A világ 193 országából 192-ben nem tudják, mi köze lehet ennek a két tárgynak egymáshoz. Bezzeg nálunk a választópolgárok négyötöde hallott Hagyó nokiásdobozáról, meg arról, hogy szocik talicskán tolták ki a pénzt. Ez utóbbi igazi telitalálat: érthető, képszerű és olyan Orbán-osan népi.
Össze is jött a kétharmad, holott abba a nokiásdobozba mindössze 15 millió fért bele. Hiába volt Hagyó méretes tahó, mondhatjuk, pitiáner. Például, ha Varga Tamáshoz hasonlítjuk. (A hajdani fideszes hős nevéhez a kilencvenes évek legnagyobb áfacsalása köthető, több milliárd forint visszaigényelt áfával, de már a nevét is alig tudjuk.)
13%-ról 16%-ra nőtt a közbeszerzés kiírójának visszaosztott összeg
(képünk csak illusztráció)
(képünk csak illusztráció)
Maradjunk is a milliárdoknál. Egy kedden közzétett vizsgálat szerint – amely 300 cég felsővezetőjének véleményét összegezte – a korrupt közbeszerzésen elnyert összegnek átlagosan 16%-át kell visszaforgatni a pályázat kiírójának. Ha ezt a közel ezermilliárd forintnyi közbeszerzésre vetítjük, akkor megremeg a billentyűzet: évi 160 milliárd forintról van szó.
Amúgy hihetőnek tűnik ez a 16%. Több, mint a kilencvenes években emlegetett 10%, de kevesebb – és talán reálisabb – mint az utóbbi években emlegetett 20% (ugye, Kósa úr?). De igazán az érdekes, hogy a megkérdezett felsővezetők idén többnek ítélték ezt az arányt, mint tavaly (akkor 13%-nak).
Ha Matolcsyn akarnánk a nyelvünket köszörülni, aki épp most készített tervet 2020-ra és tovább, akkor kiszámolnánk: ilyen növekedési ütemmel 2020-ra már 40%-nál tartunk. Ha pedig a Kötcsén megígért húsz évnyi „centrális erőtér” végére érünk, akkor … no ezt számolja ki az, aki addig szeretné Matolcsyt miniszternek.
De vissza a fölméréshez, mert nem csak ez a visszaosztási arány nőtt az elmúlt évben. A jogszabályi környezet problémáit, főként a bizonytalanságot egy százas skálán 66 pontra értékelték a felsővezetők, a tavalyinál 5 ponttal magasabbra.
Hasonló eredményre jutott egy másik fölmérés is. „A szürkegazdaság és az elbocsátások felé sodorhatja a vállalkozásokat a tervezett minimálbér-emelés és a járulékalap másfélszeresére emelése a könyvelők szerint.” Aki követte, az tudja, milyen ötletparádé zajlott ebben az ügyben, szigorúan az emberek érdekében. Az egykulcsos adó ugyan csökkenti a nettó bért a dolgozók többségénél, ezt kompenzálná minimálbér-emelés. De már egy kicsit magasabb béreknél a munkaadónak kell kompenzálnia. Erre elvileg kaphat támogatást, de ahhoz, hogy ez miként működik, forduljon könyvelőjéhez.
De a legszebb példát a bizonytalanságra ismét csak Matolcsy mutatta. Normálisan az adótörvényeket a hatályba lépés előtt 45 nappal ki kellett hirdetni. De az NGM késett az adók beterjesztésével, az Országgyűlés belecsúszott a 45 napba. Jött is a módosító indítvány, ezután elég a 30 nap. Nem mi alkalmazkodunk a szabályokhoz, hanem azok alkalmazkodjanak hozzánk.
De vissza az eredeti fölméréshez: „a személyes kapcsolatok jelentősége is tovább erősödött az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében”. A növekedés itt is hasonló, a százpontos skálán: 6 pont (55-ről 61 pontra).
Ezzel eljutottunk közvetlenül az állam közelébe. Hogy pontosan kik vannak benne a „fincsiben”, a dolog természetéből adódóan bonyolult. A harmadik keddi történetünkben nem is a közbeszerzés kiírója, a szegedi egyetem gazdasági vezetője az, aki a pénzt kapja. Hogy eredetileg kapott volna-e, azt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az egyetem a legolcsóbb ajánlatot fogadta el egy kisebb naperőmű létesítésére.
Az utolsó helyezett cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely „kifinomult” érveléssel ki is zárta a másik két ajánlattevő céget. (Akit érdekel, megtudhatja, nem elég, ha egy kiserőmű 50 kW alatti teljesítményű, de az is kell, hogy az inverter se legyen 50 kW fölött, mert különben az ajánlattevő röpül.) Így lett a beruházás költsége 573 millió forint helyett 624 millió. Szigorúan az emberek érdekében.
Mondhatjuk, kis összeg, bruttó 49 milla, százalékban is csak 8,9. De ért annyit, hogy a cég fellebbezzen, és meggyőzze a döntőbizottságot. Az sem biztos, hogy osztottak döntőbizottságnak a 8,9%-ból. A cég ugyanis a Közgép Zrt. tulajdonában van. Ha valaki még nem olvasott róla: a Zrt. elnöke Nyerges Zsolt, akinek Svájcban közös
Nyerges Zsolt cége 49 millióval drágábban is elnyerte a közbeszerzést
Az elején azt találtuk írni Hagyóról, hogy pitiáner. Nyerges Zsolték érdekében szögezzük le: az a bruttó 49 milla is közel három nokiásdoboz, nettó készpénzzé mosva alakítva is legalább kettő.
Utolsó kommentek