Magyarország uniós tagságával járó előnyök közül a leginkább kézzel fogható az több mint ezermilliárd forint, amellyel az EU hazánk felzárkózását támogatja.

Magyarország az EU-s támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje: a listák élén szerepel a legkülönbözőbb szempontok szerint (összes támogatás, egy főre eső összeg stb.). Az uniós források szerepét jól jelzi, hogy a hazai fejlesztések 97%-a ezekből a támogatásokból valósul meg.

Százmilliárdok ide vagy oda, az uniós támogatások sem kerülhették el, hogy az egyre inkább az EU-ellenes kormányzati kommunikáció célkeresztjébe kerüljenek. Persze az érkező milliárdokat nehéz lenne a szokásos (az EU ránk kényszerít/visszaél/büntet/kettős mércét alkalmaz) kategóriákba besorolni, de szerencsére erre is megtalálták a megoldást. Orbán visszatérő fordulatává vált (a kéretlen leveleiből is tudható), hogy az EU-tól érkező támogatások “járnak” Magyarországnak, és mindössze a saját befizetéseinket kapjuk vissza.

Ez nyilvánvalóan nem igaz: a befizetéseink 3-5-szörösét kapjuk vissza.
Olyannyira nem igaz, hogy Magyarország egyenesen az egyik legnagyobb kedvezményezett: rendszerint a 3-4. helyen szoktunk állni a tagállamok nettó egyenlege alapján készült sorrendekben.

Kép: Magyar Gyökérhatározó

Persze a kormányzatot nem szokták zavarni a nyilvánvaló tények. Az elmúlt napokban azonban újabb hajmeresztő állítások hangzottak el: egyenesen Lázár Jánostól, aki újabban az EU-s pénzek elosztását irányító hivatalt, az NFÜ-t is vezeti. Gyakorlatilag azt közölte, hogy az NFÜ munkatársai eddig Brüsszel érdekeit képviselték, s arra kérte őket, hogy a „jövőben ne Brüsszel érdekeit képviseljék, hanem az országét”.

Bizonyára a szegényes fantáziám az oka, hogy nem tudom elképzelni, miként lehet ellentétes az ország érdekeivel az uniós pénzek kiosztása. Természetesen a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy a pénzt a fejlődésüket előmozdító projektekre költik el. De vajon melyik – egyébként a tagállamok által közösen elfogadott – uniós törekvés szúrhatja a kormány szemét? A kutatás-fejlesztési kiadások növelése? A foglalkoztatottság emelése? A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának növelése? Vagy esetleg a szegénységben élők számának visszaszorítása? A károsanyag-kibocsátás csökkentése?

Arra persze gondolni sem merünk, hogy a Közgép Zrt. „közbeszerzési sikerszériájának” – ha lehet – még zavartalanabbá tétele lenne az elvárás az NFÜ-s munkatársakkal szemben.

Kép: revolucio.blogin.hu

További „jó hír”, hogy Lázár János újabb átszervezéseket is bejelentett. Azt csak halkan idézzük fel, hogy a legutóbbi ilyen átszervezéskor, 2010-ben röpke másfél évre bénultak meg a kifizetések. A fondorlatos “brüsszeli érdekek” és uniós támadás helyett talán mégiscsak közelebb kellene keresni a problémák forrását. 
(Vendégszerzőnk írása.)