Fideszfigyelő

Dombóvár polgármestere tolltartókat osztogat, hogy szavazatokat szerezzen. Nem is tagadja.

Önmagában ez még nem volna hír. A polgármester már tavaly, az időközi választás előtt is karitatív kedvében volt, csak akkor narancsszínű zsebkalkulátorokat adott a gyerekeknek, de nem ám az iskolában, politikával fertőzve az intézmény pártsemleges falait, hanem egyenként fölkeresve a tanulókat, el-elbeszélgetve a szüleikkel. Az ajándékozási ötletet egyébiránt példaképétől, a kaposvári polgármestertől vette, aki már évek óta tolltartóval lepi meg a város ifjúságát.

A hír nem ez. Hanem hogy a dombóvári polgármester nem is tagad. Igen, mondta a Népszabadság tudósítójának, jönnek az önkormányzati választások, ezért már most kampányfogásként osztogatja a tolltartókat (polgármesteri keretből). Ez azért tényleg új, ilyen őszinteség régen nem volt. Választások előtt, midőn szocik és nem szocik egész falvakat rohantak be babkonzervvel, lejárt szavatossági idejű száraztésztával, valamint több évszázadra elegendő mennyiségű, pártemblémás kulcstartóval, az utolsó leheletig tagadtak, Krisztus elárulásától kezdve az árvák pénzének eltékozlásáig mindent magukra vállaltak, de hogy törvénytelen eszközökkel befolyásolták volna a választópolgárokat szabad akaratukban, az elő nem fordulhatott.

Ehhez képest ma már végtelenül őszinte Magyarország épül. A dombóvári polgármester az ország szemébe mondja, hogy igen, tolltartóval szerzek szavazatokat, sőt azt is hozzáteszi, hogy ha a szocik tennék ugyanezt, akkor nagyon méregbe gurulna, és ő is hasonló vádakkal illetné őket, egyszóval Dombóvár polgármestere azt üzeni, hogy mindenki tehet egy szívességet. Akinek nem tetszik a rendszer, forduljon az Országos Választási Bizottsághoz, ott épp párttagkönyvújítás után vannak, majd ők igazságot tesznek.

Akinek hosszabb az emlékezete, mint ahogy azt a politikusok szeretnék, az emlékszik, miket mondott a Fidesz hajdan Bokros Lajos pénzügyminiszterre. A FideszFigyelő olvasói vélhetően a hosszabb-emlékezetűek közé tartoznak, ezért csak az ifjabbaknak mondom: csúnyákat. Ezek között a szakszerűbb megállapítások közé tartozott, hogy fölöslegesen nyúzza a népet. Vagyis, merő politikai gyönyörből.

Amikor a Bajnai elkezdte összeállítani a kormányát, Vahl Tamást akarta gazdasági miniszternek. Ő egy komoly cég vezetője, de miniszterként nem ismerjük a nevét.

Történt ugyanis, hogy a Transparency jelezte: Vahl cégét korábban kartellezés miatt elítélték. Bajnai ezután beszélt Vahl Tamással, aki a Transparency bejelentése után egy nappal visszelépett a jelöltségtől mondván "a legkisebb gazdasági üggyel" sem kívánja terhelni a szakértői kormányt.

Most egy ehhez megszólalásig hasonló eset állt elő a Gazdasági Versenyhivatal kapcsán.

Az Orbán által vezetőnek kiszemelt ügyvédről, Juhász Miklósról először csak azt lehetett tudni, hogy versenyjogi ügyekkel gyakorlatilag nem foglalkozott. No meg annyit hogy a Terror Háza igazgatónőjének köréhez tartozik, s eszerint Schmidt Mária ismét a hatalom közelében lehet.

Másnapra azonban az is kiderült, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 1999-ben 300 ezer forintra büntette bennfentes kereskedelem miatt. A tőzsdei világban az egyik legnagyobb sumákság, ha valaki belső, céges infóval rendelkezik, és úgy kereskedik a cég részvényeivel. Tehát egy korábban trükköző embernek kellene majd ellenőriznie a cégek tisztességes magatartását.

A helyzet abban is hasonlít Vahl Tamáséra, hogy a Transparency most is gyorsan figyelmeztetett. Ha Orbán Viktor hasonlóan fontosnak tartja kormányzatának tisztességét, mint Bajnai Gordon, akkor visszavonja a jelölést. Juhász versenyjogi tapasztalata alapján bátran kijelenthetjük: szakmailag nem veszítene sokat.

Kiváncsian várjuk, hogy visszalépteti-e.

Ezzel kicsit javíthatna azon, hogy az ÁSZ elnökének egy hasonóan pöttyös múltú embert jelölt. Igaz, ott nehezebbnek tűnhetett a visszakozás, mert a jelölt, Domokos László a Fidesz megyei elnöke volt.

Azt már eddig is tudtuk, hogy Románia nem folytat gazdasági szabadságharcot. Megegyezett a Valutaalappal (IMF), és lehívhatja a hitelt.

Kép: Négymadár.blog.hu

Mármint, ha Schmitt Pál ugyanúgy olvasná az alkotmányt, ahogy az evangéliumot naponta forgatja (erről nemrég írtunk). Nos, akkor eggyel kevesebb butaságot beszélne.
Pedig elsőre nem is tűnt butaságnak, amikor azt mondta a beiktatásakor: „Megvívok, hogy a sport is bekerüljön az új alkotmány szövegébe.”

Bekerülhetne, persze … ha már nem lenne benne ... Erre 'barsled' hívta föl a figyelmet a kommentjében. Igaza van, az alkotmány 70/D. § így szól: „[a testi és lelki egészséghez való] jogot a Magyar Köztársaság a … rendszeres testedzés biztosításával … valósítja meg."
Ettől még lehet, hogy köztársasági elnökünk olvasta az alkotmány első 69 paragrafusát, sőt lehet, hogy rá is keresett a 'sport'-ra. Arról nem tehet, hogy az a komcsi jogalkotó magyarul fogalmazott. (Sebaj. Beiktatásakor Schmitt jelezte, hogy fontos ügye lesz az anyanyelv óvása, gazdagítása.) Az viszont felmerül, hogyha az emberek embere így ismeri az alkotmányt, akkor lehet, hogy nem kellett volna kirúgni Mádl és Sólyom embereinek 90 százalékát.

Azért volt, aki szőrösszívűbb a sport becikkelyezésével: „Vagy ha lesz egy zenész elnökünk, kerüljön be Liszt, Kodály, Bartók, mert úgy hiteles; ha meg egy horgász, akkor a Balatont is vegyük bele?”

Egyértelműen meg kell dicsérnünk a Fideszt, hogy Fóton nem indítja újra Mádly "mikrofondobáló és "gépromboló" Zsoltot. Elvileg a fóti Fideszt kellene megdicsérni, de egy olyan pártban, ahol Kövér Lászlónál van az alapszervezetek feloszlatásának joga, tudjuk, hogy a központi akarat ellenére nem történhet túl sok minden. (Lásd az idén feloszlatott "renitens" helyi Fidesz szervezetek terjedelmes listáját). Így nem tudjuk, hogy kinek lett elege Mádlyból, aki fideszes elődjének korrupciója miatt lett 2009-ben polgármester. Mádly rövid idő alatt országos ismertségre tett szert, a volt fideszesekkel és más ellenfeleivel való, harcban. Különösen, mert az ő ez néha "fizikai" harc is volt (mikrofondobálás, villanyóra lekapcsolás, ülésterem lelakatolás).

Repül a mikrofon: ki tudja hol áll meg? / Ki tudja hol áll meg, s orron kit talál meg?

Ezekben az ügyekben rendre megvédte őt a Fidesz. Az még hagyján, hogy a most Mádly ellen induló helyi Fidesz elnököt, Cselőtei Emőkét nem zavarta különösebben a mikrondobálás. Az viszont súlyosabb volt, hogy amikor a polgármester megzsarolta a városi közszolgáltató cég igazgatóját.

„Adja be önként a lemondását, vagy április 11-e után a Zuschlag sorsára fog kerülni” - fogalmazott felebaráti szeretettel a KDNP-s (keresztény és demokrata) Mádly. Cselőtei Emőke azonban nem látott okot az elhatárolódásra. Sőt, a helyi Fidesz-elnökeként az esetben a megzsarolt igazgató romlottságának bizonyítékát látta, hiszen a beszélgetés felvétele: „nem vall egyenes jellemre”.

A hitet megVALLani komoly dolog. Talán nem véletlen, hogy hasonlít a VALLatásra.
Ez eredetileg azt jelentette, hogy akkor is meg kell vallani a hitet, ha ennek csúnya következményei lesznek: mint a római kori keresztény mártíroknak a cirkuszi arénában. Hasonló volt a helyzet a Kádár-korban is, mégha oroszlánoktól nem is kellett tartani.

„Ma persze ez épp fordítva van.” – Ez pedig egy Kádár-kori vicc poénja volt. A teljes szöveg: „A kapitalizmusban ember embernek farkasa. A szocialista forradalom után ez épp fordítva van.”
Most, a tavaszi forradalom és az októberi újabb fülkeforradalom között úgy tűnik, nem könnyű megvallani, ha valaki elvesztette vallásos hitét. Vagyunk így többen is. Engem elbizonytalanított az a kérdés, hogy az isteni gondviselés része volt-e a két világháború. Hogy Schmitt Pál hogyan volt ezzel, azt nem tudom, de valószínűleg ő is lassan vesztette el hitét.

1992 júliusában a HVG-ben ugyanis azt mondta: "Otthon hívőnek neveltek, rendszeresen jártam templomba. Ezt én már nem tudtam továbbörökíteni gyermekeimre."
Hasonlóan nyilatkozott közel tíz éve a Magyar Nemzetnek: „Nem vagyok gyakorló hívő. Tehát ha azt kérdezi, hogy vasárnaponként járok-e templomba, akkor azt felelem: nem. Elsősorban azért, mert nincs időm.” Itt ugyan láthatunk már egy kis magyarázkodást, hogy amúgy vallásos lennék én, de hát az elfiglaltságok. Ha hívő lennék, esetleg riporter, megcsóválnám a fejem, hogy ejnye, hát a hit nem elfoglaltság kérdése. De a Magyar Nemzetben nem szokták ilyen kérdésekkel zaklatni az interjúk alanyait.

A Fidesz nagymértékű tisztogatást végez a közigazgatásban. Eddig a legszebb példát Illés "dózer" Zoltán környezetvédelmi államtitkár jelentette, aki tíz felügyelülőség-igazgatóból nyolcat eltávolított. Amikor az indokról érdeklődtek, akkor közölte, hogy az indoklás "nem törvényi kötelezettsége". Ez igaz, ugyanis a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgásról szóló törvényt épp most fogadta el a Fidesz...

Azonban  most új rekord született. Amikor Sólyom Lászlót beiktatták, a szintén jobboldali, Mádl Ferenc utódjaként, akkor a Köztársaság Elnöki Hivatal (KEH) dolgozóinak nagy részét megtartotta. Nem így Schmitt Pál, aki most KEH-nek nemcsak a vezetőit rúgta ki, hanem a szakmai dolgozók 90 százalékát is. Új embere Kiss Norbert szakmailag nagyrabecsülendőnek nevezte az eddigi munkát és a következő magvas indoklást tette:

"a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai ... érhető okokból új emberek, és azok a munkatársak, akik eddig Sólyom László munkáját segítették a későbbiekben ugyanebből az okból kifolyólag nem tudnak munkát vállalni a hivatalban."

Tehát a kirúgás indoka az, hogy új emberek lesznek. Akikre azért van szükség, mert... "érthető okokból".

Nem jók neki Mádl és Sólyom szakemberei...

Az internetre felkerült a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat (NENYI) alapjául szolgáló dokumentum.

Megjelent: Szabad nép, 1952. december

Kerék-Bárczy Szabolcs, Stumpf István volt kabinetfőnöke szerint Stumpf alkalmatlan alkotmánybírónak, ráadásul hazudik jogi tanulmányairól is. (Stumpf MSZMP-tagsága mellett a Hazafias Népfront utolsó alelnöke is volt. Apósa Horváth István a pártállam belügyminisztere volt).

"... Istvánnal sokat beszélgettünk az évek során Magyarország helyzetéről, a nemzetközi környezetről és arról, hogy ha lehetőség lenne rá, milyen irányba lehetne és kellene kormányozni hazánkat. Természetesen ismertem a hátterét, a nyolcvanas években betöltött közéleti szerepét, de ennek ellenére vagy éppen ezért értékeltem alternatív utakat kereső magatartását, tanulni vágyását és tettrekészségét. Úgy láttam, hogy osztozunk a liberalizmus és a nyugati konzervativizmus hagyományainak tiszteletében. ... a Fidesz 1998-as győzelme után Stumpf felkért, hogy legyek a kabinetfőnöke.

Utólag belátom, hogy némi naivitással vetettem bele magam a munkába. Meg voltam arról győződve, hogy lehetősége nyílt Magyarországnak arra, hogy a legjobb szabadelvű-konzervatív hagyományokra alapozva végrehajtsa azokat a reformokat, amelyek hazánkat végleg lehorgonyozzák a Nyugat mellett. Belátom, tévedtem.

Sokkoló volt, hogy amikor még kinevezésünk előtt, 1998. június 17-én Bártfai Béla leendő miniszterelnökségi közigazgatási államtitkárral, annak kocsijával Stumpf lakására hajtottunk, Bártfai jelentőségteljesen közölte velem, hogy most az a feladatunk, hogy anyagi értelemben is behozzuk azt a hátrányt, amit a kommunisták negyvenéves regnálása során elszenvedtünk.

Hasonló megjegyzéseket Istvántól és a Fidesz számos ma is prominens vezetőitől hallottam akkoriban, ám hajlamos voltam ezt a friss kormányzati hevület számlájára írni. Néhány hónap alatt azonban kénytelen voltam belátni, hogy illúziót kergettem: Orbán kormányzásának alapvető célja és lényege volt a jogszabályokkal és az adófizetők pénzével való gátlástalan, „kreatív” gazdálkodás. Ebben a miniszterelnök minden részletre kiterjedő irányító, kancelláriaminisztere pedig kezdeményező és csúcsvégrehajtó szerepet játszott.

Ma már láthatjuk azt, amiről akkor nem akartam elhinni, hogy az Orbán-kormány leglényege lenne, ám amit azóta Debreczeni József több munkájában is bemutatott: a Fidesz kifejezetten abban volt érdekelt, hogy saját oligarchikus rendszerét építse ki. Ehhez gyártott ideológiát, ehhez használta föl a hitet, a vallást, a nemzeti érzést, és ehhez rendelte hozzá a kormányzat minden föllelhető eszközét.

El se tudom mondani, hogy mennyire demokratikusnak tartjuk, hogy a miniszterelnök nevezi ki 9 évre a médiatanács elnökét. S azt is mélyen köztársaságinak gondoljuk, hogy eddigiekkel ellentétben a kormánypárt és az ellenzék nem egyenlő számú delegáltat ad. A nép akaratának igazi kifejezése, hogy a kormánypárt (<53 százalék), 2/3-ad arányban ül majd a testületben. Azt pedig szimbolikusan is fontosnak tartjuk, hogy megszüntetik a Szólás Szabadságát és helyette egy pártszóvivő fog "pártatlan" műsort készíteni. Remélem a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát is mindennap beolvassák majd a híradóban.

 
Kép: fungie.blog.hu

Ha nem értesz egyet az új médiaszabályozással, akkor csatlakozz a Facebook-on a Free TV maci csoporthoz.

"Nem veszi ki a kormány a lex Járait a pénzügyi-gazdasági tárgyú törvénycsomagból, melyről ma szavaz az Országgyűlés" - nyilatkozta a Népszabadságnak ma reggel Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője.

A javaslat a biztosítók bankadója alól mentesítené Járai biztosítóját a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.-t. Hivatalosan a 2007 óta alakult biztosítók mentesülnek, de a törvény indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a versenyt élénkítő új biztosítók általában 7-8 évig veszteségesek. Ha valóban ez lenne az indok, akkor a 2003 óta alakult biztosítókra kellene vonatkoznia a törvénynek.

A kép ismét érvényes...

A törvény indoklásával ellentétben Lázár János a magyar cégek helyzetbe hozásával magyarázta a törvényt, ami miatt a tagállamok egymás vállalataival való kitolását nem szerető EU rossz szemmel kezdett nézni a törvényre.

Mindez azonban nem zavarja a Fideszt. Mindenképpen 400 millió forint adómentességet akar adni Járaiéknak. Szép dolog a barátság.

FRISSÍTÉS: Bár Orbán tegnap még arról beszélt, hogy a Lex Járainak "maradnia kell", most délután kiderült, hogy mégsem lesz. Úgy tűnik Szíjjártót félre pedig hasonlóan nyilatkozott ma reggel, de most délután kiderül, hogy mégsem lesz ilyen. A hírek szerint Matolcsy számára egyértelművé vált, hogy a ronda EU nem engedné ezt a "baráti segítséget". 

A szocik legbiztosabb fellegvárának a XIII. kerület számít. Itt mindkét országgyűlési képviselőjelöltjük nyert. Most is az 1994 óta tevékenykedő, népszerű Tóth József indul polgármesternek. Ebből az következne, hogy a Fidesz egy helyben népszerűbb jelölttel próbálkozna. Ezt tavasszal meg is csinálták, amikor a részegen balesetet okozó, nepotista Kosztolányi "Piton" Dénes helyett új képviselőjelöltet kerestek. 

Azonban úgy tűnik, hogy azt a Spaller Endre önkormányzati frakcióvezetőt indítja polgármesternek a Fidesz, akit tavasszal Tóth József keményen megvert. Spallerrel azonban más problémák is akadnak. Például a következő írás a honlapjáról, amely új "felyezetet" nyitott a helyesírásban (a javításos képet köszönjük szemfüles olvasónknak):

A kép nagyítva ITT.

Hogy nem egyedi esetről van szó, azt egy korábbi alkotása bizonyítja, igaz itt nyelvtani hiba nincs "csak" a szavak furcsák kicsit:

Meglehetősen közismert a doktoros vicc:

- Sajnos tüdőrákot állapítottunk meg magánál.
- Jaj doktor úr, mondjon valami pozitívat!
- Hát, itt van mindjárt az AIDS teszt...

Hát az elmúlt hét "kormányzásának" gazdasági következményeiről ez a vicc így jutott eszembe:

- Gazdasági miniszter úr! A CNBC hétfőn azt mondta, hogy "Magyarország a következő bedőlés előtt álló ország". Emellett hétfőn a világ tőzsdéinek általános emelkedése mellett csökkent a tőzsde árfolyama és éves mélypontra került a forint is. Tudna valamilyen pozitív irányú változást kiemelni?

- Hát itt van mindjárt a csődkockázati felár*...

*CDS, csődkockázat-ügy bővebben: Megugrott a magyar csődkockázat, Portfolió: Magyarország a 10 legkockázatossabb ország között (társak: Pakisztán, Ukrajna, Irak).

"Kocsis Máté fideszes képviselő közlése szerint nem Borkai Zsolt győri polgármester miatt csökkent indítványukban az eredetileg tervezett öt helyett három évre az az időszak, amíg fegyveres vagy rendvédelmi szervek tagjai megbízatásuk megszűnése után az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati és a kisebbségi választásokon nem indulhatnak. "Borkai Zsolt az öt évet is tudomásul vette volna.(...) Nyilvánvalóan nem fogunk Borkai Zsolthoz alkotmányt módosítani, és ezt ő sem várja el senkitől"" (nol.hu)

Borkai még egyenruhában. Az alkotmány véletlenül neki kedvezően módosult

Amint azt múltkor megírtuk, az eredeti ötéves eltiltási javaslat meglepően gyorsan szelídült meg a bizottságban. Borkai Zsolt, mint a haza üdvéért aggódó bizottsági tag (és nyilván nem, mint érintett) megérdeklődte, hogy a mostani választáson is érvényes lesz-e már ez a szabály. Miután megtudta, hogy igen a bizottságban szünetet rendeltek el. A szünet után a Fidesz három évre módosította a javaslatot. Borkai 4 éve nem hivatásos katona.

A múltkor kicsit aggódtunk, hogy egy ember miatt módosítják másként az alkotmányt, de most Kocsis Máté nyilatkozatával megnyugtatott a Fidesz: ők nem módosítanak alkotmányt egy ember kedvéért. Jó, hogy ilyen nyíltan és őszintén beszélnek a szándékaikról. Én meg nem gondolok rosszra az ilyen véletlen egybeesésektől. Hisz bárkivel megeshet, hogy az általa meghatározott közjó egybeesik a magánérdekével.

"A magyarok nehézségeinek, súlyos problémáinak oka az, hogy tizenhét évvel a rendszerváltás után olyan új arisztokrácia jött létre, amely kiváltságokat követel magának, a nemzet többségének kárára." Orbán Viktor, 2007. április 4.

A Fidesz 200 milliárdos adót vet ki a bankokra és a biztosítókra. Múlt héten azonban kiderült, hogy nemcsak a választásokon vannak egyenlőbbek. Rogán Antal benyújtott egy javaslatot, amely szerint a 2007 július után alakult biztosítók mentesülnek a befizetés alól. Érdekes módon CIG Pannónia Életbiztosító is pont ilyen, amelyet Járai Zsigmond (Orbán volt pénzügyminisztere), Martonyi János (Orbán külügymininsztere), Szapáry György (Orbán tanácsadója) neve fémjelez.

A felháborodás miatt Rogán visszavonta az indítványát. Azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszere végül nem hátrált meg: a kormány saját javaslatként benyújtotta az indítványt. Ezt a "Lex Járait" tegnap meg is szavaztak. Ezzel csak ebben az évben 400 millió forint adótól mentesülnek Járaiék.

Ez azért is érdekes, mert tavaly Járai aggódott 28 másik Fidesz-közeli közgazdásszal a 2010-es költségvetés egyensúlyáért, különböző csontvázakat vizionálva. Innen nézve különösen megható ez a honfiúi felelősség.

A Fidesznek láthatóan mindenki számít. Mindenki, aki a körön belül van. Amint az index megírta Lázár János Kocsis Máté múlt héten nyújtotta egy javaslatot, amely azt mondaná ki, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. Az alkotmány eddig csak azt tiltotta, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai munkájukkal párhuzamosan politikai szervezetek tagjai, aktivistái vagy jelöltjei legyenek. Ez a javaslat önmagában megfontolandó lenne.

Azonban a javaslat hétfőn a bizottságban tartott tárgyalásán Borkai Zsolt, a testület fideszes tagja kérdezett rá, hogy elfogadása esetén a módosított alkotmány melyik választástól lép majd érvénybe. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes-államtitkára tájékoztatta a képviselőt, hogy már az őszi önkormányzati választáson hatályos lesz a tiltás.

Borkai azonban csak négy éve szerelt le. Az egykori olimpikon tornászt 1999-ben a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola igazgatójává nevezték ki alezredesi rangban, a posztot 2006-ig viselte. A 2006-os önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjeként indult Győr polgármesteri címéért, és el is nyerte. Így tehát nem indulhatott volna.

A Fidesz azonban nem sokat teketóriázott. Szünetet rendeltek el, majd módosították a javaslatot 3 évre. Azaz a négy éve leszerelt Borkai lehet polgármester. Ez mind alkotmányosan, mind törvényileg nyilvánvalóan indokolt.

Hogy is volt az Állatfarmban? Minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek.

A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a Fidesz minden kormányhivatalba kirakatta. Ez a lépés önmagában is az ötvenes éveket idézi, de végülis tudjuk, hogy az együttműködésért érdemes küzdeni.

A nyilatkozatot azzal akarták emelni, hogy az országgyűlési határozat aláíróit is rápakolták dísznek. Az csak jópofa, hogy ezen Schmitt Pál évekig (évtizedekig?) az országgyűlés elnökeként fog virítani, pedig egy hónap múlva már köztársasági elnök lesz. Azonban mellette ott vírít az országgyűlés két jegyzőjének neve is. Tarnai Richárddal a kispesti köpönyegforgatóval nincs nagyobb bajunk. Azonban a nyilatkozaton szerepel Hegedűs Lórántné is.

Hegedűs Lórántné korábban azzal vált emlékezetessé, hogy Hitler "kommunikációs felelősének", Goebbels-nek a propagandafilmjének a Jud Süss-nek a vetítését szervezte. A hatásosan gyűlöletkeltő náci filmet egyébként a semleges Svédorszégban, már 1941-ben betiltották. Hegedűsné ráadásul törvényellenesen munkálkodott, mivel a film jogait kezelő alapítvány nem adott vetítési engedélyt.

Azt gondolom, ha már (fölöslegesen) rátették az aláírókat a nyilatkozatra, akkor a parlamenti munka során figyelhettek volna rá, hogy ne Hegedűs Lórántné ellenjegyezze a nyilatkozatot.

Ha nem tetszik, hogy egy ilyen nyilatkozatot tesznek ki minden kormányhivatalba, akkor lépj be a rendelkezést parodizáló facebook-csoportba:

Csatlakozz: Legyen a Facebookra is kifüggesztve a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata!

Orbán gyakorlatilag egyedül döntött arról, hogy Schmitt Pál legyen az elnök. A megválasztásakor mégse osztja a többiek örömét. Nem akarok találgatni, hogy vajon most ő se tartja sokra Schmittet, vagy tudja, hogy Schmitt megbízása ugyis csak két évre szól. A képet viszont érdemes megjegyezni.

Fotó:Kocsis Zoltán, Népszabadság

Mit lát az ember, ha a kettes csatonára kapcsol az egyes csatornán futó BrezsnyevOrbán beszédről?

Bloggerek agresszív perelése, a bloggerek kötelező regisztrációja, a közmédiumok pártkatona alá vonása, pártszóvivő műsorvezetővé tétele és még néhány ügy sajnos megágyaz a poénnak.

Rogán Antal és Latorcai János javaslatot nyújtott be, amelynek célja a költségvetési átláthatatlanság növelése. Eszerint akár komoly szankció nélkül lehetne 500-600 milliárd forintnyit tévedni a költségvetésben. (Ez a népszavazást kiváltó vizitdíj éves bevételének durván harmincszorosa). De ha esetleg ennél nagyobb lenne a költségvetési eltervezés, akkor sem lenne gond. Az új javaslat szerint az állami cégek nyeresége-vesztesége nem számítana bele a költségvetésbe. Így oda is el lehet rejteni a költségvetési hiányt. Ezt a módszert Orbánék alkalmazták is, amikor a Magyar Fejlesztési Bank épített autópályát, aminek százmilliárdos költsége "nem jelent meg" a költségvetésben.

Az alig néhány napja beadott javaslatról ma szavaznak, amikor a köztársasági elnök-választás lehetőleg jól eltereli róla a figyelmet, amikor alig vonja el bármi más a képviselők figyelmét.

Nem tudom, hogy a 29 pontos gazdasági akciótervvel elénk tárt, jókora gordiuszi csomót hányan kötözték, csak azt lehet tudni, hogy alig 72 órát adtak rá maguknak. A kormány gazdasági terve azzal vált kibogozhatatlan csomóvá, hogy ugyanazt a pénzt költené el többször is, amit talán egyszer sem tud beszedni.

Nem újdonság ez: szinte mindegyik kormány belefutott már hasonló csapdába. Vannak helyzetek, amikor az ilyesmi bocsánatos bűnnek számít: na bumm, kicsit nagyobb lesz a költségvetési hiány. Most nem ilyen időket élünk, most befektetők hada és nemzetközi intézmények tucatja figyeli árgus szemekkel a kormányunk állami büdzsét érintő minden lépését. Jó okkal: magánhitelezőknek és kormányoknak egyaránt irdatlan hitelmennyiség visszafizetéséért kell aggódniuk.

Erre az egyszerű igazságra lassan ébredt rá az új kormányfő. Egy darabig megpróbált úgy tenni, mintha rá nem volna érvényes a mostanság már mindenkire kötelező költségvetési fegyelem. Mintha a parlamenti kétharmada a nemzetközi kötelezettségek semmibevételére is feljogosítaná. A forint megingása kellett, hogy ráébredjen tévedésére.

A kibogozhatatlan csomóba kötött, megoldásra váró kérdés: hogyan lehet beszedni több százmilliárd forintot úgy, hogy a megsarcoltak jószerivel meg se érezzék; hogy valamilyen más csatornán keresztül vissza is áramoljon a pénz, de meg is maradjon a költségvetési csontvázak okozta lyukak meg a választói zsebek betömésére?

A Népszabadság Hoffmann Rózsával készített interjút. Az interjút feszes keretei nem tették lehetővé egy sor kérdés feltételét, és bár az újságírók nagyon igyekeztek, nem sikerült utánajárni sok fontos dolognak.

Szerző kimondottan rokonszenvesnek tartja a felzárkoztatásról, a pedagógus szerepéről, vagy éppen a teljesítményközpontú bérezésről szóló gondolatokat, de többet kéne tudnunk.

Néhány nyitva maradt kérdés:

• A pedagógus tekintélye valóban az általa a szülőkkel és diákokkal szembeni gyakorolt korlátlan hatalmon alapul?
• Melyik az az időszak amikor ": a magyar oktatás korábbi színvonalát mindenütt elismerték,". A hetvenes évek, amikor a minisztériumban tevékenykedett? Vagy az Orbán kormány időszaka, amikor a PISA sokk érte az országot?
• Az igért kislétszámú osztály integrált, vagy elkülönített osztályokat jelent,ha az utóbbit, akkor hogy lesz ebből  felzárkózás?
• A tehetséggondozás csak a középoszály ügye?
• Mikor állította akár az iskolai erőszakkal foglalkozó bizottság, akár a minisztérium, hogy a pedagógusok tehetnek az iskolai erőszakról?
• Mennyi pénzbe kerül a pedagógusok állami finanszírozása? Miben különbözne ez a mai teljesítménymutató rendszertől?
• Milyen feltételek alapján minősíteni a külső ellenőrzés a pedagógusokat?
• És a legfontosabb: mikor lesz mindenből koherens és szakmailag értelmezhető program?

Tanbácsi - Népiskola blog

A Fidesz eddig se sokat teketóriázott, hogy különböző intézményi vezetőket leváltson, ma azonban stílusában is "egészpályás letámadást" valósított meg.

A Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkára, Szócska Miklós személyesen, előzetes bejelentés nélkül ment el az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe, hogy leváltsa a főigazgatót.

Az Index információi szerint kedden reggel az államtitkár egy nyolcfős csapat élén jelent meg a Szentkirály utcai épületében, hogy kérje az intézet átadás-átvételi dokumentációját Kárpáti Zsuzsanna főigazgatótól. Az államtitkár közölte azt is, hogy Kárpáti vezetői megbízatását megszűntnek tekintik, a főigazgatói posztra az eddigi gazdasági igazgatót, Nagy Árpádot nevezik ki. Szócska Miklós a döntést nem indokolta. (index)

Kárpáti Zsuzsa leváltását volna mivel megindokolni, a tavalyi oltóanyag készlet-terítés komoly "kívánnivalókat" hagyott maga után. Ha itt nem veszik a fáradságot, hogy egy egyszerű indokot találjanak, akkor mennyire fognak mérlegelni valakinél, aki szakmailag feddhetetlenebb? Ha pedig az indoklásra sajnálják az "erőforrást",  de közben kommandószerűen, egy munkaértekezletre berontva "veszik át" az intézményt, az nem sok jót sejtet.

Főleg, hogyha utána annyira erőből játszanak, hogy a leváltott főigazgató csak akkor kapja meg elbocsátásának indoklását, "ha három napon belül írásban kérvényezi".

Érdemes megjegyezni, hogy egészségügyi államtitkár másfél hete még azt ismerte be: "még nagyon az elején vagyunk a folyamatnak", és "jelenleg a cselekvési tér feltérképezése folyik". A kirúgásokhoz nyilván nem kellenek mélyebb ismeretek. Főleg, ha indokolni sem kell.

A Trasparency International közleményben hívta fel a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére jelöltek politikai elkötelezettsége veszélyezteti a demokratikus rendszer hatékony működését.

A Transparency International magyarországi szervezete szerint az elnökjelöltek politikai elkötelezettsége miatt sérülhet az Állami Számvevőszék és a megalakuló Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság függetlensége.

A korrupció ellen fellépő civil szervezet szerdai közleményében aggodalmát fejezte ki az eddig stabilnak értékelt demokratikus intézményrendszer átpolitizálása miatt, illetve amiért "a Fidesz a kormányhatalom egy újabb alkotmányos kontrollját kérdőjelezi meg".

A Transparency International elfogadhatatlannak tartja, hogy a pártok gazdálkodását is ellenőrző Állami Számvevőszéket Domokos László, a Fidesz-frakció tagja vezesse. (FF: Domokos összesen két évet dolgozott a politikán kívül: 1988-90-ben. Domokossal az is komoly baj, hogy jogosulatlanul vett fel 15 millió forint költségtérítést és amikor úgy adódott, 72 millió prémiumot is megszavazott magának).