"Ha Orbán szerint Molnár Oszkárra e [párt]paragrafus nem húzható rá, akkor 1. Orbán vagy nem ismeri a párt alapszabályát, vagy 2. Hazudik. 3. Ha ismeri, és nem hazudik, akkor Molnár Oszkár nem sérti meg a szövetség érdekeit, illetve 4. Molnár nem sérti a szövetség jó hírnevét. Ez utóbbiból nyilvánvalóan az következne, hogy a Fidesznek már olyan a híre, hogy Molnár Oszkár azt megannyi cigányozással és zsidózással sem sértheti tovább, de ezt mégsem feltételezhetjük. A talpig úriember Navracsics nyilvánvalóan fölháborodottan ki is kérné magának."

Kellemetlen lehetett Navracsics Tibornak, aki pár éve még fölháborodottan kérte ki magának Gyurcsány Ferenccel szemben a parlamentben, hogy ő vagy pártjából bárki antiszemita volna, amikor néhány napja tisztázó beszélgetésre kényszerült Molnár Oszkárral.
Hiszen Navracsicsról lehet ugyan rosszat gondolni, de azt semmiképpen sem, hogy ne lenne úriember. Mármost, úriemberek önként és dalolva a legritkább esetben szoktak tisztázó beszélgetéseket folytatni olyanokkal, akiknek a nézetei számukra vállalhatatlanok. Így okkal föltételezhető, hogy ez kínos lehetett számára.

A kínosság érzetét tovább fokozza, hogy Navracsics nem akkor érezte szükségszerűnek ezt a tisztázó beszélgetést, amikor Molnár Oszkár arról beszélt, hogy cigány asszonyok szándékkal kárt okoznak magzatuknak a fogyatékos gyerek után járó magasabb támogatásért, hiszen akkor még föl sem merült a fehér asztal melletti beszélgetés igénye. Kit érdekelnek a cigányok? Annál inkább akkor, amikor kiderült, hogy az edelényi polgármester olyanokat mond, hogy ő előtérbe helyezi a magyar érdekeket a zsidó nagytőkével szemben, amely be akarja kebelezni az egész világot, illetve, hogy nagyarányú zsidó bevándorlás várható Magyarországon, s ezt támasztja alá, hogy Jeruzsálemben magyar nyelven folyik a gyerekek tanítása. Ez már a Fidesznél is kiverte a biztosítékot, a zsidók, ugye, zsidók, ki tudja, hátha jól jön majd az IMF az Orbán-kormány alatt is, ha már nagytőke, ugyebár.

Navracsics úriemberségét látszik alátámasztani, hogy a megbeszélés után nem volt képe kiállni, és magyarázni a magyarázhatatlant. A Fidesz szűkszavú közleményben tudatta, hogy a frakcióvezető és Molnár Oszkár egyetértettek: a kirekesztés elfogadhatatlan. Slussz passz. Molnár Oszkár így a Fidesz tagja maradhat, sőt, majd az edelényiek eldöntik, hogy induljon-e jövőre, hiszen ez így demokratikus, és a Fidesz mégiscsak demokratikus párt. Már hogyne lenne az!

Orbán Viktor pártelnök is megmagyarázta, hogy ő ugyan kissé kínosan érzi magát Molnár Oszkár kijelentései miatt, s ha volna rá okuk, ki is zárnák, de a pártalkotmányuk szerint erre nem lenne mód. Nos, e dokumentum 10. paragrafusának 1/A pontja szerint "a tag kizárható a szövetségből, ha a szövetség alapszabályát, programját, a szövetség érdekeit, illetve jó hírét egyébként súlyosan sértő magatartást tanúsít", vagyis ha Orbán szerint Molnár Oszkárra e paragrafus nem húzható rá, akkor 1. Orbán vagy nem ismeri a párt alapszabályát, vagy 2. Hazudik. 3. Ha ismeri, és nem hazudik, akkor Molnár Oszkár nem sérti meg a szövetség érdekeit, illetve 4. Molnár nem sérti a szövetség jó hírnevét. Ez utóbbiból nyilvánvalóan az következne, hogy a Fidesznek már olyan a híre, hogy Molnár Oszkár azt megannyi cigányozással és zsidózással sem sértheti tovább, de ezt mégsem feltételezhetjük. A talpig úriember Navracsics nyilvánvalóan fölháborodottan ki is kérné magának.

Ha már az érdekeknél tartunk: vajon nem érdeke a Fidesznek, hogy a Jobbikkal szemben még jobbikat állítson? Orbán leszögezheti, hogy nem köt koalíciót szélsőségesekkel, de nem is kell, még a végén identitásválságba kerülne. A Jobbik valóban fenyeget egy kicsit, odalehet a kétharmad, kellenek a Molnár Oszkárok. Meg a talpig úriemberek is, akik olykor tárgyalóasztalhoz ülnek velük, tisztázni a nézeteiket. Jóízűt beszélgetnek. Ha a cél úgy kívánja, minden összeegyeztethető, és összenő, ami összetartozik.

Tóth Ákos, Népszabadság

A cikkben meg lett állapítva, Navracsics úr talpig úriember. Mi reméljük afölött is az.