Hírek és kommentárjaink

Goldenblog-díj

goldenblog_szeles_1.png

Csatlakozz a Facebook-on

Utolsó kommentek

Hírmátrix

Koronaúsztatás és szalámizás - ez történt 2001. augusztusában

2009.08.28. 16:46 - eroica

Címkék: polgári kultúra múlt köde

Nyolc éve nem telt eseménytelenül az augusztus. Volt koronaúsztatás, kézcsók Orbánnak és titkosszolgálati információkkal szalámizták a kisgazdákat.

Az augusztus 20-i ünnepség háromszoros áron folyt. Végül oroszbérenc lett mindenki, aki a vadászgépekről azt gondolta amit Orbán 2000-ben. Révész Sándor írása.

 
A Hét augusztus 5-i műsorában Orbán Viktor is föllépett. Az ellenzékre utalva megpendítette: "nyilván megvan az oka annak, hogy miért éppen orosz gépek felújítását ajánlják a kormány figyelmébe és követelik egyesek". (HVG 2001. augusztus 18.) Bizony meg. Ezeket a gépeket az Antall-kormány vette meg 1993-ban az orosz államadósságból, ennyivel is kevesebb eltüntetnivaló maradt az MSZP-közeli cégekre. Orbán hatalomra jutása után kijelentette, hogy legalább öt évig nem vesznek új gépeket, a MiG-eket fogják fölújítani. Erre két ajánlat érkezett, az olcsóbbik magyar-orosszal nem foglalkoztak, de még a drágábbik német-orosz ajánlat szerint is megúsztuk volna a NATO-kompatibilitást biztosító felújítást 20 milliárdból, miközben az új géppark tízszer-hússzor ennyibe került volna (illetve kerül). A honvédelmi miniszter 2000 júliusában alá is írta a szándéknyilatkozatot a német és az orosz céggel, az amerikai nagykövet, Peter Tufo pedig egy ingerült tévényilatkozatban azonnal lebarmolta a magyar kormányt, amiért idejétmúlt technikára költi a pénzét. Az engedelmes kormány rögvest meg is kezdte a tárgyalásokat az amerikai F-16-osok beszerzéséről. (Mint emlékezetes, korábban három tucat fideszes "szenátor" lobbizott azért, hogy Bush elnök remélt győzelme esetén az F-16-ost gyártó óriáscég képviselője legyen az új budapesti nagykövetet.) A honvédelmi miniszter februárban bejelentette, hogy 2004-től amerikai gépekkel váltják le a MiG-eket. (A 25 éves élettartamú röpülőket tehát 11 éves korukban nyugdíjazzák.) Ettől kezdve lett Juhász Ferenctől Medgyessy Péterig oroszbérenc mindenki, aki azt mondta, amit Orbán Viktor Tufo nagykövet fölhorkanása előtt.
 
Kattintson a bezáráshoz!
(Mig 29-es vadászgép, fotó Bánhalmi János).
 
A Magyar Nemzet föltárta a "korrupciót sejtető" szocialista érdekeltséget: a felújító német cég magyarországi képviselője a Horn-kormány volt ipari minisztere, s van még egy média-tanácsadó hölgy is, aki a német cégnek is meg az MSZP-nek is dolgozik. A gyanú árnyéka azonban pillanatok alatt átvetődött a kisgazdákra. A stop.hu közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatalnak információi vannak arról, hogy a HM kisgazda államtitkára jelentős összeget kapott a német cégtől. Simicskó István államtitkár ezt olyan formában "cáfolta", hogy az NBH-nak nincsenek olyan információi, melyek "teljes mértékben" alátámasztanák ezt a gyanút. Homoki János államtitkár, az utolsó jelentősebb pozícióban lévő kisgazda, aki még nem kötelezte el magát Torgyán ellen, üstöllést meglátta a vád mögött Torgyán intrikáját. Ettől a meglátástól a gyanú árnyéka nyomban továbbsiklott: "Homoki János nem kapott kenőpénzt. A Magyar Nemzet ellenben úgy tudja, hogy a tárca egy másik illetékese összesen 45 millió forintot fogadott el... három olyan személytől, akik szorosan kötődnek az FKGP vezetéséhez". (Bizottság tárgyalja a MiG-ügyet, Magyar Nemzet, 2001. augusztus 14.) Demszky Gábor tudni vélte, hogy Tufo már rég átadta Orbánnak a korrupciót bizonyító dokumentumokat, csak neki akkor még nem állt érdekében leleplezni a kisgazdákat. Tufo ezt tagadta, nem adott át semmit, csupán arról beszélgetett a magyar vezetőkkel, hogy mit csiripelnek a verebek.
A verebek már rég befogták a csőrüket, a vizsgálatok elakadtak, a 2001-ben kihajított százmilliárdok pedig majd most röpülnek ki az ország ablakán. Ami pedig berepül, attól még az amerikaiak sem boldogok.
A Fidesz-frakció vezetői szerint az Országgyűlés határozatképességének biztosítása a kormánytöbbség felelőssége. Most. De nem volt ez mindig így. Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére 2001. augusztus 13-ra összehívták a parlament rendkívüli ülését, mert azt muszáj. De ott lenni nem muszáj. Rogán Antal kijelentette: a határozatképesség biztosítása az ellenzéki kezdeményezők felelőssége. A kormánytöbbség MIÉP-estül távol maradt, mert távol áll tőlük a kampányízű sárdobálás, amire az Orbán-közeli bányák állami megrendeléseivel, illetve a miniszterelnöknek a Szabadi-ügyben viselt felelősségével foglalkozó vizsgálóbizottságok szolgáltak, ha szolgálhattak volna.
A határozatképesség Dávid Ibolyának sem hiányzott, mert neki is gondjai voltak a sárral. Ezeket fejtette ki Fröccsen a sár című dolgozatában (Népszabadság és Magyar Hírlap, 2001. augusztus 11.), melyet a sajtóetikai szabályoktól ellendülve két lapra is rásózott. Azt már tudtuk, hogy nem ért a focihoz, csak azt nem tudtuk, mit értsünk ezen. S mivel nem tudtuk, úgy vélhettük, a miniszter asszony nem kíván véleményt nyilvánítani arról az antiszemita őrjöngésről, ami a Fradi eladása kapcsán hatalmába kerítette focihoz értő honfitársaink egy részét a MIÉP elnökségéig bezárólag. A miniszter asszony most nyilvánított. Azzal kezdte, hogy "nevezzük nevükön a dolgokat, s szorítkozzunk a tényekre", s azzal végezte, hogy nem nevezett néven semmit és senkit, s az elvekre szorítkozott. Kiderült, hogy Dávid "egy futballcsapat eladására vonatkozó kérdésre" válaszolta, hogy nem ért a focihoz; az is kiderült, hogy az eladással kapcsolatban fölmerült kérdéseknek semmi közük a focihoz, meg az is, hogy ennek ellenére miért hivatkozott mégis a járatlanságára: "naiv voltam, tekergő indulatokkal. Különös társadalmi szituációkkal nem számoltam."
...
Kondor Katalin "független" rádióelnök Orbán egyik dedikálásán. A kiváló rádiós azóta egy kerületi fideszes pártlapot polgári magazint főszerkeszt.
 
"Kondor Katalin saját hatáskörében az ügyvezető elnök (Juhász Judit) kérése ellenére meghosszabbította Lakatos (Pál) szerződését. A lemondását Juhász Judit többek között azzal indokolta, hogy Kondor nem méltányolja az ő jogait és fütyül az utasításaira." Ezt egy évvel ezelőtt írtuk (A múlt köde - 2000. szeptember). Azóta Kondor egyre csak hosszabbított, de midőn elnökké választották, nyomban fölismerte, hogy Lakatos Vasárnapi Újságja a MIÉP rádiója, és nem hosszabbított többé.
Azt is fölismerte, miként kellene ezentúl médiaelnököket választani: úgy, ahogy a kormány akar:
"- Elég mókás, hogy feltehetőleg ennyire hozzá nem értő emberek döntenek rádió- vagy akár tévéelnökökről.
- Ez a mi életünkben nem mókás, bár természetesen azt is mondhatjuk, hogy egy röhej. Miképpen juthatott valakinek eszébe a médiatörvény megalkotói közül, hogy civilek lehetnek a pályán? (...)
- Ez a faramuci helyzet abból fakad, hogy pártok próbáltak pártsemleges médiatörvényt alkotni. Ez nyilvánvalóan nem sikerülhetett.
- Akkor nem kellett volna megpróbálni.
- Mi lenne a megoldás: szakmai kuratórium?
- Szerintem ki kell nevezni az elnököt minden olyan költségvetési intézmény élére, ami szinte közvetlenül az adófizetők pénzéből él. Ezt a mindenkori politikának kell megtennie, mert ne tegyünk úgy, mintha életünk nem lenne átpolitizálva. (...)
- Most is azt mondják, hogy lényegében politikusokon múlik a közszolgálati intézmények elnökeinek kinevezése.
- Nyilvánvaló, hogy a politika ellenében - miután ott van a pénzeszsák - nem fognak soha senkit kinevezni." (Nem vagyok pályázó típus, Bóta Gábor interjúja Kondor Katalinnal, Magyar Hírlap, 2001. augusztus 11.)
 
N. Kósa Judit - a Boldog Élet Könyvtárának nyolc évtizeddel ezelőtt kiadott 14. füzetére hivatkozva - már januárban figyelmeztette a kedves olvasót, hogy "a kézcsók igen egészségtelen szokás". (Lelőhely - Borravaló, pamutvirág, kolbász, Népszabadság, 2001. január 19.) Gitta néni azonban nem olvassa a Népszabadságot. Ami rendjén való. De hogy a Boldog Élet Könyvtárát se?! Így bizony nehéz haladni a korral. Gitta néni haladás helyett kezet csókolt Orbán Viktornak a kormány mezőkövesdi vándorgyűlése után. A 168 órában elmondta, miért csókolt: Szegény megboldogult ura amikor egy német csatornán hallotta Orbán Viktort németül beszélni (amihez kivételes hallás kell, mert Orbán nem tud németül), elhatározta, hogy eljuttatja neki Mindszenty német nyelvű emlékiratait. Ezt a küldetést teljesítette Gitta néni, amikor kézcsók kíséretében átadta a miniszterelnöknek a könyvet: "Egy ilyen ember megérdemli, hogy kezet csókoljanak neki. Rám nézett Orbán Viktor, és annyit mondott: »Köszönöm«. Akkor engem a protokollfőnök azonnal elvitt onnan.
- Nem furcsa kezet csókolni egy ilyen fiatal embernek? - Kiscsillagom, én abban a világban nőttem föl, amikor bennünket az iskolában megtanítottak: ha tisztelünk valakit, kézcsókkal üdvözöljük. Katolikus iskolába jártam, apácák neveltek. Mi a gyóntató papjainknak is kezet csókoltunk. (...) - De a miniszterelnök nem papi személy. - Bennünket arra tanítottak, hogy a kegyelmes és a méltóságos rang olyan pozíció, amelynek a tisztelet megadása kötelező. S akkoriban a miniszterelnök kegyelmesi rangban volt." (Gitta néni küldetése, Sághy Erna interjúja, 168 Óra, 2001. augusztus 23.)
Kattintson a bezáráshoz!
 
Kafka István szállodás bejárta az ország falait és tévécsatornáit. A képét és szállodáját mutató plakát és a reklámfilm szövege szerint ő is azok közé tartozik, akik a Széchenyi-terv következtében merhetnek nagyok lenni és megvalósíthatják álmaikat. Kafka álma egy termálmedence, melyben vendégei egész évben fürödhetnek. Amikor kiderült, hogy a szállodás a medencéjéhez egy fillér támogatást sem kapott a Széchenyi-tervből, mert nem is kért, és fogalma sem volt róla, hogy reklámfilmben szerepel, az Országimázs Központ a következő magyarázattal szolgált: A Széchenyi-terv "újszerűsége többek között abban mutatkozik meg, hogy a terv végrehajtásához partnerül hívja az állam polgárait. Programtól várt gazdasági fellendülés azonban nemcsak az abban közvetlenül részt vevőket, hanem mindannyiunkat érint. A Széchenyi-terv tehát Magyarország minden polgára számára fontos. A riportfilmek elkészítésekor, a szereplők kiválasztásánál tehát nem volt meghatározó, hogy a filmek szereplői közvetlenül vagy közvetetten találkoznak a Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségekkel." (Hermann Irén: Képmutatás, Magyar Narancs, 2001, augusztus 23.)
 
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a korona esztergomi hajókiránduláson vett részt. Erre a napra a kormány fizetett szabadnapot rendelt el az állami intézményekben, és megkérte a magánmunkaadókat, ők is engedjék el azokat, akik a koronához kéredzkednek. Nem engedték. A miniszterelnök bejelentette: a következő ciklusban kötelező szabadnap lesz a Nagyboldogasszonyéból.
 
Bevezették a diákhitelt. A bevezetés előtt egy héttel még úgy volt, hogy állami támogatás nélkül adják, 15 százalék körüli kamatra, de a kormányfő váratlanul magához rendelte az oktatásügyi minisztert, és közölte vele: kormánydöntést hozott arról, hogy a diákhitelt a Postabanknak (az állami posta állami bankjának) adják monopóliumba, közpénzből támogatják és 9,5 százalékban maximálják a kamatát.
 
Korábban ez az ötlet megtört a versenyjog, az alkotmány és a korábbi miniszter, Pokorni Zoltán ellenállásán. Azóta a miniszter súlya is lecsökkent meg az alkotmányé is, viszont fölerősödött az ellenzéki demagógia. A szocialisták addig darálták, hogy "piaci alapon nem lehet szociális jellegű segítséget nyújtani", míg Orbán belátta, ha már a szegényeknek nem, legalább azoknak jár a "szociális jellegű segítség", akik az otthonról hozott és az állami iskolarendszerben fölerősített előnyeik folytán döntően állami pénzből hatalmas egzisztenciális előnyt jelentő és a munkanélküliség veszélyét töredékére csökkentő diplomához jutnak.
"A legsötétebb náci és sztálinista korszakokat idéző egyházellenes kirohanást" - észlelt Csordás Eörs, az esztergom-budapesti főegyházmegye irodaigazgatója (Cz. G.: Sztálini módszer a püspökök ellen?, Népszabadság, augusztus 7.). A kirohanást az Orbán-kormány pártfogolta tévében észlelték, és a kormány pártját fogó sajtóban üdvözölték (Bencsik András: Módszerekről és Sztálinról, Demokrata, 2001/33.; Ugró Miklós: Világosság a homályban, Magyar Nemzet, 2001. augusztus 7.) A Hét augusztus 5-én is úgy rohant ki, ahogy szokott, csak más ellen szokott. Most az egyházi vezetők átvilágítatlanságára mutattak rá, Paskai László érintettségére célozgattak s fájlalták, hogy "ma még titok, hogy hány pap, lelkész és rabbi volt besúgó vagy III/III-as ügynök. Hányan járultak hozzá hittestvéreik megalázásához, bebörtönzéséhez, netán meggyilkolásához." A titkot fájlalók és a kérdést fájlalók megoszlása sajátos. Az előbbiek között ott van az SZDSZ és a MIÉP, a "nemzeti radikális" és az üldözött protestánsok, a liberális katolikusok Endreffy Zoltántól Várszegi Asztrikig, az üldözött katolikusok Lénárd Ödöntől Bulányi Györgyig, az MSZP politikusainak egy része és ott volt még néhány évvel korábban a Fidesz is. Az utóbbiak között ott vannak a katolikus főpapok Paskaitól Gyulai Endréig, a protestáns "mérsékeltek", a Fideszbe beszívott kereszténydemokraták és a magát kereszténydemokratákkal megszívó Fidesz; az MSZP politikusainak másik része. Az állagőrző opportunistáknak, a kollaboráns hagyomány őrzőinek megfelel a pohárban maradt zavaros folyadék. A liberálisok, a "nemzeti" és egyéb radikálisok s az ellenzéki hagyomány őrei valami tisztát öntenének bele. Tiszta vizet, vagy tiszta mérget.
A Hét a következő hétre az egyházi vezetők érintettségével foglalkozó riportsorozat folytatását ígérte, de nem volt folytatás; Siklósi Beatrix pedig hamarosan lecsúszott a főműsoridőből az Éjjeli menedékbe.
 
2001-ben az Országimázs Központ vezetője szerint az augusztus 20-i központi állami rendezvényekre 686 millió forintot költöttek (áfa nélkül). Ebből 583-at Budapesten. (Cseri Péter: Mennyibe kerül augusztus 20., Népszabadság 2001. augusztus 1.) Az 2005-ös [a képen] a háromnapos ünnepségsorozat 284 millió 75 ezer forintba (áfával). (Tóth Ákos: Esőfelhők az ünnep fölött, Népszabadság, 2005. augusztus 19.) [A 2009-es ünnepség is durván a harmadába, nettó 239 millióba került]. A Magyar Nemzet publicistája négy évvel ezelőtt az ünnepségek költségeit sokalló észrevételekre így válaszolt: "... az ember nemcsak kenyérrel él. Amint a tegnapi vezércikkünkben áll: »a hazaszeretet jó befektetés«. A materializmuson nevelkedett szocialisták azonban ehhez nem értenek." (Ludwig Emil: Spórolási tanácsok, Magyar Nemzet, 2001. augusztus 23.) A materialista hozzá nem értéstől töpörödött hát három év alatt negyedére a Szent István-nap ára. Ma már a magyar Nagyboldogasszony is kicsi és boldogtalan.
 
(Az írás teljes, szerkesztetlen formájában a Népszabadságban jelent meg).

 

Tűzijáték és egyéb Ezüsthajós, Happy End-es furcsaságokról: itt.

A 2001. júliusában történtek ITT: "A nem hívő állami dolgozók listázása, fővárosnak kedvező felvételi ponthatár változtatás, osztrák vircsaft, Orbán minisztere pedig megdícsérte a kórházprivatizációt.

A Magyar Nemzetben Bayer Zsolt megírta, hogy Torgyán ott és akkora villát épít magának, "amekkorát akar". Ezután lap bemutatta, hogy milyen címet kell adni "polgári módra" egy gyógyszeráremelésről (Az olcsóbb is hatásos). A Dunaferr pedig szerződést bontott, hogy Orbán papájától vehessen dolomitot."
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Fideszfigyelő-csoportjához a Facebook-on.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fideszfigyelo.blog.hu/api/trackback/id/tr821343976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mittu_domain · http://mittu-domain.blog.hu 2009.08.28. 19:07:34

Hasznosak ezek a cikkek, mert a magyar politikai "emlékezet" az aranyhal négy másodperces memóriájával vetekszik. Néhány elvakultnak is olvasni kéne a blogodat.

cutcopy 2009.08.28. 19:48:15

Aha szóval emiatt előz be minket Bulgária és Románia majd 2013-ban..

Simplicio 2009.08.28. 20:10:26

@cutcopy: Nyugodtan nyomjad csak a fideszes panelt, de nem fog bejönni, mert Románia:

"Nyolc hónappal a kormányzás átvétele után a szociáldemokrata-demokrata liberális (PSD-PD-L) koalíció végre megegyezett abban, hogy a válságot kezelni kell, ám hogy konkrétan mit tennének, azt kitalálni sem lehet.

A kormánykoalíció stratégiája bohózatba illő: miközben az államkassza hatalmas deficittel küzd, eurómilliókat szánnak adókedvezményekre és szubvenciókra, ami egy jól működő gazdaság látszatát kelti - vélik a szakemberek. Pedig a román gazdaság igencsak rászorul a válságkezelésre: az első fél évben 8,8 százalékot zsugorodott a GDP az előző évhez képest, a külföldi beruházások 43 százalékkal estek vissza, az államadósság pedig történelmi csúcsra, 57 milliárd euróra emelkedett."

www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=417159

Bulgária meg örül, ha megkapja az uniós pénzeket:

"Bulgária mintegy 6,4 millió eurót kell visszafizessen az EU-nak, mivel az uniós pénzt nem rendeltetésszerűen használta fel. Az összeg visszafizetése azzal függ össze, hogy Brüsszel által támogatott projekteknél "szabálytalanságokat" tártak fel - közölte a bolgár pénzügyminiszter

Bulgária egy tavaly novemberi bejelentés szerint már elesett 220 millió euró uniós támogatástól, mert Brüsszel nem látta biztosítottnak, hogy csalásoktól, illetve egyéb visszaélésektől mentesen tudná Bulgária kezelni az elnyert támogatási pénzeket."

index.hu/gazdasag/vilag/2009/02/18/vissza_kell_fizetni_a_penzt_az_eu-nak/

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.08.29. 11:21:51

@cutcopy: Románia valóban beelőzött már minket abban,hogy az összes GDP-jük nemrég elérte a mienket. Ja hogy ők erre 2,3x annyian vannak? Ez ne zavarjon.

cutcopy 2009.08.30. 19:05:37

@bm613: Azért ez nem ok arra, hogy nálunk 2007 volt a euro övezet céldátuma és mára már céldátum sincs..

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.08.30. 21:13:58

@cutcopy: És ez hogy jön ide? Azt írtad, 13-ban beelőznek minket. Ezt cáfoltam, pontosabban rávilágítottam arra, hogy nagyon messze vannak még az utoléréstől. Arról nem is beszélve, hogy a válságot mi ússzuk meg az egyik legkisebb visszaeséssel, jóval kevesebbel, mint ők. A bolgárok meg még hozzájuk képest is a béka segge alatt vannak.


süti beállítások módosítása