Facebook-oldalunkon már ajánlottuk a Véleményvezér okos írását arról, hogy mennyire nincs Orbán tisztában a mai hitelezéssel és gazdasággal. Az íráshoz azonban érkezett egy nagyon tanulságos komment Varró Lászlótól, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetőjétől. Ezt változatlan formában közöljük.
Széchenyinek ma alaposan meggyűlne a baja. A Hitel fontossága mellett nem értett egyet a termőföld szabad piacát korlátozó Ősiség törvényével, magától értetődőnek tekintette hogy gazdálkodó szervezet is szerezhessen földtulajdont, hiszen a föld csak akkor lehet hitelfedezet, ha a bank a jelzálog jogot érvényesíteni tudja, és a földet szabadon értékesítheti. A Lánchíd építésére a Rotschhild bankházzal szervezett PPP konzorciumot, amely infrastruktúra használati díjakból tervezte visszahozni a hídépítésre felvett szindikált hitelt egy 75 évre szóló koncessziós szerződés alapján. Közlekedéspolitikai elképzelései alapján a vasútvonalak is alapvetően így, magántőkéből épültek volna. Nem értett egyet a Kossuth-féle Védegylettel, a magyar áruk preferálásával, mivel véleménye szerint az első prioritás a legfejlettebb technológia meghonosítása, az pedig csak angol vagy belga gőzgépek importjával lehetséges. A Lánchíd építésekor komoly politikai küzdelmet kellett vívnia Clark Ádámért és az angol technológia importjáért egy Krassó-Szörény megyei, dicséretesen hazafi, de kellő technológiai felkészültséggel nem rendelkező vashámor tulajdonos ellen. Túl radikálisnak találta a 12 pontból nemzeti bank követelését, mert megítélése szerint az egységes piac és monetáris unió Ausztriával jobban szolgálta a magyar gazdaság modernizációját. Magyarország felemelkedését egy modernizált Habsburg birodalom kereteiben, úgymond labancként képzelte el, nemzeti tragédiának tekintette az uralkodóházzal való fegyveres konfliktust. Nem kétséges, hogy ugyanezen programpontokkal gyorsan megkapná a liberálbolsevista nemzetáruló jelzőt a jobboldali médiaértelmiségivé átvedlett Pató Pál uraktól.
Utolsó kommentek