2011. évi leg-I. törvény az erkölcsjavító különadóról és az első éjszaka jogáról.
Az Országgyűlés a 2010. évi Országgyűlési választáson megnyilvánult népakaratra támaszkodva megerősíti a házasság intézményének erkölcsi alapjait, és egyúttal megújított formában visszaállítja az első éjszaka jogának (ius primae noctis) történelmünkben, a Szent Korona dicsőséges időszakában gyökerező hagyományát.
A javaslat komoly történelmi hagyományokra támaszkodna
Ennek érdekében – nemzeti együttműködésben a történelmi egyházak püspöki karával – az alábbi törvényt alkotja:
1. § A házasságkötési szándék bejelentésénél a házasulók nemüket kötelesek igazolni az anyakönyvvezetőnek. A menyasszonynak ezen túlmenően érintetlenségi igazolást kell csatolnia, amit a Magyar Orvosi Kamara által kijelölt nemzeti erkölcsfelügyelő szakorvos állít ki.
Az orvosi igazolás illetékköteles, de vizitdíjat csak Gyurcsány Ferenc híveinek kell fizetniük.
2. § Újabb házasságkötés esetén nem kötelesek érintetlenségi tanúsítványt csatolni a három, illetve ennél több vérszerinti gyermeket szült nők.
3. § A menyasszony, aki nem képes csatolni az 1. §-ban foglalt érintetlenségi igazolást, csak 98% erkölcsjavító különadó megfizetése után köthet házasságot. A különadó alapja a menyasszony előző tizenkét havi ciklusa idején megszerzett jövedelme. Erkölcstelen, illetve pofátlan jövedelem esetén a különadó mértéke 100%.
4. § Mentesül az erkölcsjavító különadó megfizetése alól az a menyasszony, aki – legkésőbb a házasságkötést megelőző napig – az első éjszaka jogának (ius primae noctis) gyakorlását - földesúr hiányában - ráruházza a választói akarat érvényesítésére elsöprő többséggel mandátumot szerzett párt parlamenti képviselőire. A képviselő személyét az elsöprő többségi frakció vezetője, a hódmezővásárhelyi polgármester jelöli ki a frakció tagjai közül, érdem szerint.
5. § A 70 éven felüli menyasszonyok estében ezt az átruházott jogot az MSZP, a Jobbik és az LMP parlamenti képviselői mandátumuk arányában kötelesek gyakorolni.
6. § A jelen törvényben foglaltak a költségvetést érintő voltuk miatt, sem népszavazással, sem alkotmánybírósági eljárással nem támadhatók meg.
A fenti törvényt az Országgyűlés a 2010. december 13-i ülésnapján, a nyugdíjtörvényeket követően fogadta el.
A törvényt az elsöprő többségi frakció férfitagjai hozzászólás nélkül, egyhangúlag szavazták meg.
Ui.: Az interneten közzétett dokumentumot - a köztársasági elnökre való tekintettel - nyelvtanilag ellenőriztük.
Utolsó kommentek