Pintér sofőrjére harmincezer forintos szabálysértési bírságot szabtak ki, mert beállt egy mozgássérült-parkolóhelyre.
Balsai sofőrje, aki forgalommal szemben ment az egyirányú utcában, többet bukott: ötvenezret. Nem tudni, az ő ügyében, mennyit rontott az, hogy Balsai meglehetősen link nyilatkozatot tett: azért indultak el a forgalommal szemben mert autó eleve abba az irányba állt. (Tehát már a leparkoláskor is a forgalommal szemben mentek, a szabálysértés kétszer követődött el, vagyis halmazatilag más a tarifa.)
Pintér ezzel szemben bajtársiasan nyilatkozott: „az első kérdés, hogy a gépkocsivezető kiszállt-e az autóból és hogy jött-e olyan gépjármű, amelyiket fogyatékos vezetett”. Vagyis, ha ezek nem történtek meg, akkor nem is volt szabálytalanság.
Pintér Sándor bajtársiasan védte sofőrjét
Persze ekkor „sem helyeslem a történteket” – fűzte tovább illő szigorúsággal. Ezzel újfent megerősítette: ez már nem jogszabályi tényállás, hanem főnöki szigor.
A harmincezres szabálysértési bírság után azonban más tényállás: Pintér bajtársias szavai ellenére itt bizony a közlekedési szabályok megszegése történt: akár kiszállt a gépkocsivezető, akár jött egy mozgássérült arrafelé, akár nem.
Ne kerteljünk: a belügyminiszter félrevezető nyilatkozatot adott. Tette ezt azzal a szakmai tekintéllyel, amely őt, mint többszörös főrendőrt megilleti.
Ne kerteljünk: a belügyminiszter félrevezető nyilatkozatot adott.
A szakmai becsület alapján ilyenkor illik bocsánatot kérni. Különben – rendőrként is – annyit ér, mint egy fülön csípett autós csávó, aki megpróbálja kidumálni ’nehogymá’ ő szabálytalan lett volna.
De ha Pintér tábornok a szakmai becsület miatt nem kérne elnézést, akkor a demokrácia játékszabályai alapján várhatja el tőle a milliónyi hülyére vett állampolgár.
Utolsó kommentek