Hétfő óta itt tárgyal az IMF, Matolcsy pedig szabin. Vagy mégsem. Varga Mihály szerint ugyanis „fennáll annak a lehetősége, hogy miniszteri találkozó is lesz”. 

Nem hiányoljuk mi Matolcsyt tárgyalásról. Önmagában az ötletparádé után, amit a tranzakciós adó (csekkadó) kapcsán előadott, nem lehet komoly ember számba venni. (A várható bevételek 120 és 500 milliárd között ugrándoztak, végül az állam jól megadóztatta saját magát is: az MNB-t, Kincstárat). A tündérmeséit speciel kedveljük.

De mégiscsak érdekes, hogy előkerül-e: hiszen ő a miniszter, aki hazánkat képviseli az IMF Kormányzótanácsában.

A legfontosabb, amit Varga Mihálytól megtudunk, hogy az IMF/EU-tárgyalók még semmi nem mondtak. Tájékozódnak: egy hét alatt 50-55 megbeszélés.

„Amíg a tárgyalásokon hivatalosan is el nem hangzik, hogy mit kínál az IMF, addig van mozgástér”. – mondja őszintén Varga. Két terepen igyekeznek kihasználni a mozgásteret. Egyrészt abban, hogy mi mennyi. Mekkora lesz a várható növekedés és a hiány.

„Mégis abból tudok kiindulni, ami a jövő évi költségvetési törvény fő számaiban van.” – próbál biztos pontot találni Varga, de valljuk be, nincs könnyű dolga. Nyilván az IMF-esek is tudhatják, hogyan „talált” Matolcsy a költségvetés parlamenti vitája során hipp-hopp 300 milliárd !! forint bevételt: miután Orbán bejelentett egy jól hangzó 300 milliárdos lazítást.

Próbál Varga némi mozgásteret megőrizni Orbán kedvenc témáinál is. A főnök – aki szintén szabadságát tölti – korábban „kizártnak tartotta, hogy a tranzakciós adóból engedjen Magyarország”. Varga itt is az Országgyűléssel érvel: „a magyar kormány nem engedhet ilyen kérdésekben, hisz az a feladata, hogy a parlamenti döntéseket végrehajtsa”.

Aki látta már a NER-t működni, az tudja: egy új törvény pillanatok alatt végigszáguld a parlamenten: képviselői indítvánnyal, sürgős eljárásban, és hála a kétharmadnak. (Egyszer döccent meg a kétharmad szekere, a KDNP ellenállásán: a képviselő urak és hölgyek fizetésének mérséklésekor.)

Más szempontból most is láthatjuk a NER működését. Varga Mihály, aki alapjában korrekt szakember, szemrebbenés nélkül beletolja az olvasók képébe ezt az érvet, hogy a kormány tehetetlen, hiszen az Országgyűlés döntött. (Már benne ott munkál egy kis Szijjártó.)

Ezek után, hogy jobban lássuk a mozgásteret, Varga kijelenti: „vannak olyan kérdések, amelyekről van parlamenti döntés, de a megvalósítás a kormányra van bízva, ebben van mozgástér”. Akkor ez így hogy?

Ipi-apacs, zajlik a bújócska. Vagy ez már az itt-a-piros-hol-a piros?