Az ország dolgairól szoktunk írni. Most kivételesen magunkról tesszük ezt a Goldenblog eredményhirdetése alkalmából. Magyarország egyetlen blogversenyén közéleti kategóriában negyedikek lettünk. (Az összes kategória összes blog.hu-s blogja közül pedig az ötödik legtöbb szavazatot kaptuk.) Köszönjük mindenkinek, aki olvas, lájkol vagy bírál minket: folytatni fogjuk, és növekedni akarunk. Bár csak egy blog vagyunk, alaposan akarunk beszámolni a Fidesz viselt dolgairól.

 

Amióta a Fidesz meghirdette a Nemzeti „Együttműködés” Rendszerét, azóta nem is kérdés, hogy egy ilyen kormánypárt figyelmet érdemel. Facebook-oldalunkon erről röviden olvasható egy klasszikus idézet: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál.”

De mi volt a Fidesz-kormány előtt, merthogy a FideszFigyelő 2009 elején indult. Miért egy ellenzéki pártot tüntettünk ki figyelmünkkel akkor? Két okunk volt rá.

A Fidesz már akkor sem egy párt volt a sok közül, írtuk is, hogy leendő kormánypártként figyeljük. Már akkor hatalmas  médiabirodalom állt az irányítása alatt, amely a propagandát tekintette legfőbb céljának. Több jel utalt arra, hogy emögött pedig cégbirodalmak vannak – ezek azóta szemmel láthatóak. Az várható volt, hogy a fideszes médiatúlsúly a kormányváltás után erősödik, de a képzeletünket is felülmúlta az a centralizálás, ami a „köz”szolgálati médiában történt, s az a térfoglalás, ami a sajtó többi részében végbement.

Másik indokunk, hogy a Fideszre figyeljünk, az volt, hogy a Fidesz korábban is rugalmasan kezelte a demokratikus szabályokat. (Legkésőbb Orbán kötcsei beszédéből tudhattuk, hogy a „centrális erőtér”, amit felvázolt, az nem a jogállami elvek alapján fog kiépülni.)

Induláskor sorra vettük, mit tartunk legfontosabbnak egy országban: a szabadságot, a demokráciát, a szolidaritást és a szociális biztonságot. Röviden: baloldali-progresszív világképet képviselünk. Szerintünk mindezzel nem ellentétesek a piacgazdaság – gyakran konzervatívnak tekintett – elvei. Magyarként egy európai országban akarunk élni - anélkül, hogy költöznünk kelljen.

Ezek leírásával valószínűleg nem okoztunk nagy meglepetést, aki cikkeinket olvasta, az talán érezhette ezt a világképet mögöttük. Mi azonban legtöbbször nem ezt érezzük.

Amikor ugyanis a Fidesz "rokonait és üzletfeleit" figyeljük, vagy csak egyszerűen írunk a mai Fidesz-Magyarországról, akkor úgy érezzük, amiket szóvá teszünk, azok bárkinek szemet szúrhatnak, akik a józan ész és a közéleti tisztesség szempontjából nézik, hallgatják a híreket. Orbán "félázsiai" rezsimje bármely demokrata számára elfogadhatatlan. Nem kell baloldalinak lenni, hogy észrevegyük, az adórendszer, amit adócsökkentés címen kialakítottak, az a szegényeket sújtja. Az eszetlen "rezsicsökkentés" és az üzleti érdekek által vezérelt törvénygyártás pedig aláássa a piacgazdaságot és gazdasági fejlődésünket.

Végezetül egyetlen gondolkodót szeretnénk fölidézni, Bibó Istvánt. Azt, amit a (nyugat-)európai társadalomfejlődés értelméről írt. Az „emberi társadalom valamiféle értelmes fejlődése” csak ott mehet végbe, ahol kialakul a hatalommegosztás. Orbánék is ezt vallották, amikor még Bibó-szakkollégisták voltak. Ezért tarjuk különösen szégyenletesnek azt a gátlástalan hatalom-centralizációt, amit a Fidesz az elmúlt három évben végbe vitt. Van mit figyelnünk.

Gulyás Mihály és "fideszfigyelő" társai