Losoncz Miklós az MTA doktora, a GKI komoly publikációs jegyzékkel rendelkező munkatársa írt a Fidesz-programjáról, jelenlegi gazdasági ígéreteinek tarthatóságáról. Az Élet és Irodalomban megjelent, másról is szóló, írást szerkesztve közlöm. Ez márcsak terjedelmi okból sem teljeskörű kritika, de jó gondolatok vannak benne.

"... A Fidesz álláspontja meglehetősen ellentmondásos. A hivatalos politikai retorika szintjén a Fidesz továbbra is összemossa a globális pénzügyi és gazdasági válságot az MSZP és az SZDSZ kormányzati teljesítményével. Többek között azt hangsúlyozza, hogy a legjobb válságkezelés a kormányváltás, ennek hiányában a hivatalban lévő kormány által folytatott válságkezelés nem az ország, hanem a kormányon lévő MSZP-s hatalmi klikk túlélését szolgálja, és egyébként sincs szükség megszorításokra. Ezzel a politikai retorikával nehéz racionális érvekkel vitatkozni (bár nem tudom, hogy például a magyar kivitel, rajta keresztül az ipari termelés 2009 első negyedévében bekövetkezett drámai zuhanásában milyen szerepe volt a kormánynak, és az ezzel kapcsolatos válságkezelő intézkedések miért az MSZP túlélését szolgálják). A Fidesz-retorikát közvetve támogatja a magyar média, amely a nyugatitól eltérően a válság hétköznapjaival, utcai, családi, munkahelyi megjelenésével lényegében nem foglalkozik.3

Matolcsy György, a Fidesz gazdasági programalkotója továbbra is kitart amellett, hogy az egyensúlyra való erőszakolt törekvéssel szemben gyors élénkítő eszközök bevetésére van szükség, amelyek növelik az államháztartási bevételeket; ehhez az adó- és járulékcsökkentésen keresztül vezet az út.4 Ennek megalapozatlanságát már évekkel ezelőtt, amikor a kérdés először napirendre került, több szakértő kimutatta.5 A jelek szerint Matolcsy Györgyénél árnyaltabb Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminiszterének álláspontja az adó- és járulékcsökkentésről. Járai Zsigmond volt jegybankelnök talán még a kormánynál is szigorúbb fiskális politika híve. Stumpf István többször is azt nyilatkozta, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, akkor nem ígérhet mást, csak verítéket, vért és könnyeket. A Fidesz Jövőkép - Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon című vitairata ugyan nem foglalkozik konkrétan a válságkezeléssel, de elmozdulást jelez a piac szerepének erősítése felé.

Ugyanakkor a kormány válságkezelő intézkedéseit tekintve a hivatalos Fidesz-retorika a teljes elutasítás álláspontján van, holott a megnyert választás után élvezhetné a jelenlegi kormány válságkezelésének eredményeit. Hivatalba lépése után a Fidesz vissza akarja állítani az államháztartást eddig is túlzottan megterhelő 13. havi nyugdíjat és a lakástámogatási rendszert, ki kívánja vonni a családi pótlékot az adóalapból, és azt ígéri, hogy visszaállítja a gyerekek utáni adókedvezményeket. El akarja törölni a vagyon- vagy ingatlanadót, ha a parlament megszavazza. Az általános forgalmi adó kulcsát húsz százalékra csökkenti, az alapvető élelmiszerekre ötszázalékos kulcsot vezet be. (A javaslatokból kirajzolódó társadalomkép elemzése szétfeszítené e cikk tartalmi és terjedelmi kereteit.) Mindez összhangban van a Fidesz politikai retorikájának ama elemével, amely szerint a válságkezeléshez nincs szükség megszorításokra.

Ezek a gazdasági szempontból nem ra­cionális ígéretek a jelenlegi erőviszonyok alapján politikai szempontból sem indokolhatók. A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz MSZP-vel szembeni előnye kétharmados parlamenti többségre is bőven elegendő, véleményem szerint nincs szüksége az államháztartás kiadásait növelő további ígéretek kilátásba helyezésére. Kiegyenlítettebb erőviszonyok mellett az említett ígérgetés érthető lenne (bár gazdasági szempontból változatlanul irracionális).

Különösen a 13. havi nyugdíj vissza­ál­lí­tása kemény ígéret, ezt sokan meg­jegy­zik. Ha a külső és belső feltételek nem teszik lehetővé a 13. havi nyug­díj újbóli bevezetését, akkor a Fi­desz­nek nehéz lesz arcvesztés, illetve je­lentős társadalmi támogatáscsökkenés nélkül ki­hátrálni mögüle. Ez és a kor­mány többi intézkedésének visszavo­ná­sa katasztrofális lenne az államháztar­tási egyensúlyra, rajta keresztül a magyar gazdaság nemzetközi megítélésére, a forint euróhoz viszonyított árfolyamára nézve. Ha valamilyen csoda folytán az államháztartás egyensúlyi helyzete lehetővé tenné a korábbi állapotok visszaállítását, akkor ennek az ára az lesz, hogy a magyar gazdaság igen alacsony növekedési pályán ragad be, amelyen a GDP éves átlagos növekedési üteme alig haladja meg a két százalékot. Ez a veszély még akkor is fennáll, ha a hivatalba lépő Fidesz-kormány a „mindent vissza" jegyében fogant el­kép­zeléseinek csak egy részét valósítja meg.

... A Magyarországon kialakult „politikai buborékban" a fundamentumot 2002 óta az MSZP és az SZDSZ (illetve az utóbbi több mint egy évben az MSZP kisebbségi) korrupcióval, belső vitákkal, tehetetlenkedéssel stb. tarkított, sikertelen kormányzása képezi, tetézve a miniszterelnök-csere minősíthetetlen lebonyolításával. Ez sokak szemében önmagában elég indok a Fidesz kormányra kerülésére.

A Fidesz azonban gazdasági szempontból irreális és irracionális retorikával (nincs szükség megszorításokra, a jelenlegi kormány minden intézkedését visszavonja stb.) tovább fújja a buborékot, amivel irreális várakozásokat, sőt csodavárást táplál régi és új támogatóiban. ... A pénz- és tőkepiaci buborékokhoz hasonlóan a „politikai buborékok" is előbb-utóbb kidurrannak (bár ennek időpontja nem jelezhető előre). Ha minden az eddigi mederben megy tovább, és a Fidesz nem változtat retorikáján, akkor a 2010-es választások megnyerése esetén a legnagyobb ellenzéki párt kormányra kerülése után már a következő évben óriási kiábrándulás és csalódás várható. Nehéz idők jönnek Hunniában."

3 Részletesebben lásd például: Tamás Pál: Élet és média. Népszabadság, 2009. ápr. 22., 12. o.

4 Kilábalás munkahelyteremtéssel. Baka Zoltán interjúja Matolcsy Györggyel. Népszabadság, 2009. ápr. 20., 17. és 22. o.

5 Lásd például: Erdős Tibor: A kevesebb nem több - a Fidesz és az adócsökkentés. Figyelő, 2007. 17. szám, 16-17. o.