"Főtitkár úr! Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy körünkben fogadhatjuk és üdvözölhetjük, önt, aki hosszú évek óta magára vállalja Magyarország sorsát." Kádár Jánost ezzel a mondattal nem Sarlós elvtárs, a Hazafias Népfront főtitkára, hanem Wilfried Martens az Európai Néppárt elnöke köszöntötte. Martens urat persze főként, mint a Fidesz nagy barátját ismerhetjük, hiszen 2006 emlékezetes őszén is itt volt, előtte pedig a 2004-es Fidesz kongresszuson is. A bátor belga akkor már karakánul azt mondta: "le a szocializmusból idetévedt nómenklaturistákkal."
Martens 2009-ben már Orbánt dicsérte
És akkor jöjjön egy kis összeállítás az akkori és mostani Wilfried Martenstől:
"[A cikk elején idézett Kádár köszöntést] Wilfried Martens 1987. november 16-án a brüsszeli Egmont-palotában megtartott díszvacsorán [mondta]. Az akkori belga miniszterelnök igen nagyra értékelte a Kádár-rendszer fáradozásait. "Természetes - mondta ugyanott Martens -, hogy érdeklődéssel és rokonszenvvel követjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ön országa gazdasági síkon tesz. A két évtized óta megvalósított reformok vonalát követve, bátor a munkaprogram, amelyet a közelmúltban a magyar kormány és az Országgyűlés elfogadott. Nagyon kívánjuk, hogy végrehajtását siker koronázza."
Az akkori Martens azt sem felejtette el kijelenteni, hogy "a rendszerek és a nyelvek különfélesége ellenére Európa kulturális egysége magától értetődő. Aki az ön országába ellátogatott, az ennek még erőteljesebben tudatában van. Éppen ezért kifejezésre juttatom a reményt: egy nap képesek leszünk arra, hogy mindenfajta különbözőségen úrrá legyünk annak tudatában, ami összeköt bennünket."
Az akkori belga miniszterelnök pohárköszöntőjét így fejezte be: "Emeljük poharunkat Németh Károly Őexellenciájára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére és Őexellenciája Kádár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egészségére és személyes boldogságára, a magyar nép boldogulására és jólétére, valamint a kormányaink és országaink közötti jó kapcsolatok harmonikus fejlődésére."
Martens - a Kádárral történt találkozója előtt - 1984-ben járt először Magyarországon. Nyilatkozatai arra utalnak, hogy el volt ragadtatva tőlünk. "Belgium érdeklődve kísérte figyelemmel mindazt - nyilatkozta ideutazása előtt az MTI-nek, 1984. november 17-én -, hogy Magyarország hogyan valósítja meg a helsinki záróokmányban foglaltakat, elismeréssel nyugtázom, hogy ez igen figyelemreméltó módon történik..." [A Helsinki zárookmány az emberi jogokra is vonatkozott, a rendszer ellenzékiei 1985-ben nem véletlen alakították meg a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy a jogsértéseket figyelje. Martensnak ez a dicsérete több volt a szükséges diplomáciai udvariasságnál, és konkrétan gyengítette a Kádár ellenzőinek érveit, ld. Martens és antikommunizmus].
Az 1984-es látogatás alkalmával Martens megkoszorúzta a Hősök terén a Hősök emlékművét, ellátogatott a Tungsram újpesti gyárába, a Lázár Györggyel és Kádár Jánossal folytatott megbeszélést (Parlament, Nándorfehérvár-terem) "hasznosnak" nevezte, sajtótájékoztatóján pedig kiemelte: "Magyarország és Belgium egyaránt megbízható tagja saját szövetségi rendszerének, érdekelt abban, hogy oldódjék a jelenlegi fagyos nemzetközi légkör."
Snitt.
A belga exkormányfő közel két évtized elmúltával az Európai Néppárt elnökeként tűnt fel újra a magyar politikában. Két éve, az európai parlamenti választások idején kezdett "orbánozni". Demszky Gábor akkor megpróbálta emlékeztetni őt a régi szép időkre. "1984-ben - írta nyílt levelében az SZDSZ-es politikus - az ön kézfogására nagy szükségük volt a pártállam vezetőinek, mert egy év alatt több mint 600 millió dollár hitelt vettek fel nyugati bankoktól, hogy a gulyáskommunizmus kiadásait fedezzék."
Martens akkor Demszky kijelentésére úgy reagált, hogy "Orbán Viktor számunkra a szabadság szimbóluma". És a Fidesz 2004-es kongresszusán azt mondta: "Jöjjenek friss szelek, s le a szocializmusból idetévedt nómenklaturistákkal." Majd megkérdezte: "Lehetséges, hogy ezek még az 1989-et megelőző forradalmi időszak katonái?"
Martens úr - a magyarok régi ismerőse - hétfőn, a Fidesz '56-os "ellenmegemlékezésén" is szónokolt. "A mostani zűrzavar is egy ember miatt van - mondta föl az orbáni leckét -, ő az, aki az országot politikai és elsősorban erkölcsi válságba sodorta azáltal, hogy félrevezette az embereket." Beszéde Fidesz-nyelven folytatódott: "A rendszerváltozásban nem a reformkommunisták, hanem az ellenzék olyan bátor tagjai játszották a főszerepet, mint Antall József és Orbán Viktor."
Újabb snitt.
Ld. még: Kommunista kísértetek Ferencvárosban
Utolsó kommentek