Úgy tűnik, a honvédelem nem számít nemzeti ügynek. A "Nemzeti ügyek politikája"-ban (amit most, a választás előtt 'a program'-ként mutattak be) ugyanis egy szó sem szerepel róla. Jobb híján, nézzük meg, mi történt az előző Orbán-kormány idején, és hogyan változott  a nemzet miniszterelnökének elvi alapállása.

Orbán a kisgazda Szabó Jánost nevezte ki honvédelmi miniszternek. Vele 100%-ig megvalósult a hadsereg civi irányítása: Szabó vállalati jogászként dolgozott, és korábban még sorkatona sem volt. Saját elmondása szerint néhány nap alatt átolvasta az alkotmányt és a honvédelmi törvényt, s ezzel felkészültnek tekintette magát a haza védelmére.

Saját pártfőnöke, Torgyán doktor szerint is "olyan lusta volt”, hogy száz megkérdezett ember közül egyetlenegy sem emlékszik a nevére. Intézkedései közül a legfontosabb talán az volt, hogy elrendelte: a HM vezetõinek portréit helyezzék el a laktanyákban.

Ha a miniszter nem is hagyott nyomot a hadtörténetben, volt azért néhány érdekes politikai  történés.

 Hét emlékezet botrány

1. Lockheed-ügy [kis-szerű politikusok nagypályán]: A hivatalos vizsgálat után megállapítható volt: "megnyugtató, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban megtalálták a Fidesz-Lockheed botrány alapjául szolgáló levél eredetijét annak ellenére, hogy Selmeczi Gabriella a botrány kirobbanása után úgy nyilatkozott: megsemmisítették azt." Bővebben az ügyről, ahol magyar "szenátorok" lobbiztak, hogy egy magáncég képviselője legyen a nagykövet. Az ügy miatt mondott le Selmeczi "kiflievő" Gabriella.

2. Miniszteri fészekrakás [kisszerű politikus nagy igénnyel]

Két budai lakást is kiutalt a Honvédelmi Minisztérium központi lakásbizottsága Szabó János honvédelmi miniszternek: egyet a XI., egyet pedig a II. kerületben. Utóbbi villát Szabó saját pénzén kívánta felújíttatni. A Népszabadság értesülése szerint a tatarozás meg is kezdődött, de azt a tárca finanszírozza. (Népszabadság)

3. Közpénz a pártlap támogatására [kisszerű politikus, kis pénz]

A honvédelmi miniszter kimutatást készíttetett arról, hogy a kisgazdapárt tulajdonában lévő Arculat Kft. havi 800 ezer forintért milyen, a szaktárcát bemutató cikket helyezett el a sajtóban. Borsovszki Tibor, a kft. ügyvezető igazgatója elismerte, hogy a HM-től kapott pénzt a kisgazdapárt lapjának, a Kis Ujságnak utalták át. (Forrás: Népszabadság, 2000. október 5.)

4. MIG-felújítás [kisszerű politikus, komoly pénz]

Szabó Jánosnak és közigazgatási államtitkárának, Homoki Jánosnak nemcsak szakértelmét kérdőjelezte meg az ellenzék, hanem korrupciós gyanúba is keveredtek: a vádak szerint a MiG harci gépek felújítása körül kötöttek gyanús körülmények között előszerződéseket, melyek azóta érvényüket vesztették.

5. Grippen-ügy [komoly politikus, nagyon komoly pénz]

A honvédelmi miniszter is úgy tudta, hogy az F-16-os gépeket fogják megvenni, de Orbán (az összeállításunkban szereplő egyetlen komnoly politikus) a kormányülésen közölte: Grippeneket fognak venni. A Korrupció-monitor összefoglalója.

6. A Fidesz mint ötödik hadoszlop [forradalom, lopás, Szálasi]

Szalay Róbert tartalékos õrnagyot 2000. október 23-a alkalmából alezredessé léptették elõ forradalmi érdemire hivatkozva. Szalay nyíltan dicsõítette Szálasit, és mellesleg a Fideszt is dehonesztáló kitételekkel illette (például: a nemzeti oldalba befurakodott ötödik hadoszlop). Az elõléptetést Pongrácz Gergely javasolta a minisztériumnak. Szabó János azzal védekezett, hogy nem olvasta Szalay mûveit, míg '56-os érdemei alapján viszont kijárt neki az elõléptetés. (Az érdemek: lopás és hasonló bûncselekmény, s ezt az ítéletet a bíróság 1990-ben sem volt hajlandó semmissé nyilvánítani.)

7. A pápai reptér bezárása [nem lopás de sok pénz]

A vezérkar javaslatot tett a pápai katonai repülõtér bezárására, és a MIG-21-es repülõezred felszámolására. A bökkenõ csak az volt, hogy egy jóváhagyott NATO-program keretében három magyarországi repülõtér (köztük Pápa) fejlesztésére jelentõs támogatást kaptunk volna. Nemcsak a fejlesztési pénz és a már végrehajtott beruházások is vesztették volna értelmüket, de szavahihetõségünk is kétségessé vált. Ennek ellenére a HM megpróbálta áterõltetni a bezárást, és a NATO számára felajánlották Taszárt, ami azonban nem volt elfogadható, mert ott tartósan az amerikaiak állomásoznak.

A HM döntése ellen ringbe szállt a fideszes lobbi is, Kövér Lászlóval az élen. Végül felszámolták ugyan a repülõezredet, bezárták a repülõteret, de röviddel ezután csökkentett létszámmal újra létrehozták a pápai bázisrepülõteret de repülõs alakulat nélkül. További érdekes epizód, hogy utólag Fodor Lajos, vezérkari főnök is lényegében elhatárolódott a döntéstõl, amiért is a miniszterelnöktõl feddésben részesült.

(Egy átgondoltabb döntési folyamattal nemcsak pénzt de számos emberi drámát is meg lehetett volna spórolni. Később Szekeres Imre ideje alatt kaptunk NATO-támogatást a pápai reptér fejlesztésére.)

Két komoly ügy, vitákkal

Ami elkezdődött: leépítések

2000 nyarán hivatalosan is megkezdődött a haderőreform, ami két célt szolgált: a hadsereg karcsúsítását és NATO-kompatibilissé alakítását. A reform sok vitát váltott ki a honvédségben, ennek egy része elkerülhetetlen volt, hiszen összesen 20 000 fővel csökken a hadsereg állománya, és több tucat helyőrség szűnt meg. Számos döntést szakmai alapon vitattak, például a pápai repülőtér bezárását.

A döntések ellen többször kormánypárti politikusok is érveltek, de Szabó mindvégig bírta Orbán Viktor miniszterelnök támogatását. A haderőreform kidolgozásában komoly szerepet játszott Wachsler Tamás politikai államtitkár, aki sokak szerint tulajdonképpen a miniszter helyett irányította a tárcát. A minisztériumi belső viták miatt 2000 augusztusában lemondott.

Ami nem történt meg: a sorkatonaság eltörlése

A 2000-ben az SZDSZ aláírást gyűjtött, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a kötelező sorkatonaság eltörlését. Akkor ezt kormány ezt elvi alapon elutasította.  "Minden fiatalnak be kell vonulnia katonai szolgálatra. … minden magyar fiatalembernek kell kapnia alaki kiképzést, és bizonyos mértékű lelki felkészítést is. Ehhez ragaszkodni kell.” (Orbán, 2001)

Orbán később már másként emlékezett: „Nagy öröm, hogy a sorkatonaság általunk már 2000-ben kezdeményezett eltörlését sikerült alkotmányos módon rendezni.” (Orbán, 2004)

Orbán, akiről közismert, hogy sohasem hazudik, ezekben a mondataiban sem került szembe a tényekkel. Csak az elvi alapállását változtatta meg.

Hosszabb áttekintés a négyéves korszakról: A felelős (nélküli) honvédelmi minisztérium négy éve. (A bejegyzés a Beszélő, az Index és az Origo néhány cikkrészletének felhasználásával készült). A Vastagbőrőn Vadai idézetekkel "elemzik" a pártok 2010-es programját.