Orbánék 1998-ban is a nyugdíjak reálértékének megvédését ígérték. Így az akkor bevezetett (svájci) modellel a gazdasági növekedés éveiben kevésbé kellett emelni a nyugdíjakat. A Fidesz most ismét a reálérték megőrzését ígérik. Már amikor el akarja terelni a figyelmet a még keményebb svéd-modellről. A műveletet Szíjjártó kíséri szolid hazudozással az utóbbi évek nyugdíjváltozásairól. Bauer Tamás közgazdásznak a nyugdíjügyről készült  összefoglaló cikkének szerkesztett változata, a svéd ABBA képeivel: 

Korábban: Navracsics hazudozásai a nyugdíjrendszer "privatizálásáról" - Buksz tőzsdeblog.

UPDATE: Miért hazudja a Fidesz a nyugdíjról mindig ugyanazt?

"Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, korábbi pénzügyminisztere a Figyelőnek nyilatkozva kijelentette: a Fidesz a „svéd modell” átvételében gondolkodik, amelyben egyéni nyugdíjszámlákat alkalmaznak, és ki-ki annyi nyugdíjat kap, amennyi saját befizetései alapján megilleti. Ugyanakkor a rendszer megmarad a felosztó-kirovó elven, tehát az is befolyásolja az egy-egy évben esedékes nyugdíj összegét, hogy éppen mennyi járulékot fizetnek a nyugdíjalapba az aktívak. Varga kulcsmondata: „A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk".

A Fidesznek ez a törekvése nem új. Mint kiderült, már az Orbán-kormány is foglalkozott egy ilyen rendszer bevezetésével. Közel két éve pedig zárt körben a Színművészeti Egyetemen mondta el Orbán Viktor, hogy az államháztartás feszültségeit egyebek mellett a nyugdíjemelés mértékének csökkentésével, a nyugdíjak reálértékének befagyasztásával kívánja enyhíteni. Ezt dugták el a Fidesz Erős Magyarország című programjában is. Ebben lépnének most tovább. (A svéd modell részletezése, összevetése a magánnyugdíj-pénztári modellel az eredeti cikkben).
…
A ma hatályos szabályozás, amely az állami nyugdíjak alakulását az inflációhoz köti, és ezt kedvező gazdasági helyzetben egészíti ki nyugdíjprémiummal, tovább csökkenti rossz gazdasági helyzet esetén a kockázatot, hiszen kizárja a reálérték csökkenését, ugyanakkor jó gazdasági helyzet esetén előírja a nyugdíjak reálértékének növekedését. Így a hatályos szabályozás az állami nyugdíjak esetében továbbra is igen kedvező, egyszersmind a korábbinál biztonságosabb.
Amikor Varga úgy fogalmazott, hogy „a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához”, és kifogásolta, hogy most „évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből”, Orbán korábbi gondolatát folytatva nyilvánvalóvá tette, hogy kevesebbet akarnak a nyugdíjra fordítani, mint amennyit a hatályos szabályozás lehetővé tenne. …
Emlékszünk még, mi történt a Fidesz 1998-as kormányra lépésekor. Akkor olyan szabályozás volt érvényben, amely a nyugdíjak emelését a bérekhez kötötte. Ez egyes években reálértékcsökkenést eredményezett mind az Antall-kormány, mind a Horn-kormány idején. Az 1997-től kezdődő kedvező helyzetben ezt a reálnyugdíjak emelkedésének kellett volna követnie. Az 1998-as kampányban a Fidesz azzal az ígérettel igyekezett szavazatokat szerezni az idősektől, hogy – szemben a megelőző kormányokkal – ő majd „megvédi a nyugdíjak reálértékét”. Hogy ez a Bokros-csomag által megalapozott kedvező fejlődés éveiben már nem pluszt, hanem mínuszt jelent, csak 1998 őszén derült ki, amikor a Fidesz lefelé módosította a nyugdíjemelés szabályait. …
Most megint azt ismételgetik, hogy „megvédik a nyugdíjak reálértékét”, s hogy ezt vonzóvá tegyék, azt állítják, hogy a szocialisták alatt csökkent a nyugdíjak reálértéke. Szijjártó Péter a Ma reggel január 13-i adásában szó szerint azt állította, hogy 2004 óta minden évben csökkent a nyugdíjak reálértéke. Valójában a nyugdíjak reálértéke csak 2007-ben és 2009-ben csökkent, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és még 2008-ban is számottevő mértékben emelkedett. A nyugdíjak reálértéke 2009–2010-ben a 2002. évinél a tizenharmadik havi nyugdíj megszűnése mellett is mintegy 15 százalékkal magasabb! [az átlagos nyugdíj a 2002-es havi 44 ezer forintról 2008-ra 84 ezer forintra nőtt - KSH adat]
A [Bajnai-kormány által elfogadott szabályozáshoz képest] a nyugdíj reálértékének a „megvédése” nem javulást, hanem megszorítást jelent… hiszen az tartalmazza a nyugdíjak reálértékének emelkedését a kedvező konjunktúrájú (3 százalékos vagy magasabb gazdasági növekedéssel jellemezhető) években.

A Szijjártó-féle hazugság – melyhez hasonlót Navracsics Tibortól, Iván Lászlótól és másoktól is hallhattunk az utóbbi napokban – azt szolgálja, hogy vonzónak tűnjék a valójában inkább riasztó ígéret. Az olyan általános állításokkal, mint hogy „megvédjük a nyugdíjasokat”, elkerülik a választ arra a kézenfekvő kérdésre, hogy akkor mit is terveznek valójában. Most azt ismételgetik, hogy semmi közük a svéd modellhez, de az olyan kérdésekre, hogy fenntartják-e az állami nyugdíjalap költségvetési támogatását, megtartják-e a nyugdíjprémium hatályos szabályozását, nem válaszolnak. Igaz, könnyen tehetik, mert ezeket a kérdéseket az újságírók fel sem teszik nekik.

Ízelítő című írásomban a Napkelte megszüntetésével kapcsolatban azt írtam, hogy „az új reggeli műsorban már megvalósulnak a Fidesz instrukciói” (szeptember 30.). És valóban: ugyanazok, akik a Napkeltében még valódi újságírókként faggatták a szocialista, szabad demokrata és MDF-es politikusokat, most a fideszesektől rendre eltűrik, hogy például ha a nyugdíjakkal kapcsolatos elképzelésekről próbálják őket kérdezni, csak a szocia lista kormányok idején bekövetkezett reálnyugdíj-csökkenésről lódítsanak, és semmit se mondjanak arról, hogy ők mire készülnek. Ahhoz, hogy hazudhassanak reggel, délben, este, a sajtó – elsősorban a legszélesebb körre ható elektronikus média – effajta szervilizmusára is szükség van. Természetesen nem csak a nyugdíjkérdésben.

Nem lesz könnyű helyzetben a választások másnapján a köztársasági elnök. Ha a választásokat a Fidesz nyeri, elnökét, Orbán Viktort kell miniszterelnöknek jelölnie. Csakhogy a Heti Válasznak adott interjújában kijelentette: „Hazugsággal választást nyerni – ez sem a mi alkotmányos rendszerünk”. Ezen az alapon szorgalmazta az elnök, hogy távozzék a miniszterelnöki posztról Gyurcsány Ferenc, aki az őszödi beszédben hazugsággal vádolta önmagát és kormányát. De ha neki emiatt távoznia kellett volna, akkor hogyan is jelölhetné Sólyom miniszterelnöknek a Fidesz vezérét?"
 

A nyugdíjügyről sok más blog is írt a: Holnapi Újság, Senkinemmondja, Boldogokasajtkészítők, Mandiner, Vastagbőr.