Fideszfigyelő

Csalás alapos gyanúja vetül a szeged-csanádi katolikus egyházmegyére – hónapok óta nyomozást folytat a NAV és az ügyészség.

A pécsi püspökség ügyében már lezárult a nyomozás. Tavaly decemberben vádat emeltek a volt gazdasági igazgató, Wolf Gyula ellen. Adócsalás, hűtlen kezelés. Csinos összegekről van szó, az egyik vádpontnál 213 millió forint a vagyoni hátrány.

Az jó hír, hogy az állami ellenőrzés működik, legalábbis a legnagyobb ügyeket kivizsgálják. De az már kínosabb kérdés, hol van az egyház belső védekező rendszere? Merthogy az említett 213 millió úgy jött össze, hogy a Wolf a püspökség pénzét nyomatta át egy kft-nek (lényegesen magasabb összeget fizetett egy gondozóotthonért, mint amennyi a bérleti díj volt + a kft. számláit is fizette).

Ilyet csak az tesz, aki arra számít, hogy nem ellenőrzik. Joggal érezhette így, mert például „a Pécsi Egyházmegyénél a vagyoni helyzet áttekintése elmaradt”.

A pécsi püspök a bíróságon, ahol a gazdasági igazgatóját százmilliókkal vádolják. Ő nem tudott semmiről

Wolf nemcsak az egyház pénzére járt rá, hanem több módon is adót csalt. Évekig ügyködött a vád szerint, háborítatlanul. Nem olyan meglepő ez egy olyan egyházban, ahol általános a ’bitangkasszák’ működtetése. Ezekről még belső egyházi nyilvántartás sincsen. Érdekes, hogyan került nyilvánosságra a bitangkasszák léte. Guliga György, egy szélhámos plébános mesélt erről, aki még a kilencvenes években 43 milliós tartozást hozott össze a plébániának.

Érdekes volt a katolikus egyház hozzáállása ehhez az adóssághoz. Nem rendezte. A plébánia sem fizetett annyit, amennyit tudott volna, hanem hagyta, hogy a végrehajtók a töredékéért árverezzék el a vagyont. Persze alig valami jutott a károsultaknak, akik korábban bizalommal hiteleztek az Úr szolgájának.

Kiss-Rigó László megyés püspök személyesen kampányolt a Fidesz rendezvényén

Voltak zűrös pénzügyei Vatikánnak is. A’80-as években nagy botrány volt, hogy Vatikán bankja (a „Vallási Művek Intézménye”, IOR) belekeveredett egy bank csődjébe (az IOR vezetője, Marcinkus bíboros egyfajta kezességet vállalt a Banco Ambrosiano-ért). 2010-ben pedig pénzmosási vádak érték a bankot, ami miatt annak vezetője le is mondott.
Tegyük hozzá, Vatikán hozzáállása alapjaiban változik. Benedek pápa 2010 végén független pénzügyi hatóságot hozott létre, idén pedig ez a hatóság elfogadta a legszigorúbb nemzetközi szabályok alkalmazását. De nálunk nyoma sincs a változásnak.

Röviden említsük meg, mivel foglalkozik egyébként Kiss-Rigó László püspök a szeged-csanádi katolikus egyházmegyében:

• 2010-ben személyesen kampányolt Lázár János pártpolitikus mellett.
• Egyházmegyei tulajdonú futballklubot alapított (azt tervezte, hogy az följut az NB I-be, és akkor lobbiznak majd egy nagy szegedi stadion építéséért).
• Kiss-Rigó Lászlónak papírja van arról, hogy nem volt ügynök, ugyanis a bíróság szerint az, hogy megvan az ún. 6-os karton, az nem elegendő bizonyíték.

Az ember azt gondolná, nem bízunk közpénzt olyan szervezetre, amelyik így „gazdálkodik”. Pedig bízunk, nem is keveset. A magyar állam tavaly 44 milliárdot adott az egyházaknak csupán a „hitéleti tevékenység támogatására". vagyis saját működésükre. Ennyi pénzt csak stadionokra költünk, de az Orbán kedvenc sportja, és komoly népszerűséget remél tőle.
Az állam másként is támogatja az egyházakat, nem kell például adót fizetniük az adományok után, és rendes kárpótlási milliárdokat is kapnak. Nem olcsó, de mondjuk azt, hogy ez történelmileg így alakult.
Arra aligha van jóhiszemű magyarázat, hogy a magyar állam mindezek felett még több támogatást is ad egy egyházi iskolának, mint egy államinak. Ilyen buta nem lehet egy állam, ezt akarni kell.

Még egy történet a nyomozásban érintett egyházmegye püspökéről: Kiss-Rigó László számos iskola egyházi átvételét érte el az önkormányzatoknál azzal, hogy az egyházi iskolák nagyobb finanszírozást kapnak a költségvetéstől.