami a "gazdasági szereplők magatartását is megváltoztathatja". Magyarul, fogalmunk sem lehet, mennyi folyik be. De ettől még a "hiánycél tartható".

Egyetértett a tranzakciós adóproblémáival Kovács Árpád, a nagy túlélő (volt ÁSZ elnök, most a kiherélt újjászervezett Költségvetési Tanács elnöke). Majd ő is megállapította, hogy a Tanácsnak nincs alapvető ellenvetése a jövő évi költségvetés megalapozottságáról.

Ennyi. Ahogy egyik kommentelőnk írta a Facebook-oldalunkon: "tündeszárnyakon robog a gyorsnaszád".

Facebook-oldalunkon már ajánlottuk a Véleményvezér okos írását arról, hogy mennyire nincs Orbán tisztában a mai hitelezéssel és gazdasággal. Az íráshoz azonban érkezett egy nagyon tanulságos komment Varró Lászlótól, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetőjétől. Ezt változatlan formában közöljük.

Széchenyinek ma alaposan meggyűlne a baja. A Hitel fontossága mellett nem értett egyet a termőföld szabad piacát korlátozó Ősiség törvényével, magától értetődőnek tekintette hogy gazdálkodó szervezet is szerezhessen földtulajdont, hiszen a föld csak akkor lehet hitelfedezet, ha a bank a jelzálog jogot érvényesíteni tudja, és a földet szabadon értékesítheti. A Lánchíd építésére a Rotschhild bankházzal szervezett PPP konzorciumot, amely infrastruktúra használati díjakból tervezte visszahozni a hídépítésre felvett szindikált hitelt egy 75 évre szóló koncessziós szerződés alapján. Közlekedéspolitikai elképzelései alapján a vasútvonalak is alapvetően így, magántőkéből épültek volna. Nem értett egyet a Kossuth-féle Védegylettel, a magyar áruk preferálásával, mivel véleménye szerint az első prioritás a legfejlettebb technológia meghonosítása, az pedig csak angol vagy belga gőzgépek importjával lehetséges. A Lánchíd építésekor komoly politikai küzdelmet kellett vívnia Clark Ádámért és az angol technológia importjáért egy Krassó-Szörény megyei, dicséretesen hazafi, de kellő technológiai felkészültséggel nem rendelkező vashámor tulajdonos ellen. Túl radikálisnak találta a 12 pontból nemzeti bank követelését, mert megítélése szerint az egységes piac és monetáris unió Ausztriával jobban szolgálta a magyar gazdaság modernizációját. Magyarország felemelkedését egy modernizált Habsburg birodalom kereteiben, úgymond labancként képzelte el, nemzeti tragédiának tekintette az uralkodóházzal való fegyveres konfliktust. Nem kétséges, hogy ugyanezen programpontokkal gyorsan megkapná a liberálbolsevista nemzetáruló jelzőt a jobboldali médiaértelmiségivé átvedlett Pató Pál uraktól.

Nincs épelméjű politikus, aki ezt a célt kimondaná. Márpedig Orbán ezt tette a Die Presse-nek adott interjúban.
Igaz, ő sem „bontotta ki az igazság minden részletét”.

Orbán egy bátor állítással indított: „Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében.” – ez olyan szép, hogy akár Matolcsy is mondhatta volna egy tündérmesében.

A pávatánc: hogyan kezeljük a külföldi tárgyalópartnereinket

A konzervatív osztrák lap újságírója vissza is kérdez: de hiszen Magyarország csak 9%-os kamatra kap hitelt, ez lenne a siker jele? Orbán természetesen nem erre válaszol, hanem ügyesen átcsusszan a neki kedves ügyekre: „Amikor az ember sikerről beszél, akkor ez azoktól a céloktól függ, amelyeket kitűzött magának.”

Mostantól koncentráljunk a célra, amit sikerült elérni: „Azóta 2,6 millió helyett 3,8 millió az adózók száma.”
Mit sikerült tehát megvalósítani? Az adózók számának növelését.Tehát ez volt a cél.

Schmitt három hónapig égett a plágiumüggyel. Mindenki látta, hogy akkor csalt, és most füllentget.

De sokáig még reménykedett, hogy hivatalosan nem lépnek. Valóban, a Testnevelési Kar vizsgáló bizottsága csak mismásolt az ügyben. (Igazából ez nem is volt meglepő: a TF-et sosem volt tudományos fellegvár, a sportvezetők pedig jó emberek: nem ártanak egymásnak.)

Amikor még minden szépnek tűnt: a beiktatáskor

De a Semmelweis Egyetem, ahová a Testnevelési Kar most tartozik, már nem mehetett el szó nélkül a nyilvánvaló plágium mellett (pofátlan plágium, mondhatnánk Szijjártó után, stílszerűen). Nem volt könnyű döntés. Az egyébként Fidesz-közeli rektor a végén le is mondott a támadások miatt.

Amikor végre Schmitt is lemondott, azt hittük: ennyi. Rossz volt, és felejthető. De most másodszor is olyat lépett, hogy bekerült a hírekbe.

Először kikövetelte, hogy kapjon élete végéig villát (a sofőr, autó és fizetés mellé). Hiszen, ahogy a plágium-elnök fogalmazott: „ami jár, az jár" (a videón 1:45-től).

Meg is kapta

Sőt, sarkalatos (2/3-os) törvénybe foglalták a járandóságait is. A kétharmad láthatóan kiáll Schmitt Pál mellett.

De közben a plágiumügyben is lépett Schmitt: hiszen „nemcsak kenyérrel él az ember". Pereli vissza a doktoriját. Pedig az emlékezetes interjúban, ahol Obersovszky nemcsak 'mikrofonállvány'-t játszott, hanem illően alá is kérdezett, Schmitt kijeletette: „nem perelek". A helyzetet menthetetlennek látta – joggal. És önérzetesen elmondta, hogy megszerzi a PhD-fokozatot, ami sokkal nehezebb.

"Nem perelek"

Azóta mégis keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken. A régi kisdoktoriját szerezné vissza, csavaros eljárás-jogi érveléssel.

Gondolhatjuk persze, hogy a bíróság úgysem adja vissza az otromba csalással szerzett kisdoktorit, és ezzel tényleg vége. De korai az öröm. Nem azért, mert eszünkbe jutott, hogy az elnöki járandóságok havi hány millióba kerülnek – istenéltesse sokáig – Schmitt Pál élete végéig. Még egy dolog történt.

Nemcsak doktor, vagány srác is

Nemrégiben az Országgyűlés Hivatala is elkészítette a jövő évi költségvetési tervét. Benne „Schmitt Pál volt köztársasági elnök adományozási kerete" 73 millió forint. (Ez eltörpül ugyan a Kossuth tér átépítése miatt tervezett 6 540 millió mellett, de a rend kedvéért kiszámoljuk: 1553 közmunkás-havibérnek felel meg.)

Már látjuk, ahogy Schmitt Pál 2013-ban elegánsan kiszáll szolgálati kocsijából, s a sajtó előtt adományozza a mi pénzünket. S hozzá megsimogatja egy gyermek buksiját, s arról beszél: reméli, hogy szorgalmasan tanul az iskolában. Mert akkor, lám, sokra viheti.

Ui.:

Írtuk, hogy "csavaros eljárás-jogi érveléssel" szerezné vissza kisdoktoriját Schmitt. Egyik kommentelőnk, flugi_ ezt részletesen is leírta, a Schmitt-trükk lényegét:

"Pont a lényeget nem fejti ki expliciten, szájbarágósan a poszt, ami miatt a legtöbb jobbos hőbörgés lehetséges: Schmitt nem azért megy a bíróságra, mert szerinte a doktori fokozatszerzése szabályos és kifogasolhatatlan volt (mert pontosan tudja, hogy nem volt az), hanem azért, hogy a szabálytalanul szerzett doktori fokozatát nem _úgy_ vették el tőle, ahogy azt szerinte és az ügyvédje szerint kellett volna.

Ha a teljesség igényével lépne fel Schmitt Pál, akkor két lépést kellene tennie: 1. bírósággal kimondatni, hogy mely testületnek lett volna joga elvenni a doktorit, és 2. a nevezett testület elé tenni az ügyet, hogy döntsön.

Ehelyett csak az 1. lépést fogja megtenni, és _senki_ sem fogja lefolytatni a második lépést, tehát majd jogszerűen írhatja a neve elé továbbra is a dr-t, mondván, hogy azt még senki nem vette tőle jogszerűen el. (...)"

Újabb őszödi beszéd hangzott el: a most regnáló miniszterelnök is elmondta az övéi előtt, hogy hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal.

Mindkét előadás színes volt, Gyurcsány szóvirágokkal fűszerezte, Orbán pávatáncnak nevezte a politikáját, és szépen imitálta is hozzá a táncot.

Orbán kedves mosollyal meséli el a pávatáncot

Orbán előadása a Századvég konferencián, részlet

Pávatánc (hátulnézet)

 
Páva (szemből)

Ha egy nép nem ismeri a saját történelmét, akkor könnyen úgy járhat, hogy újraéli azt. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy mi magyarok nem ismerjük a Horthy-korszakot.

A Horthy-szobor ünnepélyes avatása

Vitézek és vitézné

Minden jóérzésú ember úgy gondolja, meg kellene védeni József Attila szobrát a méltánytalanságtól.

Pintér sofőrjére harmincezer forintos szabálysértési bírságot szabtak ki, mert beállt egy mozgássérült-parkolóhelyre.

Balsai Istvánt, aki mostanában alkotmánybíró, DK-s aktivisták buktatták le, Pintért egy jobbikos honatya. Pintér néhány órával később elismerte, Balsai még nem szólalt meg. De szinte biztos, hogy ő is a sofőrrel viteti el a balhét.

Jelen történelmünket két fordulat alakította ki. Az elsőről sokat írtak: arról, hogy a Fidesz 1993 körül átment a jobboldalra, és ott meghatározó párt lett. A részletekről keveset tudunk, jól működik a fideszes hallgatás fala. De a tény közismert.

A hajléktalanok után az autósok is megtudhatják, hogy milyen a fideszes rendpártiság. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kerületében ugyanis a szabályos parkolóhelyen megállókat is megbüntetik. Józsefváros egy csendesebb forgalmú kétirányú utcában azért büntetnek meg autósokat, mert nem a megfelelő irányban teszik le a kocsijukat. A közlekedésben szerintem is fontos a rend fenntartása, de ezt a szabályt egy csendes utcában, ilyen szigorral érvényesíteni értelmetlen. Miért jobb, ha az egy szabad parkolóhelyet látva nekiállnak forogni az autók ebben a kisebb forgalmú kétirányú utcában? Hogy aztán a kiálláskor esetleg újra forogjanak - kétszer is jobban zavarva a közlekedést? (Kép: Váradi Tamás)

Ti egyetértetek ezzel a gyakorlattal?

Orbánék egyik első lépése volt, hogy állampolgárságot adtak a külhoni magyaroknak. Emiatt több felvidéki honfitársunk elvesztette eddigi szlovák állampolgárságát.

Ma 95 éve hunyt el Tömörkény István író, újságíró, régész, szegedi múzeumigazgató. Egy a közmunkáról szóló novellájával emlékezünk rá. Tömörkény novelláját Parti Nagy Lajos 2011-es, közmunkás "magyar meséjével" színesítjük, amit a szerző maga olvas fel.

Tömörkény István: Förgeteg János, mint közerő

Halbőr Förgeteg János reggel aludt a domaszéki kapitányság területén. Mert tudnivaló, hogy Jánosnak ott van a tanyája. A tanyában van egy ágy, leterítve szépen subával, a fejtől van egy fanyereg, amelyet beborított szűrrel. Ez így egészen jó párnaféle alkalmatosság, és Förgeteg János meg van vele elégedve. Azonban a fanyeregnek megvan az a rossz tulajdonsága is, hogy néha lecsúszik róla a szűr. Történt ma, hogy éppen beállott ez az eset. Förgeteg odaütötte fejét a fához és fölébredt.

Odakint virradt. A tanyák között szellő futott végig, és mozgatta a faágakat. Förgeteg heverészett az ágyban. Az ablak éppen a feje irányába szolgált, és a gazda pislogó szemekkel, álmosan nézett ki rajta. A tájék annak, aki mindig látja, meglehetősen unalmas. János gazda azt is tudja, hogy az útszélen melyik fát mikor ültették, és hány búzaszemet szórtak el a gyökereire, hogy jobban megfogamzzon.

Ennélfogva János gazda nem valami nagy érdekkel nézelődik kifelé. Nincsen semmi változatosság. Mindössze egy ló jön errefelé a rügyező fák alatt. A lovas még nem látszik az ágaktól, s Förgeteg lustán gondolkozásba merül, hogy ugyan ki lehet. De pár pillanat múlva rövid, csillogó fényt lát a ló hasa mellett. János észhez kap. Pusztázó jár erre. Rossz jel.

Förgeteg Halbőr János hirtelen befordul, és elkezd nagy erélyesen aludni. Hortyog. Időközben a pusztázó odaér a ház elébe. A kutyák mérgesen fogadják, elharapott vakkantásokkal jelezve azt a nagy folytonossági hiányt, ami egy pusztázó és egy önérzetes eb közt elterül.

A lovas legény odaléptetett az ablakhoz, és bezörget a kardtokkal.

- János!

János jól hallja a hívást, sőt a hangjáról meg is ismeri Koszó pusztázót, aki igazság szerint komája is. Hanem a hivatalos állapot megszünteti a komaságot. János nem tartja arra méltónak Koszót, hogy feleljen neki. A pusztázó még egyszer megveri az ablakot:

- Förgeteg János, hej!

János ebben a pillanatban azt hiszi, hogy a dolog komolyodni kezd, de úgy okoskodik, hogy az ő neve Halbőr Förgeteg, és így nem tartozik a Förgeteg szóra hallgatni. Megmarad befelé fordult állapotban az ágyban, de azért fülel erősen. Mikor aztán hallja, hogy a legény már csizmaorral ütögeti az ablakát, eszébe jut, hogy ha a ló meglép a legény alatt, a csizmaorr betöri az ablakot. Az pedig baj lenne. (Ezek a hitvány üveges tótok nemigen járnak most a tanyák között. Tán elpusztult mind a kolerában.)

Förgeteg fölül az ágyban, és elkezd tempósan öltözködni. Minthogy a szemérmetes magyar ember magával viszi az ágyba is a fehérruháját, az egész öltözködés csak annyiból áll, hogy János kalapot húz a fejére. Aztán odamegy az ablakhoz, és kikiált:

- Mi kő?

Ma kellene levonni a tanulságokat az Országházban a gyöngyöspatai eseményekből. Az előjelek szerint a képviselők inkább Gyöngyöspatát csinálnak a parlamentből.

A Fidesz elnökségének döntése értelmében szinte biztosan Áder János lesz Schmitt Pál utóda. Most nem akarunk azon lamentálni, hogy mennyire lesz pártok feletti, ha kb. öt évet dolgozott a politikán kívül és huszonkettőt Fidesz képviselőként. Legalábbis félő, hogy Schmitthez hasonlóan ő sem akar ellensúly lenni régi barátaival szemben.

Azon viszont elég erőteljesen aggódunk, hogy miként fogja Áder hazánkat külföldön képviselni. Az idegennyelv tudása ugyanis meglehetősen csekély. A parlamenti adatlapján egyedüliként feltüntetett "társalgási fokú" angolja a következő videó szerint hagy némi kívánnivalót maga után. (A videó az európai parlamenti választás előtt készült, de az interneten nem találtuk audiovizuális nyomát, hogy azóta fejlődött volna Áder tudása).

"Majd Eszter segít... Nem biztos, hogy mindenki tud a magyar újságíró kollégák közül is, ha lehetne pontosan a kérdést fordítani..." - Áder, az előzékeny politikus a sajtóra is gondol.

Ön mit gondol Áder elnökké választásáról?

Részlet Mikszáth Kálmán A fekete város című regényéből. Gyuri és Pali bácsi beszélgetése, aki egy vadászat során lelőtt bíró miatt kerül slamasztikába.

"Egy-kettőre megvolt az ebéd. Csak ketten ültek az asztalnál. A patvaristáknak ma külön tálalnak a nagy ebédlőben. Az alispán jóval vidámabb lett, szemben ülvén öccsével, gondűző tokaji mellett. Mindenről beszélt, csak az »esetről« nem, mintha elfelejtette volna. Emlegette, hogy Osgyánba készül húsvétkor, a Rózát meglátogatni. De milyen nagy már. És milyen kedves leveleket ír. »Majd felolvasok neked egyet délután.« Akkor aztán elhallgatott, mintha a lelke e levelek tartalmában éldelegne, mire lassankint elborult a homloka s váratlanul így szólt Gyurihoz:
- És te mit tanácsolsz nekem ebben a dologban?
- Én? Melyik dologban?
- Ebben az emberölési slamasztikában.

Gyuri elmosolyodott.
- Oh, istenem! Én tanácsoljak a vármegye legokosabb emberének?
- A maga ügyében, édes öcsém, mindenki szamár, tehát mégis…
- De én a mások ügyében is szamár vagyok, Pali bácsi.
- Mindegy. Mégis mondd meg, mit tennél az én helyemben?
- Megmondjam?
- Kérlek.
- Hát én mindenekelőtt lemondanék az alispánságról.
Az alispán nyugtalanul mozdult meg.
- Látom, igazad van. Tudniillik abban, hogy szamár vagy. Miféle bohóság lenne akkor vetni le a legerősebb páncélt magadról, mikor a legtöbb golyóbis zuhog a melledre.
Görgey Gyuri elvörösödött. Bántotta, hogy a nagybácsi úgy lehurrogta.
- No, hát én úgy fogtam fel - védte magát -, hogy az alispáni tisztség nem éppen páncél, hanem gyönyörű köntös, mely nem egészen az illetőé, aki viseli, egy kicsit azoké is, akik három évi tartamra a testére húzták, hogy benne ékeskedjék. S ha mármost az a kilátás van, hogy a testemnek irányzott golyóbisok azt a szép köntöst is ki találják lyukasztani, ami nem az enyém, hát egyszerűen levetem.
Görgey Pál kezéből kiesett a villa. Ez az okoskodás homlokon ütötte. A hirtelen benyomások embere volt. Odanyújtotta a kezét öccsének.
- Úr vagy. Úri módon gondolkozol. Meggyőztél, kölyök. Lemondok az alispánságról."

Jó hír volt tavasz első napján a szociknak az Ipsos-felmérése: 14%-ra jöttek fel, ami épp annyi, mint a többi ellenzéki párt együttesen. Elvileg adott a vezető ellenzéki párti szerep. Ott a kihívás is, hiszen a Fidesz még 19%-on áll. Ráadásul itt a jó idő, ilyenkor lehet(ne) belehúzni.

A Schmitt ügy kapcsán ne feledjünk el egy érdekes dolgot. Kövér László már 2010-ben megmondta, hogy Schmitt megválasztásával komoly gondok lehetnek.

Kövér volt az, aki a legtovább kardoskodott Schmitt ellen, s az egyik legerősebb érve az volt, hogy Schmitt „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, ugyanakkor „túl sok” is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok. Népszabadság, 2010. június 12.

 
Volt aki távol maradt volna tőle, volt aki mögé állt...

Persze Kövér ehhez a "jóslatához" némi titkosszolgálati segítséget is igénybe vehetett...

Ui.: A közvélemény nyomása elmúlt időszakban és különösen az utóbbi három napban nagy szerepet játszhatott abban, hogy ez a döntés született. A doktori bizottság és az egyetem komoly politikai nyomás alatt volt a Fidesz részéről, s ha nem is könnyen, de sikerült megfosztani Schmittet csalva szerzett címétől. Az Orbán-rendszer csak akkor mond le a hatalmi érdekét képező döntéseiről, ha valamilyen ellenállást tapasztal. Ezt most újra láthattuk. És ezért kell továbbra is foglalkozni a Schmitt-üggyel: ne maradhasson egy csaló az ország elnöke.

 

Kárpáti András a Pécsi Tudományegyetem oktatója a Schmitt plagizált dolgozatát vizsgáló bizottság ítélete után a következőt írta a személyes facebook oldalán.

"Számos szakdolgozat-, tdk- és doktori-bírálat megírása után bejelentem: mától, 2012. március 27-ikétől nem vállalok semmiféle bírálatot. A SE-TSK (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) bizottságának mai döntése értelmében az értekezést benyújtónak nem kell tudatában lennie, hogy 16 oldal szó szerinti és 180 oldal többé-kevésbé szó szerinti fordítása nem "önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés" (SE-TSK által hivatkozott doktori szabályzat 4.d.§) A bizottság döntése a szerzőt nem, csak a bírálót, illetve rajta keresztül az egyetemet teszi felelőssé, amiért nem "tárta fel" a tényt, hogy 180 oldal egy a bírálat idején nem publikált, mindössze egy-két kézirati példányban létező mű fordítása. Bíráló ilyesmiről akkor szerezhet tudomást, ha (a) az értekezést benyújtó ezt a tényt közli vele, vagy ha (b) véletlenül ismeri a lefordított, de a benyújtáskor nem publikus művet, vagy ha (c) nyomozó.

Ha egy később „első polgárrá” emelkedett személy megtehette, hogy nem közölte, másolatot nyújt be, akkor mit várhatok én? Minden nem publikált disszertációt nem ismerhetek. Nyomozást pedig nem vállalok. Ezért semmit nem bírálok el mától. Ha sokan nem bírálunk, akkor a magyar tudományos életnek vége. Bár lehet, hogy enélkül is."
 

Kép: Gróf Balázs

Derűsen telik a nap az Ország Házában.