Aggályosnak találja a K-Monitor és a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint az Eötvös Károly Intézet az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési folyamatáról szóló törvénymódosító javaslat tartalmát és beterjesztésének módját.

Már most az a helyzet, hogy a kétharmados többséggel rendelkező pártszövetség maga dönthet arról, ki lesz a jövőben a köztársaság elnöke, kik lesznek alkotmánybírák, ombudsmanok, legfőbb ügyész, a Legfelső Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, kik irányítják majd az ORTT-t és a médiakuratóriumokat, tehát mindazokat a kormánytól és az Országgyűléstől független intézményeket, amelyek vezetőit eddig csak a parlamenti erők konszenzusával lehetett kiválasztani. Az utolsó, még megmaradt fékek egyike az, hogy a hatályos alkotmány szerint alkotmánybírónak a kétharmados többség is csak azt választhatja meg, akit előzőleg a parlamenti pártok egy-egy képviselőjéből álló jelölőbizottság jelöl. Ugyanez volt a parlamenti szokásjog eddig az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek jelölésénél is. Ezt a féket kívánják most kiiktatni azzal, hogy úgy alakítanák át törvénymódosítással az alkotmánybírákat jelölő bizottságot, illetve országgyűlési határozattal a Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő bizottságot, hogy abban a kétharmados kormányoldalnak nyolcból öt tagja, vagyis eleve többsége legyen. Így már a jelöléshez sincs szükség ellenzéki frakció egyetértésére.

A Napi Gazdaság összefoglalója a közpolitikai és korrupcióellenes szervezetek véleményéről:

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország közölte: az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési folyamatáról szóló törvénymódosító javaslat, amelyet a Fidesz-KDNP frakciószövetség készített és terjesztett az Országgyűlés elé, gyengíti a hatalmi ágak közti egyensúlyt és a jogalkotás demokratikus kontrollját.

Azáltal ugyanis, hogy szükségtelenné válik a jelölés során az ellenzék és a kormány közti, az egyes jelöltek függetlenségét garantáló érdemi diskurzus és konszenzus, az Alkotmánybíróság függetlensége is sérül – noha többek között éppen erre hivatkozik a törvényjavaslat indokolása.

Egyúttal jelentősen csökken a hatalom demokratikus kontrollja is, hiszen az erős parlamenti többség jelképessé teszi az ellenzék szerepét a jelölési folyamat során.

Az Alkotmánybíróság jelenti a legfontosabb gátját annak, hogy a jogalkotás ne szolgálhasson magánérdekeket, ezért is tartja kiemelten fontosnak a K-Monitor és a TI, hogy az Alkotmánybíróság függetlensége ne kerüljön veszélybe.

Problémásnak tartják továbbá a javaslat elkészítésének és beterjesztésének menetét is, hiszen előkészítői semmilyen lehetőséget nem biztosítottak arra, hogy egy ilyen horderejű, az ország alaptörvényét érintő módosításról nyilvános vita és érdemi egyeztetés alakuljon ki.

Nem csak a K-Monitor és a Transparency International aggódik, hanem az Eötvös Károly Intézet is. Kritikájuk szerint az utolsó fék is kiiktatódik a választási folyamatból: a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket.

Hozzáteszik, az új szabályozás rombolja az önállóságot, a függetlenséget és szükségtelenné tesz bármiféle egyeztetést vagy konszenzuskeresést. Az AB függetlenségének a választási eljárásban rejlő garanciáját megszünteti.

Lehetővé teszi, hogy a kétharmad birtokában lévő kormányoldal számára kedves emberekkel töltse fel az alkotmányvédő testületet, amelynek függetlensége így jelentősen meggyengül. Mivel az alkotmánybíráskodás fogalmi eleme, hogy ezt a tevékenységet független bírói testület látja el, az Alkotmánybíróság függetlenségének csorbítása az alkotmányvédelem intézménye lényegével ellentétes. Az alkotmányvédelem gyengítése a jogállamiságtól távolítja el az ország működését - húzza alá az intézet.

A kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa.
A kormánypártok könnyűszerrel elfogadhatják e módosítást. Ebben a helyzetben arra figyelmeztethet az intézet, hogy az alkotmányvédelem meggyengítése a parlamenti többség legitimitását is veszélybe sodorja.
 

A Magyar Helsinki Bizottság szerint sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik a jogvédelem jelenlegi szintjét a Fidesz javaslatai. A testület hozzáteszi: megengedhetetlennek tartják, hogy az alkotmánybírák jelölése során az aktuális parlamenti erőviszonyok érvényesüljenek, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a Fidesz parlamenti többségét kihasználva újabb csapást készül mérni a jogállamiságra.

Az ügyészség, mint másik törvényességi fék meg sajnos másként ítél meg egy fideszes és egy nem fideszes elkövetőt.