Nem sokkal az iszlám forradalom győzelme után egy újságíró megkérdezte Khomeini ajatollahot, mit gondol a demokráciáról. Ő egy sokszáz évvel korábbi történetet mesélt el: Egy kalifa valamely bírósági ügyben elment a kádihoz. Amikor belépett, a kádi fölpattant, mire a kalifa szólt neki, maradjon nyugodtan ülve.
A történetből látható, hogy Khomeininek fogalma sem volt arról, amit mi demokráciának tartunk. Ellenben becsülte a bírói tisztséget, és fontosnak tartotta a bírói tekintélyt, önállóságot. Gondolom, természetesnek tartotta, hogy egy vádlott ügyében nem annak a haragosa ítélkezik, és ha a kádi elé idézik a vádlottat, akkor ott meghallgatják.

Az ügyészség után a bíróság is a hatalom barátja lehet

Itt Európában ennél többet várunk el a bíróságoktól. Mint az a porosz molnár, akinek a malmát le akarta romboltatni II. Frigyes király, hogy oda építtesse a kastélyát. Az öntudatos iparosember nem hagyta annyiban, és megígérte, hogy perelni fog: „Van még bíró Berlinben!” – vágta oda az uralkodónak. Bízva abban, hogy elfogulatlan ítéletre számíthat még a királlyal szemben is.
A történetet legendának tartják. De jól mutatja, a történelmet ismerők is hihetőnek tartották, hogy ez megtörténhetett Nagy Frigyes uralkodása alatt, aki egyébként abszolutista uralkodó volt. Merthogy ez a csontkemény király a birodalmában ésszerű viszonyokat akart, és adott arra, hogy a bíróságok korrektül működjenek. (A „Sans Souci” kastély föl is épült, sokan a csodájára jártak, ráadásul Frigyes király ajándékba kapta ezt a legendát a „Sans Souci molnárról”.)

A polgári forradalmak óta ez egyszerűbben megy. Nem jó kalifák és felvilágosult uralkodók kegyelméből működik pártatlanul a bíróság. Hanem, mert jogállam ez alapelv. Pontosabban: törvényi előírások és eljárások gondoskodnak arról, hogy ez így legyen.
Másfél évtizede nálunk odáig jutott a dolog, hogy a kormányzat még a bíróságok költségvetésébe sem avatkozhat be. Az akkori kétharmados parlamenti többség teljesen önálló hatalmi ággá tette a bíróságokat.

Nyilván előre megfontolt szándékkal emlegetjük itt a jogállami elveket. Hogy annál sötétebbek legyenek a fülkeforradalmi újítások. Csak emlékeztetőül, a legfontosabbak:

·         A bíróságok önigazgatása helyett Országos Bírói Hivatal lesz. Az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, hogy ki lehet bíró és bírósági vezető.

·         Leszállították a bírák nyugdíjkorhatárát, tehát bírósági vezetők tömegét lehet kinevezni.

·         Az OBH elnökét a mostani Országgyűlés választja meg 9 évre. Szakmai garancia, hogy Schmitt Pál tesz javaslatot rá. (Ha 2020-ban vagy később nem jön össze a kétharmad, akkor továbbra is hivatalban marad a fideszes elnök.)

Ez már önmagában is jól felépített, zárt rendszer. De lesz itt külső beavatkozás is.

·         Kiemelt jelentőségű ügyekben a legfőbb ügyész kijelölheti, mely bíróság járjon el. Lesz miből válogatnia, mely bíróságok alkalmasak erre, ahol a kinevezett vezető érti a dolgát. (Khomeini kapcsán emlegettük, hogy ne az ellenfél ítélkezzen a vádlott fölött.)

·         Jelenleg a legfőbb ügyész a 9 évre kinevezett Polt Péter, az ő példáján tudjuk, mit jelent a megfelelő ember.

·         A rend kedvéért a legfőbb ügyész mindig részt vehet a legfelsőbb bíróság (a szép nevű) Kúria ülésein. Természetesen akkor is, amikor az éppen az ügyészségek által összeállított vádiratokat bírálja el. Erről épp a hét elején döntött az Országgyűlés.

A kiemelt jelentőségű ügyek szabályait alkotmányellenesnek tartja Baka András főbíró. Augusztusban emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordult. Ha az AB az év végéig nem bírálja el – amire nagy tétben fogadnánk – akkor a beadvány megy az iktatóba. Jól zár a rendszer. De van még tovább is:

·         Két hete ismét módosították szegény jelenlegi alkotmányt. Merthogy sürgősen meg kell választani – 2/3-dal, természetesen – a Kúria elnökét. Nehogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke legyen az folytatólag, akit három éve a Fidesz is megszavazott, és még nem járt le a mandátuma.

·         Arra is volt gondja a 2/3-nak, hogy Bakát véletlenül se lehessen megválasztani. (Olyan hazai bírói gyakorlatot írtak elő, ami neki nincs – hiába 17 év nemzetközi bírói meg három év főbírói gyakorlat.)

Készen áll tehát a mű, már csak 1-2 szavazás van hátra. És közben volt ám nemzeti együttműködés is. A törvényalkotók rendszeresen konzultáltak a Magyar Bírói Egyesülettel, például az ő szakmai javaslatuk volt az az előírás, ami eleve megakadályozza Baka elnökké választását. Meg van alapozva a rendszer ‚civil‘ oldalról is.

Lazításként pedig nézzük meg ismét, hogyan működik az elkötelezett igazságszolgáltatás: